192539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés testek rendeltetésszerűen egyenletes palástfelületeinek készremunkálására, előnyösen szerszámgépek ágyvezetékeinek felújítása során
1 192 539 2 szán hajtásának 514 motorjával csatolt 513 taohogenerátor. Az eddigiek alapján a szakember fő vonósaiban az 5. ábra szerinti kiviteli alak működésmódját is követheti, ezért ebhez csak rövid kiegészítésit adunk a teljesség kedvéért. Az 502 szán feladata, hogy a megmunkáló fej pályamenti elmozdítását végezze. Az a célunk, hogy az elmozdulás során a megmunkáló fej a mindenkori x helyzet argumentuma szerint f(x) függvénynek megfelelő magasságba kerüljön, ezzel biztosítva a megmunkált felület kívánt alakját. Ehhez ismernünk kell az 502 szán mindenkori pillanatnyi helyzetét, a megmunkáló fej mindenkori pillanatnyi tényleges magasságát és a műveleti utasítás szerin|ti mindenkori névleges magasságát. Az x helyzetet bármely ismert útmérő módszerrel határozhatjuk meg, célszerűen közvetve, az 506 útadó alkalmazásával. Ez lehet útinkrementumökat szolgáltató impulzusaidé, kódtárosás mérőelem, többmenetes potenciométer, rezolver ssttb. Bármelyik ilyen eszközzel megkaphatjuk — folyamatos vagy mintavételes méréssel — az 502 szán mindenkori pillanatnyi x helyét reprezentáló — közvetlenül tovább feldolgozható vagy még formálandó — jeleket. Az útmérés hibái inkrementális mérés esetén összeadódnak, s az így változó Mbaértéket korlátozhatjuk, ha a követő jellegű útmérést szakaszonként külön indítjuk a szakaszhatárokra már meghatározott pontos értékekből kiindulva. Ha pl. öttárcsás kódolt mérőelemet alkalmazunk, annak egy körülfordulása a — kerületi ívvel megegyező — szakaszhasszban 32 inkrementumot szolgáltait. Az 'áttétel alkalmas megválasztásával az elemek egyéb változtatása nélkül eltérő iszakaszhosszakra alkalmazhatjuk az eszközkészletet. A rendszertől megkívánt felbontóképességet a szakember a helyi adottságoktól és követelményektől függően individuálisan megválaszthatja. így a hiba szakaszonkénti behatárolása folytán a felület profilja előírt tűrésen belüli pontossággal kialakítható. Miután az 5. ábra szerint rendeztük el az eszközkészletet (az optikai 517 rendszert is felszerelve), az 502 szánt a menesztőpálya középső részébe tolva aktiváljuk a szabályozókört és az 505 távolságadat az 518 referenciaadóhoz közelítve ‘kalibráljuk a mérőrendszert. Ezután az 502 szánt a pálya egyik véghelyzetébe toljuk és onnan az egymást követő szakaszhatárokhoz léptetjük, minden szakaszhatárban meghatározva az 517 rendszer segítségével az 518 referenciaadó helyenkénti eltérését a fénymutató ideálisan egyenes vonalának magasságától. így kiküszöbölhet jük a rendszerhibából eredő eltéréseket, pl. a kötél belógásából eredő hibát. Ha a mért értékeket táblázatba foglaljuk, diszkrét helyek eloszlásaként megkapjuk a példakénti f(x) függvény görbéjének megfelelő metszéspontjait. Ha a készremunfcált 501 palástfelület6 nek az ideális egyenestől eltérőnek kell lennie, a táblázatot a rendszerhibákon kívül a kívánt eltérések figyelembevételével készítjük, s az így kapott módosított f(x)’ függvény szerint vezéreljük a megmunkáló fej mozgását. Az így — pontosan rögzített szakaszhatár értékek között szakaszonként közvetlen követő jelleggel — végzett szabályozás hibája már igen kis értékein belül marad, hiszen szakaszonként újra pontos értékről indul. Végeredményben tehát a műveleti utasítás értékeinek bármilyen módon (tárcsán, EPROM-ban, sitb) való rögzítése esetén az 5. ábra szerinti kiviteli alatti: biztosítja, hogy az inkrementális vezérlés csak szakaszon 'belül szabadonfutó és így nem keletkezhet a növeíkményösszegezés során a rendszerjellemzők által meghatározott kisértékű hibamaximum értéket meghaladó hiba. A leírt foganatosítási módok és kiviteli alakok példakéntiek, a (találmány sokrétűen megvalósítható az alapvető közös jellemzők megtartása mellett: referenciaadót feszítünk ki, a megmunkáló fejhez képest rögzített helyzetű távolságadóval (yK—yE) arányos első villamos jelet generálunk, mozgásátvivő szervvel csatolt helyzetadóban x arányos második villamos jelet generálunk, amelynek pillanatértéke szerint állítjuk elő az f(x)= (yK—yA) arányos módosított alapjelet és ezen alapjel és az első villamos jel különbségét képezve, a különbségi jellel vezéreljük a megmunkáló fej magasságát szabályozó szervomecha nd zm üst. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás testek rendeltetésszerűen egyenletes palástfelülateinek, előnyösen szerszámgépek ágy vezetékeinek készremunkálására egy vagy több fogással., amelynek során a megmunkáló eszközt (pl, egy vagy több megmunkáló fejet) hordozó tartót hajtással kapcsolt szánon rendezzük el, a szánt a(z egyik) felújítandó palástfelületre helyezzük és azon végigvezetve megmunkáljuk ,a palástielületet, a megmunkáló eszközt hordozó tartóra olyan mérőadót erősítünk, amely a menesztési pálya mentén, anníük környezetében elrendezett referenciaadóval együttműködve szolgáltat — a megmunkáló eszköznek a munkafelülethez viszonyított relatív helyzetét közvetve reprezentáló — ellenőrzőjelet és ennek az ellenőrző jelnek a függvényében vezéreljük a megmunkáló eszköz relatív helyzetét befolyásoló szervomechanizmust, azzal jellemezve, hogy — referenciaadóként kifeszítünk a mindenkori megmunkálandó palástfelülettel párhuzamos síkban (felette, mellette) fekvő íkét x0 és xLpont között (xL—xc>L, ahol L a palástfelület megmunkálandó hossza) a palásitfelület mindenkori x pontjától relatív magasságban egy merev vagy kvá5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
