192675. lajstromszámú szabadalom • Áramlásváltómű, előnyösen szilárd halmazállapotú anyagszemcsék és folyadék keverékének hidraulikus szállítására szolgáló három adagolókamrás hidraulikus szállítóberendezéshez

9 192675 10 rószervvel bezárt, része az osztatlan térfogat - 23a, ill. 23b adagolótér - amelyben a nyo­másközvetítésnek, vagy az un. adagolási funkciónak a feltételei biztosítottak. Ide áramlik be a 23a ill. 23b adagolótér térfoga­tának megfelelő mennyiségű és a 10 töltő­­zagyszivattyú által beszállított keverék, és itt tartózkodik addig, amíg az ürítő-szállító nyomás kialakulásához és az űri tőáramlás megindításához szükséges zárószervek előírt műveleteit az irányítóberendezés végrehajtja, és innen kényszeríti a keveréket az ürítő­­-szállító nyomás a 13 keverékszállító csőve­zetékbe. Látható, hogy a 23a ill. 23b adago­lótérbe betöltött keverék összetételében - a szilárd és folyadéktartalom aránj'án - elméle­tileg sem az adagolótér feltöltése alatt, sem az adagolótérben való tartózkodási idő alatt, sem az adagolótér ürítése alatt változás nem következhet be. Az elmondottak alapján megállapítható tehát, hogy a Reichl-Jones féle rendszerben a csőkamráknak csak .adagolási funkciója" van, és ezt a funkciót - azaz az alacsonyabb töltőnyomásról a magasabb ürítőnyomásra va­ló átváltást és a töltéshez és az ürítéshez szükséges áramlások megindítását - csak a csatlakozó vezetékekbe beépített zárószer­veknek a vezérlőberendezés által meghatáro­zott nyitási-zárási műveletei biztosítják. A 2. ábrán egy továbbfejlesztett három­kamrás adagolós rendszerű hidraulikus szál­lítóberendezést mutatunk be. A berendezés­ben az A-C adagolókamrák 23a-23c adagolóte­re egy-egy kisebb átmérőjű vezetéken ke­resztül is közvetlen összeköttetésbe kerül az ürítő-szállító 15 folyadékszivattyúval, ill. a 14 folyadéktároló medencével a két-két 16a­­-16c, ill. 17a-17c csatlakozó vezetékbe épített 3a-3c, ill. 4a-4c zárószervek megkerülésével, és ezekbe a kisátmérőjű vezetékekbe egy­­-egy kisebb méretű 5a-5c, ill. 6a-6c záró­szerv is beépül. A három adagolókamra lehe­tővé teszi az adagolókamra váltása időszaká­ban az ürítő-szállító folyadékáramlás folya­matossága mellett a töltésáramlás folyamatos­ságát is. A vázolt helyzetben az A adagolókamra kiürítés, a B adagolókamra pedig feltöltés alatt van, a C adagolókamrában pedig az áramlás szünetel, és a 23c adagolóterében - a 10 töltőzagyszivattyú nyomása alatt - az ürítő-szállító folyadék áll. Az A adagolókamra 23a adagolóterének kiürülése és a B adagolókamra 23b adagoló­­terének feltöltése után a lla-llc, 12a-12c, 16a-16c, 17a-17c csatlakozóvezetékekbe épí­tett la-lc, 2a-2c, 3a-3c, 4a-4c zárószerveket és az új kisátmérőjű vezetékekbe épített ki­sebb méretű 5a-5c, 6a-6c zárószerveket az irányítóberendezés a megadott sorrendben működtetni, kezdi, és a zárási-nyitási műve­letek befejezése után a 10 töltőzagyszivattyú a C adagolókamra 23c adagolóterét kezdi fel­tölteni keverékkel, az ürítő-szállító 15 fo­lyadékszivattyú pedig a E adagolókamra 23b adagolóterét kezdi kiüríteni, és az A adago­­lótcamra 23a adagolóterében az ürítő-szállító folyadékáramlás megáll. Az irányítóberendezés programjának olyannak kell lenni, hogy a csőkamra váltása során az la-Ír:, 2a-2e, 3a-3c, 4a-4c zárószer­vek működtetése előtt - azaz a 23a-23c ada­­gclóterekben meginduló áramlások előtt - a njomáskülönbségeket a kisebb méretű 5a-5e, 6a-6c zárószervek bekapcsolásával a szüksé­ges mértékben kiegyenlítse, és ezután az la­­-1’, 2a-2e, 3a-3e, 4a-4c zárószerveket olyan sorrendben működtesse, hogy a töltőáramlás és az ürítő-szállító áramlás folyamatossága biztosítva legyen. A gyakorlat a zárószervek vezérlése és működtetésére, azaz nyitásuk és zárásuk sorrendjére, több megoldást is szolgáltatott. A fentiek alapján érzékeltethető, hogy ezek a kiegészítések nem változtatják sem az A, B, C adagolókamrák szerkezeti felépítését, sem a 23a-23c adagolóterek térfogatát, vagy funkcióját, csupán lehetőséget biztosítanak ai”‘a, hogy a töltő és az ürítő-szállító nyo­mások különbsége - a töltő és az ürítő-szál­lító áramlások megindítása előtt - a kis átmé­rőjű vezetékeken keresztül kiegyenlítődjön és ezáltal az egész hidraulikus szállítóbe­rendezésben a nyomáskülönbségből eredő, nemkívánatos erőhatások megszűnjenek, to­vábbá a töltőáramlás folyamatosságának be­vezetésével a hidraulikus szállítás gazdasá­gossága fokozódjon. Ezek a kiegészítések nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a közelmúltban több csőkamrás rendszerű hidraulikus szál­lítóberendezés épüljön meg és azok üzembiz­tosak, hosszú élettartamúak legyenek. A fenti kiegészítéssel a berendezésbe ugyan adagolókamraként négy főelzárószerv mellé két ennél kisebb méretű zárószerv is beépül, az .adagolási funkció" azonban nem­­vá’tozott, a funkciót csak több zárószerv együttes művelete biztosítja. Ennek ellenére az új zárószervek a csőkamrás adagoló üzemkészségét jelentősen növelték, nagyobb ürítő-szállító nyomás alkalmazását is lehetővé tették, és ezzel egyben a rendszer fejleszté­sét is eredményezték. A 3. ábrán a 3 595/84 sz. magyar sza­badalmi bejelentés szerinti sűrítőkamrás hidraulikus szállítóberendezés háromkamrás változatát mutatjuk be. Ennek szerkezeti felépítésében még fel­ismerhető a Reichl-Jones féle szerkezeti fel­építés is annyiban, hogy van 9 keverékgyűj­­tő tartálya és 14 folyadék tároló medencéje, és A, B, C adagolókamráinak 23a-23c adagoló­terei a lla-llc, 12a-12c, 16a-16c, 17a-17c csatlakozóvezetékeken keresztül összekötte­tésben vannak a 10 töltőza.gyszivattyúval, az ürítő-szállító 15 folyadékszivattyúval, a 13 keverék szállító csővezetékkel, és a 14 folya­déktároló medencével, továbbá a csatlakozó­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents