192678. lajstromszámú szabadalom • Készítmény és eljárás szántóföldi növények kezelésére
3 192678 6 Vegyület (I) általános képlet 0 OH \> -OH J c=o v C=C Ci0H7NaOi.2H20 3300 3080 1735 1610 3010 1720 1590 C2oHuCu06,5H20 3450 3080 1710 1600 3010 1690 1670 Cjo HuNÍ06.3HíO 3450 3080 1710 1600 3010 1690 1678 02o HuCo06.3H20 3300 3080 1725 1610 3010 1703 1600 * 1690 R = acetil olvadáspont 150-151 ‘ 'C R = propinil olvadáspont 138 °0 Felismertük, hogy az (I) általános képletű benzopirán-származékok használata előnyös, mivel szerkezetük rokon a növények szöveteiben kötött formában található többi fenil-propánvázas aromás vegyülettel (kumarin, eszkuletin, szkopoletin, lignin) I Farkas G. Növényi biokémia, Akadémiai Kiadó; Budapest, 1984. 458-461. p.). A találmány szerinti hatóanyagok tehát azokkal a vegyületekkel tekinthetők analógnak, amelyek a növényekben szintetizálódnak, úgy sem a talajt, sem a növényeket nem terheljük a természetben nem fellelhető vegyszerekkel. Kedvezőnek minősíthető az is, hogy az (I) általános képletű vegyületekből hektáronként viszonylag alacsony 50-500 g adag szükséges. Másfelől az (I) általános képletű vegyületek sem emberre, sem melegvérűekre nem toxikusak, mivel a humángyógyászatban gyógyszerként használhatók. Jelentős előnye a találmány szerinti hatóanyagoknak az is, hogy nem befolyásolják a növényekben az endogén hormonszintézist, hatásuk feltehetőleg azzal függ össze, hogy elősegítik a növények által szintetizált, de kötött formában levő indolil-ecetsav felszabadulását. A találmány szerinti alkalmazott hatóanyagokat porozószerek, nedvesíthető porkészítmények vagy emulziós koncentrátumok alakjában alkalmazzuk, amelyek szilárd vagy folyékony vivőanyagot és/vagy valamely felületaktív szert tartalmaznak. A szilárd vivőanyagok a kaolin, a bentonit, a kovasav, a kvarcliszt, a dolomit, a kalciumkarbonát, a talkum, a folyékony vivöanyagok az aromás, alifás vagy cikloaromás oldószerek, egyes ásványolajfrakciók vagy az alkoholok lehetnek. A felületaktív szerek anionaktív vagy nemionos típusúak, az anionosak közé tartoznak az alifás szulfonsav-észterek sói, az aromás szulfonsavak bóí, lignoszulfonát alkálifémsói, a nemionos felületaktív szerek közé pedig az etilén-oxiddal vagy propilén-oxiddal képzett zsíralkohol-származékok, zsírok vagy olajok, vagy alkil-fenolok. A koncentrált hatóanyagot tartalmazó készítményeket felhasználás előtt 20 0,01-4,5 töineg/tórfogat% hatóanyagot tartalmazó permetlevekké alakítjuk át. A készítmények szokásos adagja hektáronként 0,025- -2,0 kg, ennél azonban nagyobb dózisok is alkalmazhatók speciális esetben. 25 A találmány szerinti készítmények alkalmasak az egyszikű és kétszikű szántóföldi növények kezelésére, ezek közül a kalászos gabonaféléket, kukoricát, napraforgót, repcét, cukorrépát és szóját emeljük ki. 30 A mikro- és mezoelemeket rendszerint kelátok alakjában használjuk. Kelátképző szer lehet a K-parafenol-lignoszulfonát. Ilyenek a magnézium-kelát, 40 g/liter koncentrációban, a réz-kelát 40 g/liter kon- 35 centrációban és a cink-kelát 30 g/liter koncentrációban. A kelátok előállítását a kiviteli példákban ismertetjük. A találmány szerinti készítmények előállítását es összetételét a következő kiviteli 40 példákban ismertetjük: 1. példa 45 4-metil-7-hidroxi í2H]benzopirán-2-on nátrium-ligninszulfonát zsiralkohol-szulfonát kolloid szintetikus 50 szilicium-dioxid kaolin 2. példa 55 25 g 4-melil-umbelliferont összekeverünk 3 g diizobutil-naftalinszulfonsav-Na sóval, 5 g ligninszulfonsav-Na sóval és 67 g kaolinnal. A keveréket összeőröljük, így ned- 00 vesíthető port kapunk. 60 tőmeg% 4 tömeg% 4 tömeg% 20 törne g% 12 tömeg% 3. példa 10 g 4-meti!-umbelliferont feloldunk 4
