192695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gazdasági növényfajták és vonalak minősítésére és szelektálására

5 192695 6 sze nem indukált állapottal. Az eljárásnál az enzimaktivitás mérését célszerűen gyökérből preparált úgynevezett mikroszóma-reakcióval végezzük. A találmány szerinti eljárás nagy elő­nye, hogy laboratóriumi körülmények között szolgáltatja a termesztésre előnyös egyedeket, és nincs szükség hosszadalmas és költséges szabadföldi kísérletekre. Ugyancsak a találmány tárgya mindazon gazdasági növény, illetve annak szaporító­anyaga, melyet a találmány szerinti eljárással szelektáltunk. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákban részletesen ismertetjük, anélkül, hogy az oltalmi kört az azokban foglaltakra korlátoznánk. 1. példa Vizsgálatot végeztünk termesztésben tartott két szőlőfajta (Leányka és Ezerjó) K­­-hasznosításának jellemzésére. A két vizsgálandó fajta egy-rügyes dugványait 4 1-es műanyag nevelóedények­­ben (30 db dugvány/edény) győkereztettük az alábbi összetételű tápoldatban (koncentrá­ciók mM-ban): NaNOs 0,5; Ca(N03)2 1,0; MgS04 1,0; NaCl 0,5; NaHíPOí és Na2HPC>4 0,15 és KC1 0,02-1,0. A tápoldatot a gyöke­­rezés megindulása előtt hetenként, majd ezu­tán hetenként kétszer cseréltük. Az előneve­lés megfelelő növényházban vagy fitotronban történik 25 °C nappali és 18 °C éjszakai hő­mérséklet mellett. A K (MRb) felvételt 37 kBq/100 jumól K specifikus aktivitású tápoldatban végeztük 1 óra hosszáig 25 °C-on. A felvételi oldat mennyisége 200 ml/db növény. A gyökerek ®6Rb tartalmát ■^-spektrofotométerben mértük, a felvételt súlyegységre számítottuk. Eredmény: Az 1. ábrán bemutatjuk a Leányka és Ezerjó szőlőfajták K (“Rb) influx sebes­ségeinek változását a K-ellátás függvényé­ben. Látható, hogy a Leányka fajta mintegy lOx nagyobb influx sebességgel jellemezhető, mint az Ezerjó a U,Uö mM K* koncentrációnál megvalósuló maximumnál. A termesztésben régóta használt két szőlőfajta K-hasznosítási tulajdonságait, mely szerint a Leányka jó, az Ezerjó rossz káli­­umhasznositású, a módszerünkkel végzett el­lenőrző mérés messzemenően igazolja. A felvételi görbe eleje a K-felvételi rendszer indukcióját, a leszálló ág annak gátlását jelenti. 2. példa Ellenőrző vizsgálatot vágeztünk hibrid kukorica előállítására használatos szülői (inb­red) vonalak és hibridjeik K-felvételi haté­konyságának tesztelésére. A kódszámmal jelzett .6-6-9' szülők és azok .13' hibridjének, valamint a .6-7-8' szülök és azok .12" hibridjének K-influx se­bességeit 0,01-0,5 mM Kf koncentrációk men­tén hasonlítottuk össze. A tápoldat összeté­tele az 1. példában megadottal azonos volt. A növényeket 2 hétig fitotronban kondi­cionáltuk 3,5 1-es edényekben, melyekben 2- -2 csíra volt elhelyezve. A felvételt az 1. példában megadott kö­rülmények között végeztük. A két kukorica hibrid és felmenőinek K-felvételi hatékony­ságát a 2. és 3. ábrán mutatjuk be. Azonnal észrevehető az aktív K-felvételi mechanizmus hiánya a 13-as hibrid és a pol­lent adó 9-es szülői vonalaknál (2. ábra). Ez­zel ellentétben a kontroll csoport esetében mind a szülői, mind a hibrid vonalak aktiv K-felvételi mechanizmusának meglétét mutatja a nagy K-influx sebesség (3. ábra). A .13 "-as vonal a termesztésben nagy K-igényéről ismeretes, mig a .12'-es hibrid aránylag kis adagú K műtrágyázás mellett is jó termést ad. Módszerünkkel e tulajdonság magyarázható, és már előre jelezhető lett volna, megkímélve a gyakorlatot a csak évek során kialakuló tapasztalat kísérleti költsé­geitől. A találmány szerinti eljárás tehát a ku­­koricamentesitésben használható a jobb K­­-hasznosítású vonalak kiválasztásában. 3. példa Vizsgálatot végeztünk a termesztésben lévő búzafajták (Martonvásári - 8 és GK - Szeged) K-felvételi képességének meghatáro­zására. Búza esetében a plóiditás magas foka miatt célszerű a K-felvételi vizsgálatot ATP­­-áz indukálhatóságának meghatározásával ki­egészíteni. A csiranövények nevelése azzal az eltéréssel történt, hogy a 4 1-es nevelőedény 50 db, egyenként kiválasztott egészséges csíranővényt tartalmazott. A felvételi kísérlet a csíráztatástól számított 14. napon történt. A kondicionálást 0,05, 0,1 és 0,3 mM K kon­centrációk jelenlétében végeztük. A felvételi idő 1 óra, a hőmérséklet 25 °C. A felvételi oldat mennyisége 50 ml/db növény, 30 kBq/ 100 pmól K specifikus aktivitással. Az ATP-áz aktivitásának meghatározásá­ra a gyökér 10000-30000 g mikroszómális frakcióját használtuk, amely gazdagon tartal­mazza a plazmalemmát is. Az enzimtesztet 10 jug protein jelenlétében, 2 mM ATP, 2 mM Mg vagy 2 mM Ca mellett 30 °C-on 30’-ig végeztük, és a felszabadított szervetlen foszfor mennyiségével jellemezzük egységnyi proteinre számítva. Lényeges körülmény, hogy a növényeket 0,1 és 1 mM indukáló K* koncentráció, vala­mint kontroll körülményként 0,01 mM K kon­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents