192715. lajstromszámú szabadalom • Ellensúlyos emelőszerkezet, különösen szálanyagok, ill. rakodólapokon levő rakományok daruval történő kötözésmentes emeléséhez
1 HU 192 715 B 2 kezet a 16 függesztő híd 17 felfüggesztési pontja körül, az óra járásával ellentétes irányba elfordul Az elfordulás addig tart, míg az alsó 1 villaszár hajlásszöge nem haladja meg a teher, ill. az alsó 1 villaszár anyagára és felületi minőségükre jellemző súrlódási határszöget. Ez a kötélerő lejtős irányú összetevője nagyobb, mint a súrlódóerő, akkor az alsó 1 villaszárak kicsúsznak a teher alól. Ugyanez a jelenség következik be akkor is, amikor a teher elhelyezése nem megfelelő, vagyis a még megengedett súlyú teher az alsó 1 villaszárak közepétől kifelé és olyan távolságban helyezkedik el, hogy a szerkezet merevvé válásáig a teher súlyvonala nem képes a 6, 7 összekötő rudakban ébredő erők hatásvonalának metszéspontjába kerülni. Az 1, 2 villaszárak oldalirányú kicsúszása is bekövetkezhet, ha a terhelés annyira aszimmetrikus, hogy az 1,2 villaszárak elbillenésének mértéke meghaladja a súrlódási határszög mértékét. A túlterhelések és az abból keletkező károk elkerülése érdekében a felső 2 villaszárakban egy-egy merev test (fizikai inga) van a súlypontjuk felett felfüggesztve. E merev testek súlyvonala gyakorlatüag mindig párhuzamos az emelési síkkal. Amikor a merevvé vált szerkezet elfordulása a 17 felfüggesztési pont körül átlépi a megengedett határt, akkor a merev testek különkülön zárnak egy-egy áramkört, amelyeknek energiaforrása a 13 szerkezeti ellensúlyba van beépítve. Az áramkörzárással egyidejűén a 13 szerkezeti ellensúlyon elhelyezett fény- vagy hangjelző elemek működésbe lépnek Ugyanüyen megoldással keletkezik tütó jelzés a teher túlzott mértékű aszimmetrikus elhelyezése esetén is, ha két fizikai ingaként működő merev testet a 13 szerkezeti ellensúly 19 szekrényeiben függesztünk fel úgy, hogy elfordulási lehetőségük iránya egyező legyen az ellensúlyos emelőszerkezet elbillenésének irányával. A fény- vagy hangjelzés keletkezésekor az emelési folyamatot azonnal le kell állítani és vissza kell állni az alaphelyzetbe. Az ellensúlyos emelőszerkezet teherviselő elemeinek méretezését a biztonságtechnikai követelményeknek megfelelően kell elvégezni. A találmány szerinti ellensúlyos emelőszerkezet a 3. ábrán követhető módon a következőképpen működtethető: A daru horgára akasztott, majd a kívánt helyzetbe állított ellensúlyos emelőszerkezetet a daruval addig kell a megfelelő irányba mozgatni, amíg annak alsó 1 villaszára a teher alá nem kerül, ül. a teher nem ütközik az alsó 1 villaszárral. Emeléskor a 16 függesztő híd 17 felfüggesztési pontjának megfelelő F pontja az F0- F10 pontokkal jelzett pályán fog mozogni, miután a 6, 7 összekötő rudak a 4,5 csuklóknak megfelelő B és D pontok körül elfordulnak. A 6, 7 összekötő rudak elfordulása addig tart, amíg a teher és az 1,2 villaszárak együttes súlyvonala, valamint a 6,7 összekötő rudakban ébredő erők hatásvonala egy közös pontban nem metszi egymást, továbbá a stabilizáló erők eredőjének hatásvonala nem metszi a felső 6 összekötő rúdban ébredő erő hatásvonalát az emelési síkban. Amikor a hatásvonalak mindkét oldalon egy-egy közös pontban metsződnek, akkor nyomatékegyensúly áll be, s ez lehetővé teszi a teher levegőbe való emelését. Túlterhelés vagy más rendellenesség (pl. beakadás) esetén keletkező fény- vagy hangjelzéskor az emelést azonnal meg kell szüntetni és az emelőszerkezetet alaphelyzetbe kell állítani. A találmány nincs a kiviteli példákban leírt megoldásokra korlátozva, hanem kiterjed az igénypontok, különösen a főigénypont által oltalom alá vont összes megoldásokra. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Ellensúlyos emelőszerkezet, különösen szálanyagok, illetve rakodólapon levő rakományok daruval történő kötözésmentes emeléséhez, amely emelőszerkezetben alsó, előnyösen vízszintes villaszárak és az alsó villaszárakhoz mereven csatlakozó felső, előnyösen az alsó villaszárakra merőleges, függőleges villaszárak vannak, amely felső villaszárakhoz csuklósán, összekötő rudak segítségével, a villaszárakhoz képest elmozgatható, felfüggeszthető ellensúly csatlakozik, továbbá a felső villaszárakban az összekötő rudak csuklói közti távolság kisebb, mint az ellensúlyon levő csuklók közti távolság, míg a felső összekötő rudak meghosszabbításában, az emelőszerkezet terheletlen állapotában való kiegyensúlyozásra alkalmas szerkezeti ellensúly van, azzal jellemezve, hogy az összekötő rudaknak (6,7) az ellensúlyon (8) levő csuklói (12, 15) terheletlen állapotban az emelési síkban, vagy az emelési síkkal párhuzamos, az emelési sík és a felső villaszárak (2) közti síkban vannak elrendezve, továbbá a felső villaszárak (2) az emelési sík irányában meg vannak vastagítva, vagy az emelési sík irányába ki vannak hajlítva és a felső villaszárakban (2) a felső összekötő rudak (6) csuklói (4) közelebb vannak az emelési síkhoz, mint az alsó összkötő rudak (7) csuklói (5). 2. Az 1. igénypont szerinti emelőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alsó villaszárak (1) felső felületei az alsó villaszárak (1) közepe felé süllyedő, homorú felületek. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti emelőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szerkezeti ellensúly (13) csuklósán csatlakozik a felső villaszárak (2) meghosszabbításához és a szerkezeti ellensúlyon (13) levő csuklók (14) a szerkezeti ellensúly (13) súlypontján át haladó vízszintes sík felett vannak elrendezve. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti emelő - szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az emelőszerkezeten az alsó villaszárak (1) vízszintestől való eltérésének jelzésére alkalmas billenésérzékelő van elrendezve. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti emelőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felső villaszárak (2) merevítő kerettel (3) vannak egymással összekötve. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti emelőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az emelőszekezetben kettőnél több alsó villaszár (1) és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
