192665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg nagyüzemi baromfitelepek trágyakezelésére

11 192065 A csirkehizlulás technológiai ideje tur­nusonként 50 nap. Figyelemmel az ólak taka­rítására és újratelepítésére szükséges idő­mennyiségre is, a nagyüzemi telepeken 60 napos ciklusonként keletkezik ólanként 25 t mólyalom. A közejies üzemnagyság 0 ólhói áll, melynek összes t.rágyamennyisóge turnuson­ként 150 to (98 t száraz). A billenthető ko­csikkal vagy vontatókkal kiszállított, trágya a soronlevő üzemelésre előkészített 1 trágyasi­lóba közvetlenül billentessél üríthető. A fermentációs és metanogón folyamatok biokémiájából ismert szabály, hogy az anyag­nak a legfontosabb kémiai elemeket, így a szenet, a nitrogént és a foszfort, megfelelően optimális arányban kell tartalmaznia ahhoz, hogy a folyamat egyéb feltételek fennállása esetén hatékonyan végbemehessen, Ezt a kö­vetelményt a csirkemélyaloin önmagában nem elégíti ki. A mélyalom laboratóriumi elemzésé­ből végzett tömeg'számitásaink, valamint üze­mi kísérleteink alapján eljárásunkban a fo­lyamathoz elsősorban szénforrás pótlást kell biztosítani. Egy tömegrész mélyalom kiegészí­tését egy tómegrész legalább 80/1 C/N ará­nyú, növényi eredetű hulladékanyaggal kell kiegészíteni. A szénforrás biztosítására leg­alkalmasabb néhány anyag, pl. a szecskázott szalma, a kukoricaszár, esetleg a fürészpor. Ahol csirkehízlalás mellett párhuzamosan szarvasmarhatartás is van, ott az istállókból kikerülő szalmás alom a célra felhasználható. A nagyüzemi csirkemélyaloin jellemző bioké­miai adatai: Szárazanyag %: 65 Szervesanyag % 88 Összes nitrogén %: 3.7 Széntartalom %: 37 C/N arány: 7,5-8 Mélyalom térfogatsúly szárazanyagban: 210 kg/m3 Kiegészítőanyag térfogatsúly szárazanyagban (szalma esetén): 100 kg/m3 1 : 1 tömegarányban kevert anyag térfogatsúly szárazanyagban: 180 kg/m3 A silók hasznos trá­gyatérfogata: 30 m-es 180 in3 60 m-es 960 m3 gáztérfogat: 30 m-es 250 ni3 60 m-es flexibilis 500 m3 Silótöltési súly szárazanyagban 20%-os tömörődés mellett: 30 m-es 104 t 60 m-es 220 t A fenti adatokból kiszámítható, hogy a bábolnai rendszerű csirkenevelök egyszeri alomhozamából 30 m-es silóhoz 3 ól, 60 m-es silóhoz 6 ól anyaga szükséges, amihez ezzel egyenlő tömegű kiegészítő anyag hozzáadása szükséges. A siló töltésénél fontos üzemelési követelmény, hogy a töltésmagasság középvo­nalon legalább 0,5 m-re haladja meg a siló felső rézsüélei által meghatározott egyenest. Ez a zavarmentes üzemelés feltétele olyan szempontból, hogy a csapadékvíz a takaró­ponyváról zavarmentesen távozhasson akkor is, ha a gáztér üres. A siló töltése után, de még lezárás előtt a töltés szintjén hőszige­telő réteget kell kiképzeni. Ennek módszere a következő: A megtöltött, siló felületére po­lietilén fóliát helyezünk el, melyre száraz tartalék trágyából gépi úton 20-30 cm vas­tagságú réteget terítünk, melyet újra polieti­lén fóliával fedünk he. Az alsó fólia 50 cm­­-rel szűkebb, a felső fólia 50 cin-rel széle­sebb legyen, mint a silószélesség. A felső fó­liát a széleken az alsó fólia fölé, a trágyával terhelve rögzítjük. A hőszigetelő trágya a fermentációs folyamatban nem vesz részt, a siló kilározása és szétbontása után a soron­­következő silóban erjesztési alapanyagként hasznosul. A fóliák többszörösen felhasznál­hatók. A kialakított szigetelőpaplan alatt a tölLési szinten kell elhelyezni a műanyag flexibilis nedvesítő nyomócsöveket, csatlakoz­tatva a kivezető szereplőpanel megfelelő csonkjához. Az erjesztés után a biotrágya kiszállításának megkezdése előtt a trágyafel­színről ezeket a csöveket eltávolítjuk és a betonkoszorún tároljuk. A nedvességtartalom előírt beállításához a trágya meglevő nedvességtartalmából kell kiindulni. E kezdeti víztartalmat a trágyával együtt töltéskor hevisszük a trágyasilóba. Az erjesztési teljes vízszükségletet töltés és felfütés után kell a trágyához adagolni. Ezt megtehetjük még a siló nyitott állapotában, le lezárás után az anyagnedvesilő nyomócsö­veken keresztül is, a kívánt szárazanyag­­-tartalom eléréshez szükséges mennyiségben. Mivel az induló szárazanyag-tart alom 35% té­liét, az erjesztési lészükséglet: 30 m-es silónál 192 m3 60 m-es silónál 400 m3 Ebből a trágyával és adalékanyaggal bevitt, vízmennyiség: 30 m-es silónál 83 m3 60 m-es silónál 170 m3 Pótlólag betáplálandó erjesztőlé: 30 m-es silónál 109 m3 60 m-es silónál 230 m3 Ilyen beállítás mellett a silókban - fi­gyelemmel a tömörödésre -, 0,062 to/m3 ned­ves térfogatsúly alakul ki. Amennyiben ki­sebb szárazanyag-tartalommal kívánjuk az erjesztést megvalósítani, úgy (hogy az anyag túgfázisban ne menjen át, 15% lehet az alsó határ) pótvíz bevitellel kell a hígítást vég­rehajtani. Mivel a silóban tartózkodó száraz­­anyagtömeg' ismert, a bevitt pótvizmennyiség által létrehozott tömegnövekedésből kiszámít­ható az új szárazanyag-tartalom. A teljes viztömegszükséglet - üzem­nagyságrendtől függő mennyiségben - a si­lók első indításakor áll fenn, mely biztosít­ható vezetékes hálózatról, de célszerűbb és üzemvitel szempontjából előnyösebb, ha híg trágyalével és csurgulékvizzel helyettesítjük. A légyújt.ő gödrök minden nagyüzemben mog-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents