192527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kettőskötést tartalmazó szerves vegyületek oxidációjára szinglet oxigénnel

1 192 527 2 diklóretánt, triklóretánt, tetraklóretánt vagy különböző freonofcat. Ha apoláros vegyüle­­tekkel dolgozunk, akikor célszerűen aromás oldószert haszálunk, például benzolt, toluolt vagy xilolt. Az eljárást előnyösein oly módon foganato­síthatjuk, hogy az egyik reagenst feloldjuk a szubsztrátot is tartalmazó szerves oldószer­ben, a másik reagenst pedig hozzáadagoljuk a reakcióelegyhez. Természetesen azt a rea­genst juttatjuk be adagolással, amely a szubsztrátot oxidálva mellékreakciót okoz­hat. Ha mindkét reagens akozhat mellékre­akciót, akkor eljárhatunk úgy is, hogy a két reagenst párhuzamosan adagoljuk a reakció­­elegybe. Jelentős előnye a találmány szerinti eljá­rásnak, hogy nem igényel magas hőmérsék­letet, —40 °C és +50 °C közötti hőmérsékle­ten folytatható. Célszerűen szobahőmérsék­leten vagy annál kisebb hőmérsékleten dol­gozunk. Ez az esetleges mellékreákciók visz­­szaszorítása miatt is előnyös. Magasabb hő­mérsékletre csak akkor melegítjük a reakció­­elegyet, ha ez a szubsztrát oldhatósága miatt vagy más technológiai okból szükséges. A találmány legfontosabb előnye, hogy le­hetővé teszi szerves vegyületek homogén fá­zisú szinglet oxigénes oxidálasát. A találmány további előnye, hogy igen ha­tékony. Elegendő 1 mól szubszfcrátra számít­va 1—4 ekvivalens reagenst használni. A ko­rábbi ismert, szervetlen reagenseikkel vég­zett eljárásokban ennél lényegesen többre, mintegy egy nagyságrenddel nagyobb meny­­nyiségű reagensre van szükség az oxidáció elvégzéséhez. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nékül. Kísérleteink során elsősorban antracén en­­doperoxid előállítását vizsgáltuk, mivel az irodalom utalásai szerint az antracénnak, il­letve 9,10-helyettesített származékainak az A reakcióvázlaton bemutatott reakciója csak szinglet oxigénnel végezhető el. Vizsgálataink szerint, feltételezve az R—OCl+R’OOH(R’OOR’)>RCl+R’OH + Cri­­reakciót, 1 mól, antracén az R, R’ illetve R” szerkezetétől függően 1—4 ekvivalens reak­­tánssal oxidálható. A reaktáns szükséges mennyisége az R, R’ illetve R” osoport szer­kezete mellett függ az oldószertől is. 1. példa 100 cm3 kloroformban feloldunk 1,7 g (0,01 mól) atracént. A teljes oldódás után felol­dunk az oldatban 1,16 g (0,01 mól) oiklohexil­­-hidroperoxidot. (I képletű vegyület). Állandó keverés közben lassú ütemben csepegtetve az oldathoz adjuk 1,08 g (0,01 mól) t-butil-hipo­­klorit 10 cm3 kloroformos oldatát. Az adago­lás után 10 percig keverjük a reakcióelegyet, majd 50 cm3 metilalkoholt adunk hozzá. A kloroformot Rotadeszt készüléken ledesztil­láljuk. A visszamaradt metilalkoholból fehér porszerű kristályok válnak ki. A kristályo­kat leszívatjuk, 10 cm3 metilalkohollal mos­suk, majd vákuumban iszobahőmérsékleten megszárítjuk. A termék antracén-9,10-endoperoxid. Hozam: 1,84 g (0,0087 mól, 87%). Op: 205—215 (bom­lás). 2. példa 100 cm3 kloroformban feloldunk 1,7 g (0,01 mól) antracént. A teljes oldódás után felol­dunk az oldatban 0,88 g (0,0033 mól) 1,1’­­-dihidroperoxid-diciklohexilperoxid-l-et (II képletű vegyület). Állandó, keverés közben lassú ütemben az oldathoz csepegtetjük 1,08 g (0,01 mól) t-butilhipoklorit 10 cm3 klorofor­­mos oldatát. Az adagolás után 1 órán át ke­verjük a reakcióelegyet. 50 om3 metilalkoholt adunk hozzá. A kloroformot rotadeszt készü­léken ledesztilláljuk. A visszamaradó metil­alkoholból fehér porszerű kristályok válnak ki. A kristályokat leszívatjuk, 10 cm* meta­nolban mossuk, majd vákuumban szobahő­mérsékleten megszárítjuk. A termék antra­­cén-9,10-endoperoxid. Hozam 1,69 g (80,4%). 3. példa 100 cm3 kloroformban feloldunk 1,7 g (0,01 mól) antracént. A teljes oldódás után felol­dunk az oldatban 1,08 g (0,01 mól) t-butil­­-hipokloritot. Állandó kevertetés közben csepperiként az oldathoz adagoljuk 2,32 g (0,01 mól) l,r-dioxi-didklohexilperoxid-l (III képletű vegyület) 15 cm* klór of ormos oldatát. Az adagolás befejezése után 90 percig ke­verj úk a reakcióéi egy at, 50 ml metilalkoholt adunk hozzá, és a kloroformig Rotadeszt ké­szülékben ledesztilláljuk. A visszamaradó me­tilalkoholból fehér porszerű kristályok vál­nak ki. A kristályokat leszívatjuk, 10 cm* me­tilalkohollal mossuk, majd vákuumban szo­bahőmérsékleten megszárítjuk. A termék anit­­racén-9,10-endoperoxid. Hozam: 1,46 g (69%). 4. példa 100 cm3 kloroformban feloldunk 1,7 g (0,01 mól) antracént. A teljes oldódás után felol­dunk az oldatban 1,35 g (0,01 mól) ciklohexil­­-hipokloritot . Állandó keverés közben csep­­penként az oldathoz adjuk 1,38 g (0,01 mól) benzoepersav (IV képletű vegyület) 20 cm* kloroformos oldatát. Az óidat beadagolása után 45 percig keverjük a reakcióelegyet. Eközben kevés benzoesav válik ki az oldatból fehér kristályok formájában. 50 cm* metilal­koholt adunk a reakcióelegyhez. Ennek hatá­sára a még oldott benzoesav is kiválik az ol­datból. A fehér kristályokat leszívatjuk, 15 cm3 kloroformmal mossuk. A mosóiét egye­sítjük a reakcióeleggyel. Ebből Rotadeszt ké­szüléken ledesztilláljuk a kloroformot. A visszamaradt metilalkoholból fehér porszerű kristályok válnak ki. A kristályokat leszivat­­juk, 10 cm* metilalkohollal mossuk, majd vá­­kumban szobahőmérsékleten megszárítjuk. A termék antracén-9,10-endoperoxid. Hozam: 1,15 g (54%). 5—14. példák Megismételjük a 2., illetve 3. példa szerinti eljárást az alábbi táblázatban megadott rea­gensekkel. A táblázatban közöljük a reagen­sek moláris mennyiségét és a hozamot is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents