192656. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áramváltó hibájának csökk és nagypontosságú áramváltó
5 192656 6 szert, valamint 10 indikátorerősitót tartalmaz. Az 5 primer tekercsrendszer és a 6 szekunder tekercsrendszer az ábrázolt kiviteli alakban egy-egy, a méréshatárvéltás végett több megcsapolással ellátott lekeres. Lehetséges azonban ettől eltérő kialakítás, pl. ahol az 5 primer tekercsrendszert vagy a 6 szekunder tekercsrendszert csupán egyetlen, két kivezetéssel ellátott tekercs alkotja. Az 1 áramváltóhoz a mérendő Ii áramot jelképező 2 generátor K és L kapcsokon csatlakozik. A K kapocs az 5 primer tekercsrendszer egyik végével, az L kapocs pedig a beállitott méréshatárnak megfelelően az 5 primer tekercsrendszer Li, L2....Ln-i, Ln kapcsainak egyikével, az ábrán az Lj kapoccsal van összekötve. Az 5 primer tekercsrendszernek a K és Li kapocs között Nn menetszámú, az Li és hz kapocs között N12 menetszámú, stb. az Ln-i és Ln kapocs között Nin menetszámú része van, amely részeknek rendre Cu, Ci2....Cin a menetkapacitása. Az 1 áramváltóhoz a Z2 impedanciájú 3 terhelő impedancia k és 1 kapcsokon csatlakozik. A földelt k kapocs a 6 szekunder tekercsrendszer egyik végéhez, az 1 kapocs pedig a beállított méréshatárnak megfelelően a 6 szekunder tekercsrendszer li, Íz—l»-i, la kapcsainak egyikéhez, az ábrán az li kapocshoz van csatlakoztatva. A 6 szekunder tekercsrendszernek a k és li kapocs között Nzi menetszámú, az li és I2 kapocs között N22 menetszámú, stb., az la-i és la kapocs között N2b menetszámú része van, amely részeknek rendre C21, C22....C2B a menetkapacitása. A 4 vasmag mágnesezőárama által okozott hiba kompenzálására önmagában ismert módon Iaa áramot adunk hozzá a 6 szekunder tekercsrendszerben ébredő áramhoz. Ennek érdekében az 1 kapocs a 7 indikátormagon lévő 9 kompenzáló tekercsrendszer l’i, l>2*...l,a-i, l’a kapcsainak egyikével, az ábrán az l’i kapoccsal van összekötve, amely l’i kapocs a 6 szekunder tekercsrendszer li kapcsának felel meg. A 9 kompenzáló tekercsrendszernek az egyik vége és az l’i kapocs között, illetve az l'i, l’z, ...l’a-i, l’a kapcsok között - a 6 szekunder tekercsrendszernek megfelelően - N2i, N22, ...N2a menetszámú részei vannak. A 9 kompenzáló tekercsrendszer említett vége 10 indikátoré rősí tő kimenetére van kapcsolva, melynek bemeneteire a 7 indikátormagon lévő No menetszámú 8 indikátortekercs kivezetései csatlakoznak. A találmány szerint a Cn....Cin és C21, ...C2a menetkapacitások hatásának kompenzálására Ne menetszámú 11 kompenzálótekercs van elhelyezve az ábrázolt kivitelben a 4 vasmagon (munkamagon), amely 11 kompenzálótekercset 14 erősítőn keresztül egy, a 4 vasmagban fellépő ÍS fluxus változási sebességével arányos jelet előállító 13 jeladó táplál. Az ábrán a 13 jeladót a 4 vasmagon elhelyezett, egyik kapcsán földelt Nd menetszámú 12 érzékelőtekercs alkotja. Alkalmazható lenne azonban más típusú 13 jeladó is, pl. Hali-szondás fluxusérzékelő utána kapcsolt differenciélú taggal. A 12 érzékelőtekercs másik kapcsa 14 erősítő bemenetére kapcsolódik, amely Rí értékű soros 17 ellenálláson át 16 műveleti erősítő fázisforditó bemenetére csatlakozik. A 16 műveleti erősítő fázist nem fordító bemenete földelve van, kimenete pedig változtatható R2 értékű 18 ellenálláson át a fázisfordító bemenettel van összekötve, továbbá R3 értékű soros stabilizáló 19 ellenálláson és Cl kapacitású soros 20 kondenzátoron át a 11 kompenzálótekercs egyik kapcsával van összekötve. A 11 kompenzálótekercs másik kapcsa földelve van. A találmány szerinti áramváltóban a földelt 11 kompenzálótekercset és a földelt 12 érzékelőtekercset célszerű a földelt 6 szekunder tekercsrendszer közelében, az 5 primer tekercsrendszertől távolabb elhelyezni. A találmány szerinti 11 kompenzálótekercs az ábrától eltérően elhelyezhető a 4 vasmag helyett a 7 indikátormagon, vagy adott esetben a 7 indikátormagot körülvevő, önmagában ismert simítómagon is. Ez esetben is a megtáplálást az ábra szerinti 14 erősítő biztosíthatja. A 12 érzékelőtekercs célszerűen nemcsak a 14 erősítőre, hanem 15 erősítő bemenetére is csatlakozik. Ez utóbbi bemenete R» értékű soros 22 ellenálláson át 21 műveleti erősítő fázisforditó bemenetére csatlakozik, amely 21 műveleti erősítő fázist nem fordító bemenete földelve van, kimenete pedig egyrészt változtatható Rs értékű 23 ellenálláson át a fázisfordító bemenetre, másrészt R6 értékű soros stabilizáló 24 ellenálláson és C2 kapacitású 25 kondenzátoron át az 1 kapocsra van csatlakoztatva. Ilyen módon a 6 szekunder tekercsrendszerben ébredő áramhoz az Iaa áram mellett egy I* áramot is hozzáadunk. Az ábrán szemléltetett találmány szerinti áramváltó a következőképp működik. A 2 generátor szinuszos Ii árama az 5 primer tekercsrendszer N11 menetszámú részét gerjeszti, ennek hatására a 6 szekunder tekercsrendszer N21 menetszámú részében áram indul meg. Ezen áramhoz az Iaa áramot hozzáadva, a 3 terhelő impedancián N11 I2 = Ii ----------N21 áram folyik, ha eltekintünk a Cn....Ctn, C21, ,.,Cza menetkapacitások hatásától. Az Iaa áramot a 10 índíkátorerősítő állítja elő önmagában ismert módon úgy, hogy a 7 indikátormagban jó közelítéssel zérus fluxust állít be a 9 kompenzáló tekercsrendszerbe kényszerített Iaa áram segítségével. Ilyen módon 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
