192554. lajstromszámú szabadalom • Fagyálló és korróziógátló hűtőfolyadék koncentrátum

1 192 554 2 A találmány fagyálló, mély dermedéspontú, korrózió­­gátló, stabilitását huzamosabb ideig megtartó glikol-alapú hűtőfolyadékra vonatkozik. Fagyálló hűtőfolyadékként általában egyértékű és többértékű alkoholok és vizes sóoldatok keverékét alkal­mazzák. A hűtőfolyadékkal szemben támasztott követelmé­nyek a következők: — Víztartalma, az alacsony dermedéspont érdekében le­hetőleg minél kisebb legyen. — Ne okozzon, illetve akadályozza meg a korrózió kelet­kezésének lehetőségét, vassal, fehér- és színesfémekkel érintkezve. — Akadályozza meg a glikol oxidativ lebomlását. — Alkáli tartalékát huzamos ideig őrizze meg. — Kémiai stabilitását magas hőmérsékleten is tartsa meg. — Habzása használat közben csak kis mértékű legyen. Az 1045 174 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli sza­badalmi leirás szerint korróziós inhibitorként merkapto­­-benzotiazol valamely alkálifémmel képezett sóját, bórsa­vat vagy annak valamely sóját, előnyösen bóraxot, vala­mint különféle foszforsavakat alkalmaznak. A 2 803 603 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás sze­rint alkáli-borátok mellett benztiazol-sókat is lehet kor­róziós inhibitorként használni. A 2 693 451 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban alkáli-foszfá­tok, alkáli-szilikátok és merkapto-benztiazol keverékét javasolják inhibitorként, szerves szilicium-vegyületeket pedig habzásgátlóként. A 2 692 860 sz. Amerikai Egye­sült Államok-beli szabadalmi leírás szerint az alkálifém­­-niíritek is csökkentik a glikol-alapú hűtőfolyadékok korróziós hatását. A 2 886 531 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás szerint bórsavat és kal­­cium-hidroxidot javasolnak korróziós inhibitorként. Ennek az a hátránya, hogy használat közben a kalcium­­-hidroxid egy része kicsapódik és a hűtőrendszerben lerakódást okoz. Az 1 110416 sz. angol szabadalmi leírás­ban ismertetett eljárással a kalcium-hidroxid kiválásából adódó hátrányokat oly módon küszöbölik ki, hogy kalcium-hidroxid helyett alkálifém-hidroxidokat használ­nak a pH beállítására. Ezzel viszont a hűtőfolyadék nélkülözi azokat az előnyöket, amelyeket az alkáliföld­fémek jelenléte biztosít. Az alkáliföldfém réteg ugyanis üzem közben nem mosódik le, ezáltal a fagyálló folya­dék tartóssága megnövekszik, mivel a glikol oxidációját és az ezáltal keletkezett karbonsavak keletkezését meg­akadályozza. Az 1 048 440 sz. Német Szövetségi Köztár­saság-beli szabadalom szerint nátrium-benzoát, nátrium­­nitrit és alkáli-szil ikát használható korróziós inhibitor­ként. Az 1 176 930 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli és az 1 183 253 sz, francia szabadalom szerint nátrium­­-nitrit és nátrium-benzoát mellett etiién-diamin-tetraecet­­sav trietanol-aminos sóját keverik a fagyálló oldatba. A 795 190 sz. angol szabadalmi leírásban a nátrium-nitrit és nátrium-benzoát mellett aromás aminokat is alkalmaz­nak komplex-képzőnek. A glikol oxidációjának megaka­dályozására a 2 937 145 sz. Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírás bóraxot és nátriurn-hidroxidot al­kalmaz a keletkező oxálsav lekötésére. A benzoáf-nitrit inhibitor kombinációjának hátránya, hogy nem megfe­lelő koncentráció esetén nem biztosítja az alumínium szerkezeti anyag védelmét. Az ismertetett szabadalmi leírásokban szereplő adalé­kok alkalmazásával készült hűtőfolyadékok a velük szem­ben támasztott követelményeket csak részben elégítik ki. A szerkezeti anyagok korrózióját csak részben küszöbö­lik ki. A glikol oxidációját csak rövid ideig akadályozzák meg, az alkáli fölösleget csak rövid ideig biztosítják. Ez­által kémiai stabilitásuk ideje, különösen magas hőmér­sékleten lerövidül. A találmány szerinti hűtőfolyadék kompozíció alkalmazásával a felsorolt hiányosságokat kí­vánjuk kiküszöbölni. Azt találtuk, hogy ha a glikol alapanyaghoz foszfor­­sav etilén és/vagy 1,2-propilénglikollal képezett mono­észtere nátrium- vagy kálium- vagy ammonium sójának 2—4 szénatomszámú alkanol-amin-mononitrittel vagy alkanol-amin monobenzoát-észterrel képezett észter-só típusú vegyületét vagy foszforsav etilén és/vagy 1,2-pro­pilénglikollal és 2-4 szénatomszámú alkanol-aminnal képezett diészterének alkáli- vagy ammóniumsóját, kálium-hídroxidot, dinátrium-hídrogén-foszfátot, ion­cserélt vizet és adott esetben foszforsavat és nátrium­­-nitritet adunk, olyan fagyálló hűtőfolyadékot kapunk, amelynek alacsony víztartalma következtében igen ala­csony a dermedéspontja (-35 °C-nál alacsonyabb), korróziót nem okoz, sőt előnyös tulajdonságainál fogva megakadályozza a korrózió keletkezésének lehetőségét mind vassal, mind színes- és fehérfémekkel érintkezve. A glikol oxidativ bomlását huzamosabb ideig megaka­dályozza, alkáli tartalékát huzamos ideig megőrzi, ké­miai stabilitását magas hőmérsékleten is megtartja, hab­zása csak igen kismértékű. A találmány szerinti hűtőfolyadék a) 90-96, célszerűen 92-94 tömeg% mennyiségben 2-6 szénatomszámú glikolt, célszerűen etilénglikolt és/vagy 1,2-propilénglikolt, b) 0,1-4,0 tömeg% foszforsav etilén és/vagy 1,2-propi­­lénglikoilal alkotott monoésztere nátrium- vagy ká­lium vagy ammonium sójának 2—4 szénatomszámú mono-, di-, trialkanol-amin-mononitrit és/vagy mono­­-benzoát-észterrel képezett észtersó-típusú vegyületét vagy foszforsav etilén és/vagy 1,2-propilénglikollal és 2,4 szénatomszámú alkanol-aminnal képezett diész­­tereinek alkáli-vagy ammóniumsóját, c) 0,1-1,5 tömeg% dinátrium-hidrogén-foszfátot, d) 0,1 -1,5 tömegé kálium-hidroxidot, e) 0,5-3 tömeg% ioncserélt vizet, és adott esetben 0 0,1 -1,0 tömeg% nátrium-nitritet, g) 0,1-1,0 tömeg% foszforsavat tartalmaz. A kompozíciót úgy állítjuk elő, hogy a glikol teljes mennyiségének 98-99 %-ához keverés közben hozzá­adjuk a glikolmononátrium- (kálium vagy ammonium) foszfátos-monoészterének alkanol-amin-mono-nitrit­­vagy benzoát-észterrel képezett észtersó típusú vegyüle­tét, vagy foszforsav etilén- és/vagy 1,2-propilénglikollal és 2-4 szénatomszámú alkanolaminnal képezett diészte­rének alkáli- vagy ammóniumsóját, az oldatot 50-60 °C hőmérsékletre melegítve hozzáadjuk a dinátrium-hidro­­gén-foszfát és a kálium-hidroxid ioncserélt vízben és a glikol teljes mennyiségének 1—2 %-ában elkészített olda­tát és adott esetben a nátrium-nitrit vizes oldatát és a foszforsavat. A találmányt az oldalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban ismertetjük. I. Példa a) 93,5-tömeg % etilénglikol b) 3,5 tömeg % foszforsav etilénglikolla! alkotott mo­noésztere nátriumsójának trietanol-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents