192719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bogyós növények, előnyösen ribizli, köszméte vagy josta szaporítására és termesztésére zöldoltással
1 192 719 2 A találmány tárgya eljárás bogyós növények, előnyösen köszméte, ribizli és josta vegetatív szaporítására és termesztésére a jezsamen (Philadelphus)—, vadszó'lő (Parthenocissus)—, amerikai szőlő-vadalanyok (Ripária protális, Rupertris du Lot, Teleki 5 C, Teleki Kóber 5 BB és egyéb forgalmazott fajták), továbbá az aranyeső (Laburum anagyroides) alany felhasználásával, zöldoltás révén. Ismeretes, hogy a köszméte és ribizli törzses alakja a Ribes aureum alanyra (arany-ribizli) alapozott. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett köszméte alanykutatás több értékes klónalany megteremtését eredményezte. („A gyümölcstermesztés technológiája című könyv, Budapest 1974., Mezőgazdasági Kiadó, 121. oldal.) E gyümölcsök törzses alakjának kifejlesztése több okból történt. Egyrészt a kézi szedés megkönnyítésére, a gépi szedés lehetőségének megteremtésére, másrészt az egységnyi területen kialakítható termőfelület, illetve a koronaszám növelésére, valamint a növényápolási és növényvédelmi munkák megkönnyítésére, gépesíthetőségére. Szükséges volt a törzses alak azért is, mert a köszméte és a ribizli saját gyökérzetén (bokor alakban) csak igen kevés helyen termeszthető eredményesen, és speciális éghajlati és talajviszonyokat igényel. Más növények, így például a szőlő, termesztése is történhet törzses alak formájában. Ilyen úgynevezett kordon-szerű szőlő művelési eljárást ismertet a 4 333 266. számú USA-beli szabadalmi leírás. Gyümölcsfák esetében is alkalmazzák a kordon-szerű művelést. Almafák kordon-szerű termesztésére mutat be eljárást a 4 336 667. számú USA-beli sz?badalmi leírás. A kordon-szerű termesztés előnye a növényvédelmi munkák megkönnyítése, valamint a nagyobb termés biztosítása. Ribizli és köszméte esetében az ismert eljárások Ribes aureum alanyból indulnak ki, ezek azonban nem tudják biztosítani azt a termés mennyiséget, amely más növények esetében, a kordon-szerű termesztésnél elérhető. A jelenlegi gyakorlat ribizli és a köszméte esetében az optimális tőszámot 4-6 ezernek fogadja el hektáronként. (A gyümölcstermesztés technológiája — című könyv, Bp. 1974., Mezőgazdasági Kiadó, 627. és 634. oldal.) A josta optimális tőszámára pedig nincsenek még adatok. Célul tűztük ki, hogy a köszméte, ribizli és josta termesztésében — az egységnyi területre jutó termőfelületét (a koronaszámot) tovább növeljük, továbbá, hogy a talajmunkák-, a növényápolás- és a növényvédelem gépesíthetőségét és a gépi szedés üzemi feltételeit tovább javítsuk. Célul tűztük ki továbbá, hogy a gyümölcsök termesztésének termőhelyi lehetőségeit még tovább szélesítsük, a Ribes alanyokon (akár az aureumon, akár a rubrum-on) nevelt törzses állományokat pusztító gombás betegségnek, a ribizkefélék elszáradásos betegségének (Plowrightia ribesie) kiküszöbölésével. A fenti célokat úgy érjük el, hogy a köszméte, a ribizli és a josta vegetatív szaporítására és termesztésére az eddig ismert Ribes alanyok helyett jezsámen-, a vadszőlő alanyokat vagy amerikai szőlő-vadalanyokat, illetve aranyeső alanyokat használunk. Eíáltal elérhetjük a fenti célokat, és elkerülhetjük a gombás és elszáradásos betegségeket, mivel a találmány szerinti alkalmazott alanyok rezisztensek ezekkel a betegségekkel szemben. A találmány szerinti eljárás során a köszméte, ribizli és josta szaporításánál az önmagában ismert zöldoltást alkalmazzuk, és alanyul az előbb felsoroltakat használjuk. A termesztés során a kiültetést az állandó termőhelyre attól függő módon végezzük, hogy nagyüzemi méretben vagy házikertben dolgozunk. Az üzemi méretű termesztés esetén mindhárom gyümölcsnél (köszméte, ribizli, josta) a 3x2 m-es tő- és sortávolságot alkalmazzuk, míg a házikertben tetszés szerinti elrendezésben ültethetünk, arra figyelemmel, hogy egy-egy alanyon alkalmazható koronák mintegy 6 m2 szabad területet igényelnek, vízszintes vagy függőleges irányban fejlődésükhöz. A termesztés során az alanyok megválasztását az adott termőterület fizikai és kémiai tulajdonságai alapján végezzük. Annak ellenére, hogy mindhárom alanyfaj viszonylag szélsőséges, eltérő talajviszonyokat is elbír, előnyös a laza szerkezetű, gyenge, mostohább homoktalajokon a jezsáment, az erősen kötött, kavicsos vagy agyagtalajokon a vadszőlőt, illetve az aranyesőt és minden más területen — ahol még bármelyik szőlőfajta termeszthető — az amerikai szőlő-vadalanyokat használni, mivel mindhárom alanyfaj jó mésztűrő. A találmány szerinti eljárással a köszméte, ribizli josta középmagas - úgynevezett „egyszintes - — és magas — úgynevezett „többszintes termesztése egyaránt lehetséges. Az eljárás megvalósíthatósága azon alapul, hogy a jezsamen, az amerikai szőlő-vadalany, a vadszőlő, illetve aranyeső a köszmétével, a ribizlivel és a jostával egyaránt kompatibilis, és az alanyokon zöldoltásos módszerrel eredményesen szaporítható. A találmány szerint úgy járunk el, hogy: A/ egyszintes koronakiképzést alakítunk ki oly módon,hogy: — jezsamen alanyt az állandó termőhelyre kiültetünk és bokrosán engedjük növekedni, tövenként legfeljebb 6 vesszőt növesztve, a vesszőkre ezután a kívánt magasságba, előnyösen 1 m-nél, célszerűen ribizli, köszméte, vagy josta hajtásait oltjuk; — vadszőlőt, aranyesőt, amerikai szőlő-vadalanyokat az állandó termőhelyre kiültetünk, egy vesszőt meghagyunk és azt törzzsé neveljük, majd a kívánt magasságban, előnyösen 100-120 cm-nél, jobbra és balra, a sor irányával megegyezően előnyösen 100- -150 cm hosszú elágazásokat képezünk ki, majd az elágaztatott vesszőkön minden irányban legfeljebb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
