192703. lajstromszámú szabadalom • Tömlőleágazó termék, főként a nagy átmérőjű tömlővezetékek tökéletesítésére
1 192703 2 A találmány tárgya termék, főként a nagy átmérőjű tömlővezetékek tökéletesítésére. A nagy átmérőjű, hajlékony tömlővezetékek szervei nagyobbrészt még hiányosak. A feladatok közül itt most a tömlőelágazások szerkezeti kialakításával, valamint a rövidebb, hosszabb tömlőszakaszokat, tömlő leágazásokat kialakító eljárással foglalkozunk. A gyakorlat a tömlővezetékek leágazásait eddig két alapvető típusba sorolható módon oldotta meg. Az egyik alaptípus szerint vezetékeket félmerev gumi, vagy műanyag alapanyagú elágazókkal látták el. A másik alaptípus szerint a hajlékony tömlőket teljesen merev falú elágazókkal ágaztatják le. A félmerev elágazókat képlékeny gumi, vagy műanyag alapanyagból formába öntve készítik. Ezek az elágazók nyugalmi és üzemi állapotban egyaránt alaktartók. Fizikai ráhatásra — pl. próbaütésre — enyhe ívvel deformálódnak, majd visszanyerik eredeti alakjukat. A vezetékkel együtt történő feltekerés közben is megtartják eredeti alakjukat, ami miatt ezek az elágazók csak 30-50 mm-es átmérők esetében alkalmazhatók kedvezően. Félmerev elágazókat, pl. a kisebb kapacitású esőztető berendezésekhez készítenek. A merev elágazók eleve merev anyagból készülnek, vagy alapanyaguk a gyártás folyamán szilárdul meg. Nyugalmi és üzemi állapotban egyaránt alaktartók, fizikai ráhatásokra is eredeti állapotban maradnak, vagyis az üzemeltetési igénybevételt meghaladó biztonságos merevséget mutatnak. Az esőztető öntözési módnál a vízszállítást merev, vagy félmerev vezetékekkel végzik. A vízvezető félmerev tömlőket T alakú félmerev idomokkal ágaztatják el (1 055 277 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás). A három járatú elágazó idomok áthatása szimmetrikus, tengelyvonalai metszik egymást. A leírás szerinti elágazók szerkezeti kialakításából adódóan csaknem merevek, vagy félmerevek. Átmérőjükhöz viszonyítva nagy egységsúlyúak. Nyugalmi állapotban is alaktartók. A nagy átmérők esetén — súlyúk és alaktartásuk miatt — a vezetékekkel együtt történő feltekerési munkát, valamint a feltekert állapotban való szállítási munkát lehetetlenné teszik. Ezek az elágazók a kisebb átmérőjű merev, vagy félmerev, de alaktartó vezetékekhez készültek, ragasztással iktathatok a csővezetékbejárataikban elzáró szerv nincs. A leírás szerinti elágazók a nagy átmérőjű tömlővezetékeknél nem alkalmazhatók. A nagyüzemi tömlős berendezéshez is alkalmas merev elágazó szerveket, illetve merev csatlakoztató szerelvényeket a 159 325 és a 168 247 számú magyar szabadalom ismertet. A 159 325 számú magyar szabadalmi leírás szerinti elágazók tengelyvonalai metszik egymást. Az elágazók végei sugár irányú erővel működő csatolószervvel vannak ellátva. Üzemeltetésnél a víz útját a vezetékekben csőelzáró szerkezetekkel kell elzárni, amelyek a merev csatolóidomokban helyezkednek el. A 168 247 számú magyar szabadalmi leírás csőidomai szintén merev falúak. A leírás egyenes és elágazó csőidomot is bemutat. Az elágazó idomok áthatása szimmetrikus, azaz a tengelyvonalak metszik egymást. Az elágazó idomok három, vagy négy járatúak, amelyek szilárd műanyagból, fémöntvényből, vagy vékonyfalú lemezcsövekből vannak kiképezve. A csatolóidomok végén előnyös esetben ellentartó szerv van, amely a biztonságosabb csatlakozást szolgálja. A járatok egyikében, vagy minden járatban egy-egy csőelzáró szerv helyezkedik el. A leírás a továbbiakban a „tömlőfej” kialakítását fogalmazza meg. A hajlékony elágazót, mint a tömlőfej alkalmazási területét érinti, az elágazással részleteiben, illetve annak megoldásával nem foglalkozik. A merev elágazók alkalmazása mellett a vezetékek feltekerése egyenletes tekercsekbe, csak szakaszosan történhet, és továbbra is megoldatlan marad a vezetékeknek az elágazókkal együtt és folyamatosan végezhető feltekerési problémája. Mivel a merev elágazók a hajlékony vezetékektől eltérő tulaj donságúak, így a gyártásuk, az üzemeltetésük és raktározásuk is a tömlőktől eltérő hátrányos feladatokat jelent. Az ismertetett merev elágazók az igények egy részét ugyan kielégítik, de a mezőgazdaság fejlődésével a tömlők gépierővel történő telepítési munkái a hajlékony tömlőelágazók felé irányítják a figyelmet, azaz a hajlékony tömlőelágazók fejlesztését, illetve a merevség nélküli hajlékony elágazó tömlőidomok kialakítását is szükségessé teszik. A hajlékony elágazó tömlőidomok kialakítását nehezíti az a tény, hogy egy adott elágazó idom falának minden részén leletőleg ugyanolyan teherbírásúnak, az áthatási vonalai mentén pedig a tömlőfalak teherbírásánál kedvezően 20-25 %-kal nagyobb teherbírásúnak kell lennie. A tömlők nagyüzemi alkalmazásánál, annak további kiterjesztését akadályozza tehát az a tény, hogy a rövidebb, hosszabb tömlőszakaszok vezetékké alakításához hiányoznak a merevség nélküli, szükség esetén csatlakozó szervvel és zárószervvel is rendelkező, biztonságos kötésű, gyorscsatlakozású, az átmérőhöz viszonyítva kis egységsúlyú, és a nagy átmérők esetén is szivárgásmentesen üzemelő, legalább néhány bar terhelést meghibásodás nélkül elviselő, könnyen hordozható, könnyen kezelhető, a tömlőszakaszokkal együtt könnyen feltekerhető, hajlékony alapanyagú, vagyis hajlékony tulajdonságokkal rendelkező, nyugalmi állapotban, vagy feltekerés közben teljesen ellapuló tömlőelágazók. A nagy átmérőjű tömlők elterjedését akadályozza továbbá az a tény is, hogy a rövidebb, hosszabb tömlőszakaszok, tömlőelágazások hajlékony lapanyagból való kialakításához az eddig ismert üzemeljárások nem alkalmazhatók. A tömlők, a tömlő leágazások előállításához hiányoznak a lapanyaggal dolgozó,hajlékony, hézagmentes, nagy teherbírású illesztési felületeket kialakító üzemeljárások. Ezeket az igényeket kívánja a jelen találmány kielégíteni. A hajlékony tömlőelágazó egyes területeken már régebben elterjedt, a hordozható vízgazdálkodási tömlős berendezések területére viszont eddig megoldott nem volt. A találmány célja, olyan könnyű elemekből 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
