192594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás út- vagy térburkolat alap készítésére
1 192 594 2 A találmány tárgya eljárás burkolatalap készítésére, amely burkolatalap főleg közepes és nagy teherbírású útburkolatokhoz, vagy például térburkolatokhoz való. Mint ismeretes, az útépítésben a burkolatalapnak az a rendeltetése, hogy egyrészt alátámassza az útburkolatot, másrészt, hogy elosztva adja át a járművek kerékterhelését a pályaszerkezet alatti földműre. A korszerű burkolatalapokkal szemben támasztott főbb követelmények a következők : — Kellő teherbírás; — Utólag ne tömörödjön olyan mértékben, hogy az veszélyeztesse a pálya egyenletességét; — Legyen az alapréteg vízzáró, továbbá teherbírása víz és fagy hatására jelentősen ne csökkenjen; — Lehetőleg alkalmas legyen az építési forgalom lebonyolítására; — Ne okozzon repedéseket a ráépülő aszfaltburkolaton; — Tegye lehetővé helyi építési anyagok és ipari melléktermékek gazdaságos felhasználását; — Anyagának gyártása és felépítése lehetőleg gépesíthető legyen. (Lásd például Dr. Ábrahám: „A közúti közlekedés kézikönyve” I. kötet 2.4.3. fejezetét, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.) A fenti célra korábban többnyire „zúzottkő-alapokat” (azaz „szórt alapokat) alkalmaztak. Ezekhez osztályzott, lehetőleg Z55/80 jelű zúzottkövet kell felhasználni. A zúzottkő- és makadám alapok anyagát egyenletes vastagságban elterítik és nedvesítés közben hengerléssel addig tömörítik, amig a zúzottkő-szemek jól egymáshoz ékelődnek. Közben a hézagokat előírt mennyiségű és minőségű anyaggal, például 2-4 cm vastag iszapos, homokos apró kaviccsal, murvával egyenletesen kitöltik. Hengerlés közben a profil helyességét ellenőrizni kell, az egyenetlenségeket pedig meg kell szüntetni. Utókezelésként tömörödéshez az ilyen burkolatalapot vízzel locsolják. A zúzottkő-alapok közös hiányossága, hogy teherelosztó és teherbíró képességük csekély, a forgalom alatt utólag erősen tömörödnek, egyáltalán nem vízzáróak, továbbá a helyi anyagok felhasználását legfeljebb a kőbányák közvetlen körzetében teszik csak lehetővé. A burkolatalapok másik elterjedt típusa az úgynevezett „soványbeton-alap”. Ez homokos kavicsból, zúzott és osztályzott kőből, vagy kohósalakból készül. Kötőanyaga rendszerint 350-es cement. A keverőgépben előkészitett keveréket a teherbíró és a beton vízét el nem szívó tükörben útgyalu, vagy finiser teríti el. A gumiabroncsos hengerrel, vagy vibrátorral végzett tömörítést azonban a cement kötésének megkezdése előtt be kell fejezni. A soványbeton-alap az útburkolatok alatt általában 13-25 cm vastagságban, gyalogjárók alatt legalább 8 cm vastagságban készül. A soványbeton-alapok hiányossága, hogy nem működik együtt a ráhelyezett burkolati aszfaltréteggel, mivel hőtágulási együtthatója az aszfaltétól lényegesen eltér. Továbbá, az ilyen alap csak megszilárdulás után alkalmas az építési forgalom lebonyolítására. Legfőbb hiányossága azonban, hogy nagy és nehéz forgalmú utakon a ráhelyezett vékonyabb aszfaltrétegek viszonylag hamarabb kifáradnak és összerepedeznek, mint más burkolatalapokon. Ezek az elkerülhetetlen repedések ráadásul többnyire keresztirányúak a gyakorlati tapasztalatok szerint. Viszonylag vastag, 14—15 cm-es aszfaltrétegekre van azért szükség, de annak nagyobb teherbírása nem mindig használható ki. Az alap elkészülte után a burkolat csak az előírt hosszú szilárdulási idő kivárása után készíthető. Továbbá, bontása és felújítása nehézkes és időigényes. (Dr. Nemesdy Ervin: „Utak és autópályák pályaszerkezete” c. könyvének 5.1. fejezete, Budapest, 1971.) A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített burkolatalap-készítési eljárás létrehozása, amellyel a burkolat repedezése kiküszöbölhető, továbbá vízzáró, mérettartó burkolatalapot eredményez, valamint kisebb ráfordítást igényel, mint az ismert megoldások. A kitűzött feladat megoldásához olyan ismert zúzottkő-alapból indultunk ki, amelynél az alapszintre zúzottkő szórt-alapréteget terítünk, azt töinörítjük és hézagkitöltő réteggel látjuk el. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, hogy a szórt-alaprétegre először hézag; kitöltő rétegként legfeljebb 20 cm vastagságú soványbeton-alapréteget terítünk, majd a burkolatalap tömörítését ezt követően végezzük. . Célszerű az olyan kivitel, amelynél az alsó szórt-alapréteget legalább 15 cm-cs vastagságúra készítjük. Ez előnyösen még a soványbeton-alapréteg felterítése előtt előtomöríthető. A soványbeton-alapréteget célszerű B—100 minőségű betonból készíteni, 5-15 cm közötti vastagságúra. A találmányt részletesebben a rajz és az alábbi példák kapcsán ismertetjük. A rajzon a találmány szerinti eljárással készült burkolatalappal ellátott pályaszerkezet példakénti kiviteli alakja látható metszetben. A találmány szerinti eljárással a tervezett úgynevezett „egyenértékvastagságnak’ megfelelő összegyenérték-vastagságú burkolatalapot készítünk a fentiek szerint, amelynél az alsó réteg durva szórt-alapréteg, a felső pedig soványbeton-alapréteg. A beton tehát a találmány szerint egyúttal hézagkitöltő anyagként is szerepel, sőt az alsó szórt-alapréteg és a felső soványbeton-alapréteg között átmeneti tulajdonságú közbenső réteget hozunk létre, amely nagy nyomószilárdságú, de viszonylag kis húzószilárdságú. Amint a rajzon feltüntettük, 1 földműn a jelen esetben 2 ágyazat van kialakítva, amely 10 cm-es homokos kavicsréteg. Ez a 2 ágyazat szerepel tehát a jelen esetben előkészített alapszintként, amelyre kerül a találmány szerinti burkolatalap, amelyet egészében 3 hivatkozási számmal jelöltünk. A 3 burkolatalap a találmány szerint alsó 4 szórt-alaprétegből és e fölé terített felső 5 soványbeton-alaprétegből áll. A két réteg között kialakuló közbenső átmeneti alapréteget 6-tal jelöltük. Az alsó 4 szórt-alapréteg a jelen esetben 20 cm vastagságú Z80/100 jelű zúzottkőből készült, amelynek szétterítése például gréderrel történhet. A szétterítés után a 4 szórt-alapréteget nehéz statikus hengerrel előtömörítettük. A jelen esetben eközben 0,2 m3 víz/zúzottkő m3 mértékben a zúzottkő-réteget locsoltuk. Megjegyezzük azonban, hogy a locsolás nem feltétlenül szükséges, Íriszen a találmány szerinti eljárásnál a zúzottkő-réteg hézagtérfogatának csökkentése nem feltétlenül szükséges. Ezután következett a felső 5 soványbeton-alapréteg készítése. A billenős tehergépkocsival néhány helyre leadott betont (a jelen esetben B—100 minőségű betont) a jelen esetben 10 cm-es vastagságban terítőgéppel terítettük el, majd legalább 40—50 percenként 8—10 menetben vibrohengerrel tömörítettük. (A terítőgép és a vibrohenger helyett alkalmazható betonfinisher.) Ennek során 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2