192676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-benzil-cikloheptán-1-ol előállítására

3 192676 4 Találmányunk az 1-benzil-cikloheptan-l­­-ol új, javított előállítási eljárásra vonatko­zik. Az 1-benzil-cikloheptan-l-ol ismert gyógyszeripari közbenső termék) amely pl. a Halidor8 védjegyezett néven forgalomba ho­zott l-benzil-l-(N)N-dimetilamino-propoxi)­­-cikloheptán előállításánál alkalmazható (151.865 l.sz. magyar szabadalmi leírás). A Halidor értékes perifériás értágitó hatással rendelkezik. Az 1-benzil-cikloheptan-l-ol a 151.865 l.sz. magyar szabadalmi leírás szerint oly módon állítható elő, hogy magnéziumból és benzil-kloridból vízmentes éteres közegben Grignard-reagenst készítenek, hozzáadják a cikloheptanont, a reakcióelegyet az éter for­ráspontján melegítik, majd egy éjjelen át áll­ni hagyják, a komplexet ammónium-klorid-ol­­dattal megbontják, az éteres fázist elválaszt­ják, a vizes részt éterrel extrahálják, végül az egyesített éteres fázisokat bepárolják. A Compt. rend. acad. sei. U.R.S.8, 30 728-31 (1941) [C.A. 37, 616 (1942)] közlemény szerint az 1-benzil-cikloheptan-l-olt ugyan­csak két lépésben állítják elő. Az első lépés­nél benzil-kloridot vízmentes éterben magné­ziummal reagáltatnak, majd a keletkező Grig­­nard-vegyületet az elsőtől jól elkülöníthető második lépésben cikloheptonnal reagáltatják. Ekkor a Grignard-vegyület a cikloheptonnal addíciós reakcióba lép. A Grignard-komplex vizes savval történő megbontása után kapják az 1-benzil-cikloheptan-l-olt. A fenti eljárás több hátránnyal jár. A reakciónál közegként felhasznált dietil-éter rendkívül tűz- és robbanásveszélyes oldó­szer. Ezen kívül a reakcióelegyből a Grig­nard-komplex sószerűen kiválik. Ez egyrész­ről a reakcióelegy hűtését és keverhetőségét nehezíti meg, másrészt a kiváló komplex a magnézium aktív helyeit blokkolhatja és ez a reakció lelassulásához, sót teljes leállásához vezethet, ami különösen ipari méretekben történő gyártásnál okoz súlyos nehézségeket. További hátrány, hogy a reakciót a dietil­­-éter alacsony forráspontja miatt viszonylag alacsony hőmérsékleten végzik és ezért a re­akciósebesség alacsony. Az ismert eljárás kö­rülményei között a mellékreakciók előtérbe kerülnek és 2 mól benzil-klorid vagy 1 mól benzil-klorid és 1 mól benzil-roagnézium-klo­­rid reakciója révén dibenzil keletkezik, melynek elválasztása körülményes. A 831.390 sz. belga szabadalmi leírás szerint 1,6-dihalogén-hexánból l,6-di-(halo­­gén-magnézium)-hexánt készítenek és a ka­pott terméket fenil-ecetsav-etilészterrel tör­ténő reagáltatással alakítják 1-benzil-ciklo­­heptan-l-ol-lá. A kitermelés rendkívül gyen­ge és az eljárás csupán kémiai érdekességet jelent, ipari méretekben történő megvalósí­tásra alkalmatlan. Találmányunk célkitűzése az ismert eljá­rások hátrányainak kiküszöbölése és olyan eljárás kidolgozása, melynek segítségével az 1-benzil-cikloheptán-l-ol ipari méretekben is gazdaságosan és biztonságosan, melléktermé­kekből mentes, a gyógyszeripar követelmé­nyeinek megfelelő tiszta állapotban, jó kiter­meléssel állítható elő. Találmányunk tárgya eljárás 1-benzil­­-cikloheptan-l-ol előállítására benzil-klorid és cikloheptanon Grignard-reakciója és a ke­letkező Grignard-vegyület megbontása útján, oly módon, hogy magnézium, 45 “C-nál maga­sabb forráspontú éter és aromás szénhidro­gén elegyéhez 60 °C és 100 *>C közötti hő­mérsékleten hozzáadjuk a benzil-klorid és cikloheptanon adott esetben aromás szénhid­rogénnel hígított elegyét, majd az ily módon in siti képezett Grignard-komplexet ismert módon megbontjuk. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy amennyiben a benzil-klorid és ciklo­­heptanon elegyét tetrahidrofurán vagy di­­oxán aromás szénhidrogén és magnézium ele­gyéhez adva a Grignard-komplexet in situ képezzük, ipari körülmények között is ked­vezően megvalósítható módon nagy tisztaságú 1-benzil-cikloheptan-l-ol állítható elő, A reakcióidő lényegesen csökken, ennek követ­keztéken az üzemszerű gyártás termelékeny­sége jelentős mértékben emelkedik, az eljá­­í'ás folyamatos megvalósításra is alkalmas és a mellékreakció háttérbe szorul. Aromás szénhidrogénként benzolt, tolu­­olt, kumolt, xilolok elegyét - különösen elő­nyösen, toluolt - használhatunk. A találmá­nyunk szerinti eljárás különösen előnyös fo­­ganatosítási módja szerint a reakciót tetra­hidrofurán és toluol elegyében végezzük el. A Grignard-reakcióhoz célszerűen akti­vált magnéziumot alkalmazhatunk. A magnézi­um aktiválását önmagában ismert módon jód­dal és valamely benzil-halogeniddel végez­hetjük el. [V.Grignard: Compt. rend. 132, 1182-84 (1901)] Különösen előnyösen alkal­mazhatunk jóddal és benzil-kloriddal aktivált magnéziumot. Eljárásunk során az aktivált magnézium, tetrahidrofurán vagy dioxán és aromás szén­­hidrogén elegyéhez 60 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten adjuk hozzá a benzil-klorid és cikloheptanon adott esetben aromás szénhid­rogénnel hígított elegyét. A benzil-kloridot és cikloheptanont 1:1 és 1,5:1 - előnyösen 1,2:1 és 1,35:1 - közötti mólarányban alkal­mazhatjuk. Előnyösen oly módon járhatunk el, hogy a benzil-klorid és cikloheptanon aromás szénhidrogénnel - különösen toluollal - képezett elegyét adagoljuk be. Az aktivált magnéziumot sztöchiometrikus mennyiségben vagy feleslegben alkalmazhatjuk. 1 mól ben­­zil-kloridra vonatkoztatva 1-1,5 g atom mag­néziumot használhatunk. A reakciót 60-100 °C hőmérsékleten - különösen előnyösen 70-80 °C-on - végezhet­jük eh Azt találtuk, hogy a fenti hőmérsék­let-tartományban a kívánt reakció olyan 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents