192686. lajstromszámú szabadalom • Hajtogatható többtagú rendszer végtelenített pántolóelemek útján összekötött egyenes oldalélű,merev,lapszerű részekkel vagy testformákkal
7 192686 8 haladnak, Így önmagukba visszatérnek, s közben valahányszor az a, b, c, stb. oldalélekhez érkeznek, át vannak vezetve az A, B, C, illetve D elem másik felületében levő 5 horonyba. Amennyiben az oldalél a rendszer szélén helyezkedik el, akkor ugyanazon lapszerű rész másik felületén levő 5 horony természetesen ellenkező - azaz y illetve 6 szöggel eltérő - irányú, míg az érintkezési vonalat alkotó oldaléleknél a szomszédos lapszerű rész másik felületén levő horony az előzőével azonos irányú. A 2. ábrán bemutatjuk az 5 horony keresztmetszetének nagyított képét. Látható, hogy az 5 horony az elemfelszinre merőleges oldalakkal, az elemfelszinnel párhuzamos fenékrésszel és ezt az oldalakkal összekötő ferde falrészekkel van kiképezve. Az 1 pánt a 2. ábrán körkeresztmetszetű, de a gyakorlatban lehet ettől eltérő keresztmetszetű is. Az 5 hornyok olyan mélységűek, hogy az 1, 2, 3 illetve 4 pántok az A, B, C, illetve D elemek felületéből nem emelkednek ki. A 3. ábrán kinagyított metszetet mutatunk be a p oldalél kialakításáról. Látható, hogy a D elem - de természetesen az A, B és C elem is - az oldalélek mentén le van élezve, hogy ezáltal könnyűvé tegyük az egymás mellé kerülő oldalélek egymással alkotott forgástengelyük körül való összehajtását. Az 1. ábrán bemutatott rendszernél a pántolás lehetővé teszi a bn-hl, vagy a cg-mi tengelyek mentén történő összehajtást. Az előbbi esetben az ae-ok oldalélek alkotnak újabb forgástengelyt, amikoris az előbbi bn-hl tengelyt alkotó b-h és n-1 oldaléleket, valamint a c-m és g-i oldaléleket az említett ae-ok, tengelyek mentén egymástól el lehet mozdítani és ily módon egy hasáb jön létre, mely alul és felül természetesen nyitott. Ezt a hasábot a b-h és n-1, valamint a c-m és g-i oldaléleknek egymástól való további széthúzása révén kinyújthatjuk, amikoris újabb forgástengely jön létre, most már a df-pj oldalélek mentén, s ezen új forgástengely körül hajtva, az A, B, C és D részek az 1. ábrához hasonlóan szétteríthetők, azonban a részek sorrendje, illetve elhelyezkedése - s ezzel természetesen az a-p oldalélek helyzete is - megváltozik. Hasonló hajtogatás végezhető akkor, ha a cg-mi tengely mentén kezdjük a hajtogatást. Másként alakul a helyzet, ha a hajtogatást akár a bn-hl, akár a cg-mi tengelyek mentén, azonban nem felfelé, hanem lefelé forgatva az A, B, C illetve D részeket végezzük el. Ekkor a következő történik: a bn-hl tengely mentén hajtogatva, a cg-mi oldalélek mentén alakul ki egy újabb forgástengely, amelyek körül az A, B, C és D részek négyfelé - azaz csillag alakban - hajthatók szét, majd azokat továbbhajtva, újból két lappá alakulnak, amelyeket azután egy - mostmár a df-jp oldalélek mentén kialakult - új forgástengely mentén lehet széthajtani a kiindulási alakra, ahol azonban megint mind az A, B, C és D részek, mindpedig azok a-p oldaléléi a kiindulási helyzettől teljesen eltéi'ően helyezkednek el. Mindez azt jelenti, hogy ha az A, B, C és D részek felületein az eredeti helyzetben egységes ábrát alkotó ábrarészeket helyezünk el, ezeket az ábrarészeket az előzőekben leírt hajtogatási műveletek segítségével tetszés szerint keverhetjük, esetleg újabb, e.z eredetitől merőben eltérő ábrákat hozhatunk létre, majd újból visszaállíthatjuk a kiindulási helyzetet. Ennek ellenőrzésére szolgálnak az A, B, C és D részek felületein elhelyezett jelek, szimbólumok, betűk, számok, ábrarészletek, stb. Ily módon szórakoztató játék, vagy figyelemfelkeltő reklámeszköz áll a rendelkezésünkre. Az 1-3. ábrán bemutatott hajtogatható többtagú rendszer alap-kiviteli alaknak tekinthető. Ennél egy-egy A, B, C illetve D rész a, b, c, stb. jelű oldaléléi egyenlő hoszszúságúak. Ebből geometriai megfontolások alapján adódik, hogy az 5 hornyok csoportonként egymásra merőlegesek, azaz •)( = = & 90°, amiből az is következik, hogy az a, b, c, stb. oldalélekkel bezárt szögek: x = ß - = 45°. Az 5. ábrán olyan kialakítású részt - lapszerű részt - mutatunk be, amelynél az a és c oldalélek egymással egyforma hoszszúak, de rövidebbek, mint az egymással ugyancsak egyforma hosszú b és d oldalélek. Ebből - ugyancsak egyszerű geometriai megfontolások alapján -, adódik, hogy az 5 hornyok csopoi'tjainak egymással bezárt ^ és & szöge eltérő, ugyancsak eltérő az 5 hornyoknak az a illetve c oldalélekket bezárt x és ß szöge - ezek természetesen egymással c gyenlőek - az 5 hornyoknak a b illetve d oldalélekkel bezárt x’ és ß’ szögétől. Mindettől függetlenül, az 1. ábra kapcsán leírtak szerint elkészített pántolás a lapszerű részek számára ugyanolyan törvényszerűségek szerinti hajtogatási lehetőségeket biztosít, mint az 1. ábránál részletezett hajtogatásmódok. A találmány szerinti hajtogatható többtagú rendszer kialakítható a lapszerű részek soros, azaz vonalszerű - lásd a 6. ábrát -, zárt vonalszerű - lásd a 7. ábrát - összekapcsolását, ezek kombinációit, továbbá a 8. ábrán bemutatott felületszerű, valamint a 9. ábrán látható térbeli elrendezést is. A 6. ábra esetében, ahol a lapszerű A, B, C és D részek vonalszerűén vannak elrendezve, ezek pántolása páronként is történhet, éspedig AB, CD és BC elrendezésben. A 7. ábrán látható zárt vonalszerű elrendezés tizenkét db A-L-ig jelölt lapszerü részből áll. A pántolás itt négy részenként történhet, éspedig ABCD, EFGH, AUE, DKLH formában, de lehetséges páronként is, a 6. ábránál elmondottak szerint. A 8. ábrán bemutatott felületszerű elrendezés nyolc lapszerű A-H-ig jelölt részből 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
