192672. lajstromszámú szabadalom • Bordáscsöves fűtőtest
3 192672 ! A találmány olyan fűtőtestre vonatkozik, amelynek fűtőközeget vezető legalább egy bordáscsöve és ehhez küllőt képező halároló elemei vannak. A bordáscsöveket tartalmazó, többnyire lakások, épületek fűtésére alkalmazott fűtőtesteket általában az úgynevezett kéményhatás figyelembevételével alakítják ki. A kéményhatást kürtővel érik el, amelyben a bordákkal ellátott, fűtőcső húzódik végig. A fűtőcsó a kürtőben a levegő hőmérsékletét a külső levegő hőmérséklete fölé emeli, a hideg és meleg levegő fajsúlyának különbsége a kürtőben áramlást idéz elő. A bordázott fűtőcső mentén átáramló levegőnek átadott hőmennyiség az áramlási sebességtől függ, ezért a kéményhatás a fütőcső által leadott hőmennyiséget jelentősen növeli. A fentiek szerinti kéményhatás általában légtömőr falakkal határolt kürtővel és a kürtő alsó részén elhelyezett fűtőcsóvel vagy fütőcsövekkel szokták biztosítani. Esztétikai és higiéniai okok miatt a kürtő fölső nyílását, ráccsal vagy ehhez hasonló elemmel zárják le. Ilyen megoldást ismertetnek a 2 649 770 sz. NSZK-beli közrebocsátás! leírásban. Hátránya ennek a kialakításnak, hogy a kürtőt alkotó borítólemezek a hőátadásban gyakorlatilag nem vesznek részt, a kürtő tetejét lezáró rácsozat a fűlőteljesítményt csökkenti. Ismeretes olyan fűtőtest megoldás is, amelynél áttörésekkel ellátott és fűtőcsövekhez csatlakozó siklemezekból mintegy dobozt alakítanak ki. A doboz nagyjából hasáb alakú, és valamennyi határoló felülete gyakorlatilag egyformán légáteresztő áttörésekkel van ellátva. Ennél a megoldásnál nincsenek légtömőren zárt felületek, ezért a kéményhatás kicsi. A lemezek áttörésein keresztül minimális légáramlás indul csak meg, és igy a fent leírt hagyományos konvektor kialakításhoz képest a többlet-felületre vonatkoztátott többlethatás nagyon kicsi. Ezek a fűtőtestek inkább szabadáramlésú radiátornak tekinthetők, mint konvektornak. A találmány megalkotásakor olyan bordáscsöves fűtőtestet kívántunk létrehozni, amely egyszerű mechanikai felépítésű, így könnyen és olcsón előállítható, és emellett jó hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkezik. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a kürtő fölső lezáró rácsát és oldalsó határoló falait legalább részben fűtőközeggel átjárt olyan bovdáscsővel helyettesíthetjük, amelynek mechanikai kialakítása és esztétikai megjelenése alkalmas arra, hogy a fűtőtest külső határoló felületét képezze. Az egymáshoz mereven csatlakoztatott bordáscsövek a találmány szerint egyszerűen felfüggeszthető vagy lábakra állítható önhordó szerkezetet alkotnak, amelyhez az előlap, és adott esetben a hátlap könnyen hozzáerősithető. A találmány tehát olyan fűtőtest, amelynek fűtőközeget vezető legalább egy bordáscsöve és ehhez kürtőt képező határoló elemei vannak, és az jellemzi, hogy fekvő helyzetű alsó bordáscsőhöz annak legalább egyik végén álló helyzetű oldalsó hordáscső és az oldalsó bordáscső(vek) felső végéhez fekvő helyzetű felső bordáscső van mereven csatlakoztatva, és az oldalsó bordáscsői vek ) legalább részben a kürtő oldalsó határoló elemét képe.:i(U). A találmány szerinti fűtőtestnél a küldőhatás lényegében megmarad, de a kürtőt lezáró rácsot és legalább az egyik oldallapot fűtőt L bordáscső helyettesíti, ezeken a levegő át tud hatolni és áthaladás közben felmelegszik. A találmány szerinti fűtőtestben a meleg levegő lényegében az elülső és hátsó sík határoló elem között áramlik fölfelé, ezek lehetnek az előlap és a hátlap, vagy az előlap és n fal. Az áramlási viszonyok a teljesen zárt falú kürtőhöz képest eltérőek, azonban az átárandó levegő mennyisége az átárandási keresztmetszet növelése miatt mégis növekszik. Az átáramlási sebesség valamivel csökken, ha semmilyen egyéb rendszabályt nem alkalmazunk, és a beépített többlet-fütőcsere vonatkoztatott fajlagos Löbblet-füLőtel jesitniény valamivel kisebb, mini a kürtő zárifalú kialakítása esetén mérhető fajlagos futóteljesítmény, ámde ennek ellentéteként az alábbi jelenLős előnyök jelentkeznek. Egyrészt elmaradnak az oldalsó határolólapok és a felső rács, valamint ezek felerősítései és az ezekhez szükséges szerkezeti elemek. Másrészt azonos beépítési hossz mellett a fütendő helyiségben nagyobb fütőteljesítmény helyezhető el. Harmadrészt a bordáscsövekből felépített merev önhordó szerkezet egyszerű módon kampókra felfüggeszthető vagy lábakkal látható el, és ehhez az önhordó szerkezeihez ei'ősíthető hozzá az előlap illetve a hátlap is. Eme kialakítás következtében az előlap a fülötest felszerelése után is igen egyszerűen cserélhető. Mivel az előlap az egész fűtőtesthez képest olcsó, a fűtőtest esztétikai megjelenése a környezethez illesztht tó, illetve kívánság szerint meg is változtatható az előlap cseréjével. A találmány szerinti fűtőtestnél a kéményhatás előnyösen olyan kialakítással növelhető, amelyben az oldalsó bordáscső vagy bordáscsövek levegőárammal szembeni ellenállása nagyobb az alsó bordáscső levegőárammal szembeni ellenállásánál. Ez például úgy érhető el, hogy az oldalsó bordáseső(vek) sűrűbb bordázat ű(ak), mint az alsó bordáscső. Kialakítható a találmány szerinti fűtőtest olyan módon, hogy az alsó bordáseső egyik végénél van kialakítva a fűtőközeg beómlönyilása, az alsó bordáscső másik végéhez egy oldalsó bordáscsö közbeiktatásával csatlakozik a felső bordáscső, amelynek a heömlőnji-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
