192636. lajstromszámú szabadalom • Dugaszoló massza nagyolvasztók csapónyílásához

1 2 192 636 A találmány eljárás dugaszolómasszák előállítá­sára nagy toroknyomású nagyolvasztók csapolónyí­­lásához. A nagyolvasztók csapolónyílásának elzárására du­­gaszolómasszákat alkalmaznak, amelyeket a mintegy 5 80 mm átmérőjű és 1,5—2—3 m hosszú nyílásba duga­­szológép présel be. A masszának a tökéletes térkitöl­tés miatt könnyen préselhetőnek, képlékenynek kell lennie, és gyorsan kell „megkötnie”, megszilárdulnia repedés és hézagmentesen, hogy a nagyolvasztó fene- 10 kén elhelyezkedő forró fém ki ne ömöljék. Ismeretes a hagyományos kis toroknyomással dolgozó nagyol­vasztók esetében számos dugaszolómassza összetétel, amelynek az a közös tulajdonsága, hogy anyagot és vi­zet tartalmaz, ami biztosítja a jól homogenizálhatósá- 15 got és képlékenységet, kiégés után pedig a tűzállósá­­got. A dugaszolómasszáknak nemcsak az a feladatuk, hogy a csapolónyílást a csapolások közötti időszak­ban gyorsan és tökéletesen elzárják, hanem az is, hogy a felesleges massza anyaga a nyílás körüli falazatanya- 20 got egy fészek képződésével megvédje a forró fém áramlása által okozott eróziós falazatkárosodástól. A dugaszolómassza víztartalma a bepréseléskor érintke­zik az izzó vasolvadékkal, ami közismerten vízbontó hatású és hidrogéngáz keletkezik és ég el. 25 A nagyolvasztók intenzitásának növelése az egész világon tért hódít, ami megváltoztatja az üzemelés kö­rülményeit: nő a nyersvas és salak kifolyási sebessége a megnövekedett toroknyomás miatt. A nagy torok­nyomású nagyolvasztókban vizes-agyagos, sőt, kát- 30 rányt tartalmazó savas, de szintén víztartalmú duga­­szoló masszák nem alkalmazhatók, mert a vízből ke­letkező hidrogéngáz kilövelések biztos balesethez ve­zetnek, és a massza szilárdsága sem elegendő még sze­rencsés kiégés esetében sem. A keletkező vízgőz a fen- 35 tiekcn túl az olvasztótér falát is oxidálja. Ismeretes, hogy az intenzifikált, nagy toroknyo­mással működő nagyolvasztók csapoló nyílásának du­gaszolására olyan masszákat alkalmaznak, melyekben a hő hatására legkésőbb, de már készítésekor is fő- 40 ként sziliciumkarbid a kötőanyag, így kémiai-kerámi­­kus vegyes kötés jön létre. Ilyen anyag pl. a Didier- Werke cég 2903 941 NSZK Íj. sz. szabadalmi leírása szerint Carsit néven forgalomba hozott terméke, amely igen nemes egyéb alkotókat is tartalmaz: 45 timföldet, jelentős krómoxid tartalma is. Egy másik ismert, DÓRIT SR elnevezésű massza, melyet a Dörentrup, NSZK-beli cég állít elő, szintén szilicium­karbid alapú, és emellett sok bauxitot és titándioxi­­dot tartalmaz. Mindkét termék a plaszticitást gondos 50 szemcseméret megválasztással és kötőanyaggal éri el, ami azután szénné ég ki. Ezek az anyagok lehetővé teszik ugyan a nagyol­vasztók intenzifikálását, de elég költségesek, másfe­lől pedig kifúrásuk a csapolás megkezdése előtt jelen- 55 tős műszaki feladat, a fúrófej gyakori cseréjét teszi szükségessé. Mivel a sziliciumkarbid igen költséges anyag, to­vábbá alkalmazása a csapolónyílás kifúrásakor ko­moly hátránnyal jár, mert a fúróberendezést a ke- 50 mény kiégett massza tönkreteszi, más alkalmas össze­tételeket kerestek. A 2219. 407. Íj. sz. NSZK-szabadalom leírása olyan dugaszolómasszát ismertet, amelynek 12—18% a kötőanyag tartalma, melyet 4—12% agyag kötése is 65 Kiegészít, míg tűzálló anyag 60—80% a keverékben, amely magnezitből, égetett dolomitból, sziliciumkar­­bid-sziliciumdioxid elegyből és timföldkovasav elegy­­ből választható. A kötőanyag szénvázzá kiégő szurok és őrölt lágy szén. Fontos az agyag szerepe, amely a kátrány-szurok kötőanyagot tartja emulzióban, így nem lép fel elválás esetleges hosszú tárolás alatt sem. Egyszerű és feltehetően olcsó összetételt írnak le a Stahl und Eisen szaklap 1966. évi 1141—1146. olda­lain. Ennek tűzálló komponense egy ragasztóhomok, ami a természetben is található, 10% finomszenet és 20% kátrány terméket tartalmaz. A Neue Hütte 1967. évben az 595-597. oldalain olyan dugaszolómasszát ismertet, amely 45% nyers kaolint, 35% igen prakti­kus kötőanyagot leírt formájában és 20% szénhordo­zót tartalmaz. Ezek a masszák azonban nagy nyomás mellett nem védik meg a kiszolgáló személyzetet, annak ellenére, hogy lényegében vízmentesek, a hidrogén okozta hát­rányokkal nem rendelkeznek. Az USA 4. 339. 982 Íj. sz. szabadalom leírása to­vábblép a fenti úton, és kötőanyaga szénkátrány, tűz­álló anyag a töltete és polimerizálódás céljából nehéz aromás petróleumot tartalmaz. A két szerves szénhid­rogén feladata természetesen a plasztifikálás is. A találmány célkitűzése olyan dugaszolómassza előállítása, amely vízmentes, képlékeny, így kis erő­vel biztosan dugaszol a csapolónyílás teljes, adott esetben 3 m-es hosszában is, keményedése gyors le­gyen, de megkeményedése után is rendelkezzék gázát­eresztő képességgel, hogy a massza illékony kompo­nensei eltávozhassanak, jó legyen a kopás- és korró­zióállósága, ne zsugorodjék az égetésnél, végül a duga­szolt csapolónyílás könnyen nyitható legyen füstkép­ződés és robbanás nélkül. A fenti összes követelmény teljesítése biztosítja a nyugodt csapolást, a főcsatorna hosszú élettartamát és a balesetmentes üzemelést. Azt találtuk, hogy a dugaszolómasszát úgy kell elő­állítani, hogy abból a kiégetés után zsugorodásmentes, sőt enyhén duzzadó tűzálló anyagként legalább 50%­­ban mullit és 12—17%-ban krisztobalit képződjék üvegfázisba ágyazva és szénváz szerkezetben. A mullit kialakulását részben a komponensek gon­dos megválasztásával, részben a megfelelő szemcsemé­retek homogenizálásával segítjük elő. A tűzálló anyag kiégése egy szénváz közbeiktatá­sával történik, és a szénváz hőhatásra bomló, illetőleg stabil, nem bomló komponenseket egyaránt tartal­maz. Azt találtuk továbbá, hogy a mullit kialakulásának részben már a dugaszolómassza készítése előtt kell megtörténnie, hogy a massza készítése, tárolása és be­­préselése közben kristályszerkezet változás, sem zsu­gorodás, sem dermedés ne lépjen fel, ez idő alatt csak a képlékenyítő agyag és a hőre bomló szénhordozó át­alakulása megy végbe nem véglegesen rögződött, gázáteresztő szerkezetben, és végül az üzemelés 1500 C feletti hőmérsékleten alakul ki az enyhén duzzadt mullitos és szénvázas szerkezet némi üvegfázisba ágyazva. A találmány szerinti dugaszolómasszát úgy állít­juk, elő, hogy 50-60s%, 0—2,5 mm szemcsenagyságú mullitot és mullittá alakuló tűzálló anyagot 10 -20s.% hőre nem bomló, 0—3 mm szemcsenagyságú szénhor­2

Next

/
Thumbnails
Contents