192657. lajstromszámú szabadalom • Ülőbútor mozgatható háttámlával és lábtartóval

3 192657 4 A találmány tárgya ülőbútor mozgatható háttámlával és lábtartóval, a lábtartó és az ülés közötti csuklós, valamint az ülés és a háttámla közötti csuklós vagy merev kapcso­lattal. Számos, mozgatható lábtartóval ellátott ülőbútor ismert, amelyek általában kétféle főtipus egyikébe (US 4.410.213) sorolhatók. Ezek esetében a lábtartó éB az ülés között csuklós kapcsolat van. Hátradőléskor a hát­támla tolórúd segítségével emeli fel a láb­tartót. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy nem teszi lehetővé kényelmes ülő helyzetben - pl. a televízió nézése közben - a lábtartó­nak a megfelelő magasságba való felemelését, mert ez csak fekvő helyzetben következik be. Emellett az ülőbútor viszonylag könnyed külalakját lerontja az alaphelyzetében lelógó lábtartó. A másik főtípus esetében a lábtartó, amely alaphelyzetében ugyancsak függőlege­sen lelóg, nem az üléssel áll kapcsolatban, hanem az ülés alatti csuklós szerkezettel, amely a lábtartót az ülés alól előre mozogva hozza felemelt helyzetbe. Ekkor a lábtartó az üléstől eltávolodik. Ez a megoldás kényelmes ülést tesz lehetővé, kellő magasságban feltá­masztott lábakkal. Hátránya azonban, hogy bonyolult mechanikai szerkezetet igényel, amelyet el kell fedni és ezért zárt felépítésű, nehézkes ülőbútor kialakítását igényli; emel­lett a lábtartónak az ülés alól előrenyúló karjai kifejezetten kellemetlen látványt nyúj­tanak. Ismert olyan jármű-, főként repülőgép (EPA 0107882), amelynél a merev rendszert képező ülés és háttámla rögzített csukló kö­rül billenthető. Eközben a rögzített csukló körül billenő csuklós rúd az üléshez csukló­sán kapcsolódó lábtartót függőleges helyze­téből kiemeli. Ez a megoldás azonban a tet­szés szerinti beállítást - ide értve a teljes fekvő helyzet elérését is - nem teszi lehető­vé, csupán két határhelyzetet, amelyet egy hasíték és egy ebben mozgó ütköző határoz meg. Emellett a megoldás bonyolult mechaniz­mus alkalmazását teszi szükségessé. Ismert továbbá olyan kárpitozott karos­szék, amelynek a térben rögzített üléslapja és ehhez csuklósán kapcsolódó háttámlája és lábtartója van (DE-OS 31 39 271). A háttámla előre billentése esetén ennek előre mozgó al­só vége emelőkar útján emeli a lábtartót és az emelés megkönnyítésére gázrugó szolgál, amelyet kézi működtetéssel lehet be- és ki­kapcsolni. A megoldás célja a bonyolult moz­gató mechanizmusok eltakarása, ezért sok párnázattál és kárpitozással ellátott, terje­delmes, nehézkes, sok helyet igénylő éB for­mátlan ülőbútort eredményez. Ismert végül fogorvosi kezelőszék (DE­­-OS 20 49 610), amelynek célja, hogy a hát­támla a billentése sorén függőlegesen lefelé is elmozduljon és ezáltal ne lépjen fel relativ elcsúszás a háttámla és a beteg háta között. Ezt két csuklós rúd alkalmazása eredményezi, amelyek egyik vége a térben rögzített, másik vége a háttámlán kiképzett csuklókhoz kap­csolódik. Az üléslapot és lábtámaszt egyesít­ve tartalmazó rész a térben rögzítve van, nem mozgatható. A kezelőszéknek fekvőszék­ké alakítása Bzóba sem kerülhet. Találmányom célja olyan, háttámlából, üléslapból és lábtartóból álló ülőbútor ki­alakítása, amelynél a lábtartó az ülőbútor többi részének dőlésszögétől függetlenül tet­szés szerinti helyzetbe hozható, az ülőbútor tetszés szerinti szögben dönthető és szükség szerint fekvőbútorrá változtatható, bármiféle bonyolult mechanizmus alkalmazása nélkül. Találmányom azon a felismerésen alapul, hogy a kitűzött cél elérhető a három részből: háttámlából, üléslapból és lábtartóból álló ülőbútor olyan kialakításéval, amelynél a hát­támlának görgős mozgáspélya, vagy csuklós szerkezet által irányított, lényegében többé­­-kevésbé vízszintes irányú transzlációs, és adott esetben emellett rotációs mozgatása és a lábtartónak a háttámla transzlációs mozgá­sával előidézett rotációs mozgatása közben, az ezt a mozgást átvivő ülés lap mindenkor transzlációs mozgást is végez. Ez oly módon érhető el, hogy az üléslap az állvánnyal sem­miféle kapcsolatban nem áll, attól független és csupán a háttámlával és a lábtartóval kapcsolódva lebeg. Az üléslap kapcsolata a háttámlával merev vagy csuklós, míg a láb­tartóval mindenkor csuklós. Ez, a találmány szerinti kinematikai kapcsolat lehetővé teszi: az ülőbútor tetszés szerinti helyzetbe állítását a széktől a fekvőégyig; a lébtartó tetszés szerinti dőlésszögbe állítását a testhelyzet dölésszögének megváltoztatása nélkül; az ülőbútor beállítását tetszés szerinti testhelyzetnek megfelelően kizárólag a testsúllyal, bármiféle mozgató mechaniz­mus alkalmazása nélkül; az ülőbútor egyensúlyát valamennyi testhelyzetben, rögzítő szerkezet alkal­mazása nélkül. A találmány szerinti ülőbútor lényege tehát a lábtartó és az állvány közötti köz­vetlen csuklós kapcsolat, a háttámla görgője vagy csuklója és ezeknek az állványhoz ké­pest rögzített mozgáspályája, valamint az ülésnek az állványtól független csuklós, ül. merev alátámasztása. A háttámla és az állvány csuklójához a mozgáspályát meghatározó csuklós rúd csat­lakoztatható. Kettős rúd esetén, amelynek ré­szei csuklóval kapcsolódnak egymáshoz, e közbenső csukló mellett szöghatároló ütköző van. A lábtartó és az állvány csuklójához a lébtartó csuklójának mozgá6pályéját meghatá­rozó csuklós rúd kapcsolódhat. A háttámla és a lébtartó csuklós rúdját csuklós rúd kap­csolja össze. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents