192661. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú 6-ketoprosztaglandin-származékok előállítására

7 192661 8 lönitjük el, hanem rögtön tovább reagáltat­­juk az (I) általános képletű vegyületté. A (II) általános képletű vegyületek (III) általános képletű tiol- vagy tiolát-származé­­kokkal való reagáltatását általában bázikus katalizátor jelenlétében és közömbös oldó­szerben vagy anélkül -50 és +20 °C, előnyö­sen -30 °C és 0 °C közötti hőmérsékleten végezzük. Előnyös oldószerek az alkoholok, péládul a metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, terc-butanol, amil-alkohol, 2-metoxi­­-etanol vagy 2-etoxi-etanol; az éterek, pél­dául a dietil-éter, tetrahidro-furán (THF), dioxán vagy etilén-glikol-dimetil-éter, a kló­rozott szénhidrogének, például metilén-klorid vagy kloroform; vagy viz. Alkalmas bázikus katalizátorok például az alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidok, például a nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid vagy kalcium-hidroxid; az alkálifém-alkoholá­­tok, például a nátrium-metilát, nátrium-etilát, vagy kálium-(terc-butilát); bázikus sók, elő­nyösen karbonátok vagy acetátok, például a kálium-karbonát vagy nátrium-acetát; ammó­nia; aminok, előnyösen szekunder vagy ter­­cier-aminok, például a trietil-amin, diizopro­­pil-amin, diciklohexil-amin, dimetil-anilin, pi­­peridin, 2,6-dimetil-piperidin, 2,2,6,6-tetrame­­til-piperidin, pirrolidin, piridin, kinolin, di­­azabiciklo(2,2,2)oktán vagy diazabiciklo­­(3,4,0)nonén; de primer aminok, például terc­­-butil-amin vagy ciklohexil-amin is alkalmaz­hatók, vagy kvaterner ammónium-hidroxid, például tetrametil-ammónium-hidroxid vagy különösképpen benzil-trimetil-ammónium­-hidroxid. A katalizátorként megnevezett ami­nok, különösképpen a szekunder vagy terci­er aminok egyidejűleg oldószerként is alkal­mazhatók, és így az előzőekben említett kö­zömbös oldószerek távollétében is végezhet­jük a reagáltatást. Különösen célszerűen kö­zömbös gáz atmoszférában, például nitrogén­gáz atmoszférában végezzük a reagáltatást. Azok az (I) általános képletű vegyüle­tek, amelyekben R1 és/vagy R4 jelentése hidrogénatomtól eltérő, szolvolizálószerrel kezelve, előnyösen semleges vagy savas kö­rülmények között átalakíthatok olyan (I) ál­talános képletű vegyületekké, amelyekben R1 és/vagy R4 jelentése hidrogénatom. Szolvolizálószerként előnyösen hidrolizá­­lószereket alkalmazunk, például vizet vagy víznek szerves oldószerekkel való elegyét, és a reagáltatást végezhetjük katalizátor nélkül, vagy előnyösen savas katalizátor jelenlété­ben. Szerves oldószerként például alkoholo­kat, például metanolt, etanolt, propanolt, izo­­propanolt, butanolt, terc-butanolt, amil-alko­­holt, 2-metoxi-etanolt, vagy 2-etoxi-etanolt; étereket, például dietil-étert, THF-t, dioxánt, vagy etilén-glikol-dimetil-étert; savakat, pél­dául hangyasavat, ecetsavat, propionsavat vagy vajsavat; észtereket, például etil-acetá­­tot vagy butil-acetátot; ketonokat, például acetont; amidokat, például dimetil-formamidot, (DMF) vagy foszforsav-hexametil-triamidot, nitrileket, például acetonitrilt; szulfoxidokat, például dimetil-szulfoxidot (DMSO); szulfono­­kat, például tetrahidrotiofen-S,S-dioxidot, valamint ezen oldószerek egymással és/vagy vízzel alkotott elegyeit alkalmazhatjuk. A szolvolizálásnál savas katalizátorként hssználhatunk például szervetlen savakat, például hidrogén-kloridot, kénsavat, foszfor­savat, hidrogén-fluoridot, hidrogén-bromidot vagy erős szerves savakat, például klór­­ecetsavat, triklór- vagy trifluor-ecetsavat, me tán-, etán-, benzol- vagy p-toluol-szulfon­­savat. Bázikus katalizátorként célszerűen al­kálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidokat, pél­dául nátrium-, kálium- vagy kalcium-hidroxi­­dct vagy bázikus sókat, például nátrium­ve gy kálium-karbonátot alkalmazunk. Alkal­mazhatunk bázikus katalizátorként szerves bázisokat is, például etil-, dietil-, tiretil-, izopropil-, n-butil- vagy tri-(n-butil)-amint, dimetil-anilint, pirrolidint, piperidint, mór­­folint, piridint, oc-pikolint vagy kinolint vagy kvaterner ammónium-hidroxidot, például tet­­rametil-ammónium-hidroxidot vagy benzil-tri­­metil-ainmónium-hidroxidot. A katalizátorok feleslegét alkalmazhatjuk oldószerek helyett. A szolvolizálást célszerűen -50 és +20 °C közötti, előnyösen -15 °C és 0 °C közötti hőmérsékleten végezzük. Különösen könnyen alakíthatók át hidro­lízissel az (I) általános képletű, R1 helyet­tesítőként hidrogénatomtól eltérő helyettesí­tőt tartalmazó észterek a (I) általános képle­tű, R1 helyettesítőként hidrogénatomot tar­­ta’mazó savakká. Az előzőekben ismertetett módon bázikus hidrolizálást végzünk, a hid­­rolizálást előnyösen enyhe reakciókörülmé­nyek között hajtjuk végre. Az észtercsoport enzimes lehasítása is lehetséges, például 0- -30 °C hőmérsékleten, vizes szuszpenzióban, lipázzal. Továbbá az (I) általános képletű, R4 helyettesítőként trialkil-szililcsoportot tar­talmazó szilil-éterek alakíthatók hidrolizá­­lással a megfelelő (I) általános képletű, R4 helyettesitőként hidrogénatomot tartalmazó szabad alkoholokká. A hidrolizálást előnyösen hi irogén-fluoriddal, vizes acetonitrilben, 0- -30 °C hőmérsékleten végezzük. Hasonló módon képezhetjük az (I) álta­lános képletű hidroxilszármazékokat amelyek­ben R4 jelentése hidrogénatom, a megfelelő tralkil-szilil-halogenid, előnyösen klorid reagensekkel, előnyösen inert oldószer, pél­dául DMF jelenlétében éterezhetjük. Az (I) általános képletű vegyületeket ál­talában különböző sztereoizomer formák ele­­gyeként nyerjük, azaz általában racemátok elegyeként. A racemétokat a racemételegyek­­bőt izolálhatjuk és tisztán kinyerhetjük, pél­dául a vegyületek, vagy a vegyületek jól kristályosodó származékainak kristályosításá­val, különösen alkalmas a racemátok elkülöní­tésére a kromatográfiás eljárás, mind ab­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents