192528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ízüket tartósan megőrző ízesített száraztésztakészítmények előállítására, az ízanyagoknak polisacharid-sikérfehérje komplez rendszerbe történő bezárásával

1 192 528 2 A találmány tárgya eljárás ízesített száraz­­tésztakészítmények olyan előállítására, mely­nél, a természetes és/vagy mesterséges fűszer­aroma- és egyéb ízanyagok (továbbiakban: íz­­anyagok) poliszacharid-sikérfehórje komplex rendszerbe történő bezárásával a száraztészta­­készítmények ízhatásukat, állományuk és él­vezeti értékük károsodása nélkül, tartósan megőrzik. Az ember táplákozásában, főleg a nagyüzemi ételkészítés elterjedésével, fokozott szerepet kapnak a száraztészta felhasználásával ké­szült ételek. Az ismert gyakorlat szerint az elkészített tésztaféleségeket közvetlenül a fo­gyasztás előtt konyha technikai eljárással íze­sítik, általában a tészta felületére juttatott ízesítő anyagokkal. Ismeretes olyan száraztészta előállítási eljá­rás is, melynek során a búzaőrleményt töltő­anyagokkal egészítik ki. A töltőanyagok kö­zött paraj és más főzelékfélék, paradicsom­püré, vágott hús, sajt szerepelnek, olykor fű­szerekkel és színezékeikkel kombinálva. Ilyent ismertet T. Kovács L., Holló J.: „Élelmezési iparok” (Tankönyvkiadó, Budapest, 1952.) cí­mű iszakkönyv, a II. 110. oldalon. Ennek a ké­szítménynek hátránya, hogy a hozzáadott töltőanyag esetenként károsan befolyásolja a tészta állományát és az eltarthatóságot. A szerveisbémia fejlődésével lehetővé vált olyan aromák előállítása, amelyek alkalma­sak az élelmiszerek ízesítésére. Az aromákat, főleg a szesz-, üdítőital-, tej- és húsipari ter­mékek gyártásánál alkalmazzák. Lásztity R., Major J. és örsi F.: „Élelmiszer­­ipari technológia” (Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.) című szakkönyv a 33. oldalon írja, hogy a sütőiparban az aromák felhasználása a kenyértészta ízkialákítása érdekében elkép­zelhető, de a szákkönyv gyakorlati példái nem ismertet. Az ízanyagokra jellemző, hogy az élelmiszer­­ipari gyártástechnológia és a tárolás során mennyiségük és ennek következtében ízhatá­suk fokozatosan csökken, esetenként kedve­zőtlenül megváltozik. Az ízhatás és élvezeti értékosökkenés, az aromaveszteség teljes, il­letve részleges kiküszöbölésére különböző el­járásokat dolgoztak ki. Ilyen megoldás az aro­makészítmények mifcrokapszulázása. A mik­­rokapszulázási eljárás azonban drága, és az illékonyságból és oxidációból eredő vesztesé­gek a mikrokapszulázott készítményeknél nem elhanyagolhatók. Az aromaanyagok stabilizálásának egy másik ismert módja eiklodextrin zár ván yík omp - lexumba történő bezárás. Ilyen eljárásokat ismertet a 3 061 444 lajstromszámú USA és a 174 699 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás. Ezeknek az íz és aroma megőrzésére irányuló eljárásoknak a hátránya, hogy je­lentős anyag-, energia- és költségtöbbletet igényelnek. A 4 179 525 lajstromszámú USA szabadalmi leírás sütött lisztes termékek előállítási mód­ját ismerteti. Az eljárás célja a búzasikér azon jellegzetes tulajdonsága érvényesülé­sének a kiküszöbölése, hogy vizes közegbe he­lyezve megcsínizeseddk. Ezt a célját az eljá­rás adalékanyagok, főleg fehérjében gazdag szójapreparátumnaík a búzasikénhez keveré­sével éri el. Az adalékanyagok hozzákeveré­sével az élesztő-kovászos technológia csíri­­zesedésmentesen használható sütött lisztes termékek előállításánál. A 4 360 534 lajstromszámú USA szabadalmi leírás sütött lisztes termékek előállítására vo­natkozik, mely eljárásban a készítményhez adagolt cukor vagy cukor tartalmú anyag — zsiradék, mint pl. szójaolaj, mogyorózsír, fel­­használásával — lehetővé teszi a sütött lisztes termék elöregedésének megakadályozását, és sütés után a termék aromáinak megtartását. A 2 121 661 számú NSZK közzétételi irat tárgya szárított keverékekkel kombinálható és csomagolható, mesterségesen ízesített élel­miszermassza és ennek előállítása, mely élel­miszermassza a sütés alatt részekre esilk szét, amely részek jellegükben hasonlítanak a gyü­­möloszseléhez. A találmány szerinti keverték, amely 24—47%-ban keményíteitt növényi zsí­rokat, 0,5—350/0-ban keményítőt, 1—75%­­ban cukrokat és dextrózt tartalmaz, a fel­­használás során folyadékkal, liszttel, termé­szetes éte mesterséges szín- és ízanyagokkal összekeverve hozza létre a leírás szerinti sü­tött lisztes termékeket. Ez utóbibi két USA szabadalmi leírás, va­lamint NSZK közzétételi irat szerinti sütött lisztes termékeket előállító eljárás és végter­mék, mind gyártástechnológiája, mind a lét­rehozott termék jellege tekintetében lényege­sen különbözik a száraztésztákra vonatkozó megoldásoktól. A találmány feladata, hogy a száraztészta gyártás során úgy oldja meg a száraztésztá­hoz adott ízanyagok ízhatásáinak tartós meg­őrzését, hagy ez az ismert tésztagyántó be­rendezésekben egyszerű módon, gazdaságo­san legyen megvalósítható olyképpen, hogy ne befolyásolja hátrányosan a tészta állomá­nyát, valamint eltarthatóságát, és tegye fe­leslegessé az ízanyagok előzetes manipulálá­sát. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a száraztészta gyártásnak abban a fázisában, amikor meghatározott körülményeik között vizet adunk a búzaőrleményhez, olyan fiziko­­-kémiai folyamatok játszódnak le, amelyek a hozzáadott ízanyagok megkötését lehetővé te­szik. Ismeretes ugyanis, hogy a víz hatására a sikérfehérjék térfogat nagyobbodással duz­zadnak, és összefüggő vázat, hálós szerkeze­tet hoznak létre. Ez a sikérváz magába zárja a poliszaharidokat, amelyek főleg keményí­tőből és különböző lebontási fokon lévő dext­­rinefcből állnak. A találmányi gondolat szerint ha a búzaörleményhez a vízzel együtt íza­nyagokat adagolunk, előnyösen oldat (emul­zió) alakjábaín, eizek kémiai szerkezetüktől függően kapcsolódnak a poliszaharidokhoz, és bezáródnak a duzzadás során kialakuló si­ker vázba, ami biztosítja az ízhatás tartós megőrzését. b 11 1) 20 2 f> 3C 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents