192706. lajstromszámú szabadalom • Erőmérőcella elrendezés elektronikus mérlegekhez

1 HU 192706 B 2 nézete, a felöntődarun elhelyezett nyúlásmérőbélye­ges (1) erőmérőcellákkal. A felöntő darunál lévő (8) nyíláson keresztül - amelyek a darukötélzet részére vannak kivágva, felöntéskor még lángnyelvek is felcsa­pódhatnak. Az (1) erőmérőcellák alsó részére egy-egy (2) alap van elhelyezve, amely igen szorosan illeszke­dik az (1) erőmérőcella alsó részéhez és amely igen jó hővezetőképességű fémből, például rézből van kiké­pezve. Ehhez a (2) alaphoz van egyrészről a (4) hőcső csatlakoztatva, amely (4) hőcső másik vége célszerűen (5) hűtőtönkön keresztül van a daru testéhez, mint nagy hőtehetetlenségü rendszerhez elvezetve. Az 1. ábrán látható még félig metszetben egy további (9) hő­szigetelő burkolat, amely például kőzetgyapotból van, és amely az elsődleges, gyors hőhatásokkal, például lángnyelvekkel szemben védi az (1) erőmérőcellát. A (4) hőcső is rézből van és megfelelően könnyen párolgó folyadékkal van megtöltve. Ezek a (4) hőcsövek a mé­retezésüknek megfelelően igen gyorsan képesek a ke­letkező nagy hőmennyiséget elszállítani, és az (1) erő­­mérőcellát a darutest, vagy más nagy hőtehetetlensé­gű rendszer hőmérsékletére hűteni. A nagy hőtehetet­lenségű rendszer természetesen nemcsak hőelnyelő, hanem hőforrás is lehet, az a szállított hőmennyiség előjelétől függ csupán. A 2. ábrán látható az (1) erőmérőcella egy további példakénti kiviteli alakja perspektivikus ábrázolás­ban. A (2) alapra van az (1) erőmérőcella megfelelően szoros és jó hővezetésbiztosító kötéssel felerősítve, majd az (1) erőmérőcellát egy további (6) hőszigetelés veszi körül. Ennél a pédakénti kiviteli alaknál a (4) hő­cső az (1) erőmérőcella és a (6) hőszigetelés közötti térből van elvezetve. Természetesen nemcsak az (1) erőmérőcella alsó részén, de a felső részén is elhelyez­hető egy felső (3) alap. Ekkor az (1) erőmérőcella mind alulról, mind felülről egy jó hővezető anyaggal van kapcsolatban, ami ha mind a (2) alapról, mind a (3) alapról elvezetünk egy-egy (4) hőcsövet, tovább növeli a hőmérsékletstabilitást az (1) erőmérőcella környe­zetében. Elképzelhető az a kiviteli alak is, ahogyan ez az 1. ábrán is látható, hogy több (1) erőmérőcella al­kalmazása esetében az egyik (1) erőmérőcellát (2) alapra helyezzük, a mellette lévő (1) erőmérőcellát úgy képezzük ki, hogy a felső részén van a (3) alap elhe­lyezve, és váltakozva kötjük össze a (4) hőcsövekkel az egyes (1) erőmérőcellákat a nagy hőtehetetlenségű rendszerrel, a példában a darutesttel. Az alkalmazott (4) hőcsövek elrendezését mindig az határozza meg, • hogy hol várható különleges hőhatás, például láng, oda még egy további (6) hőszigetelésre is szükség lehet, ü­­letőleg az, hogy mit alkalmazunk nagy hőtehetetlensé­gű rendszerként. Szabadtéri mérlegek esetében például, vagy olyan mérlegeknél, ahol a mérleg féltető alatt van, vagy fű­­tetlen, zárt térben üzemel, hőelnyelőként, illetőleg hő­forrásként, azaz nagy hőtehetetlenségü rendszerként igen jól alkalmazható a kis hőingadozást mutató vízve­zetékhálózat. Természetesen más nagy hőtehetetlen­ségű rendszer is alkamazható, sőt alkalmazhatunk két - irányú (4) hőcsövet is egyszerre, amely nyáron hőelvo­nást, télen pedig hőhozzávezetést biztosít. Hőelnyelő­ké at alkalmazható például szabadtéri mérlegeknél a mérleg betonalapja is. A találmány szerinti elrendezés előnye, hogy az erőmérőcella a hőmérsékletváltozást jelentősen le­csökkenti, és, mint legjelentősebb hibatényezőt a mé­résből kiiktatja. A találmány szerinti elrendezés min­den olyan elektronikus mérlegnél felhasználható, ahol a pontosságot az erőmérőcellák hőmérsékletváltozá­sának csökkentésével kívánják fokozni, elsősorban azonban ott célszerű alkalmazni, ahol az erőmérőcel­lák igen nagy hőmérsékletingadozásnak vannak kité­ve, mint az előzőekben már említett öntőüstmérleg, szabadtéri mérleg stb. Nagy hőtehetetlenségü hőel­nyelőként vagy hőforrásként alkalmazható a vízveze­tékhálózat, a daruhíd vagy a darunak egyéb olyan ré­szei, amelyeknek kicsi a hőmérsékletingadozása, de alkalmazhatók alacsony olvadáspontú, nagy olvadási 1 őjű anyag: naftalin, ólomkeverék stb. A találmány előnye még, hogy azáltal, hogy az erő­­mérőcellák kevésbé vannak igénybe véve, megnő az élettartamuk, nagyobb lesz a megbízhatóságuk, ami a mérleg egészének élettartamát és megbízhatóságát egyaránt tovább növeli. Az erőmérőcella közvetlen kö­zelében elhelyezett (6) hőszigetelő burkolatot célszerű alacsony olvadáspontú, nagy olvadáshőjű anyagból ki­képezni, mert így a megolvadás révén vonja el a hőt a környezettől és nem engedi a cellához jutni. Ugyancsak előnye a találmány szerinti cellaelren­dezésnek, hogy a mérlegek pontosságának a növekedé­se a pontosabb mérlegelésből kifolyólag komoly anya­gi megtakarítást eredményez. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Nagy termikus stabilitású erőmérőcella elrende­zés, célszerűen nyúlásmérő bélyeges érzékelőt tartal­mazó elektronikus mérlegekhez, azzal jellemezve, hogy az erőmérőcella ( 1 ) legalább egyik oldala jó hőve­zető anyagból, célszerűen rézből kiképzett alapra (2, 3) van szorosan és jó hővezető kapcsolatot biztosítóan elhelyezve, amely alap (2) hőcsővel (4) van egy nagy hőtehetetlenségü rendszerrel összekapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti erőmérőcella elrendezés, azzal jellemezve, hogy az erőmérőcella (1) körül nagy olvadáshőjű, alacsony olvadáspontú anyagból kiképe­zett hőszigetelő burkolat (6) van elhelyezve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti erőmérőcella el­rendezés, azzal jellemezve, hogy több egymás mellett elhelyezett erőmérőcella (1) esetében a jó hővezető anyagból kiképezett alap (2,3) az egymást követő erő­mérőcelláknál (1) váltakozva van az erőmérőcella (1) fölött vagy alatt elhelyezve. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti erőmérőcella el­rendezés, azzal jellemezve, hogy a hőcső (4) a hőszi­getelő burkolat (6) belsejéből van elvezetve. 5. A 2. igénypont szerinti erőmérőcella elrendezés, azzal jellemezve, hogy a hőszigetelő burkolat (6) naf­táimból van kiképezve. 6. A 2. igénypont szerinti erőmérőcella elrendezés, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents