192515. lajstromszámú szabadalom • Folyadéktároló. különösen szennyvíz, ivóíz vagy ipari víz időszakos tárolására

1 192 515 2 leteiben keresztmetszetben kifelé szélesedő trapéz alakú 27 hornyok vannak, amelyek egymással szembe fordítva lényegében sza­bályos hatszög-keresztmetszetű csatornát al­kotnak, és ebben húzódik végig a 28 tömí­tés, amelyet pl. flexibilis műgyantás körke­resztmetszetű tömítőhunka alkothat. A felső 1 térelem súlyának hatására a 28 tömítés de­formálódik — ellapul —, így tökéletes zárást biztosít; (nem ábrázolt) fedőelem elhelyezé­sével a vízzáró kapcsolat még biztonságo­sabbá tehető. Ebben az esetben az egyik felső elem 8a fedéllemezében van a 9 lebúvónyílás kiképezve — itt tehát nincs különálló fed­­lap —, amelybe 10 nyaktag illeszkedik, 13 záró-szellőző sapkával lefedve. A 14 átvezető­szerelvények az alsó térelemsor fenéklemezei felett vannak beépítve. A 16 műtárgy föld­feltöltését ebben az esetben is 12 hivatkozá­si számmal (elöltük. A 10. és 11. ábrán látható 17 egyszintes, csoportos elrendezésű műtárgy 1 térelemei két sorban helyezkednek el egymás mellett, e sorok xj, x2 függőleges geometriai közép­síkjai párhuzamosak, az 1 térelemek mind­két fő irányban vannak összefogva alul és felül a 4 átmenő üregeken (1—3. ábrák) át­vezetett lineáris összefűző elemek segítségé­vel, és mindegyik 1 térelem hossz- és kereszt­­irányú 14 átvezetőszerelvények révén kom­munikációs .kapcsolatban áll egymással. A vég-térelemek 8 fedlapjaiban egy-egy 10 nyaktag van beépítve, 13 záró-szellőző sap­kával. A 17 műtárgyat földfeltöltés takarja. A két térelem-szélességű műtárgy hosszúsá­ga gyakorlatilag tetszőleges lehet. A 12. és 13. ábra szerinti 18 kétszintes, csoportos elrendezésű műtárgy a 8, 9. és a 10, 11. ábrák szerinti 16, 17 műtárgyak kombi­nációja; az egymásnak megfelelő szerkezet­részeket, illetve szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 14. és 15. ábrákon azt a lehetőséget ér­zékeltettük, amelynek megfelelően a talál­mány szerinti folyadéktároló egyik 1 térele­me 19 folyadékátemelő egységként alakítható ki, a 20 szivattyúnak e térelemben történő elhelyezésével, és a 21 szívóvezetékek, vala­mint a 22 nyomóvezeték csatlakoztatásával. Ebben az esetben a 19 folyadékátemelő egy­ségként funkcionáló 1 térelemnek nincs kom­munikációs (folyadékátvezetési) kapcsolata a szomszédos 1 térelemekkel. Hasonlóképpen egy 1 térelem 23 nyomásfokozó egységként is kiképezhető valamely találmány szerinti folyadéktároló műtárgyban; ezt a 16. és 17. ábrákkal érzékeltettük. A 23 nyomásfokozó egységet alkotó 1 térelemben 24 hidrofor van elhelyezve, amelyhez a térelemből kivezetett 25 nyomóvezeték van csatlakoztatva. Egyéb­ként a 14—17. ábrákon is a már alkalmazott hivatkozási számmal jelöltük a már ismerte­tett szerkezeti elemeket. Végül a 26. ábrán egy olyan 30 kétszintes, csoport's elrendezésű tárolóműtárgy látható perspektivikus nézetben, amely derékszög alakú tört nyomvonalú; a 10 nyaktagot a 8a fedőlap 9 lebúvónyílásából kiemelt helyzet­ben tüntettük fel. Az ábrán jól láthatók az 1 térelemek 4, 5 átmenő üregei is. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: az egy tagban emelhető-szállítható térele­mek gyárban készülnek, kiváló minőségűek, önmagukban is folyadékzáró tulajdonságúak. Mivel gyakorlatilag tetszőleges számban akár -horizontálisan egymás mellé, akár vertiká­lisan egymás fölé sorolható, tetszőleges alak­zatban számottevő tárolóterek hozhatók létre az összeépítésükkel.. A térelemek egymáshoz rögzítése lineáris összefűző elemekkel igen egyszerűen és gyorsan végrehajtható, emellett hasonlóan gyors és egyszerű művelettel hoz­hatók létre a térelemek közötti folyadékkomu­­nikációs kapcsolatok is, amelyek rugalmassá­guknak köszönhetően a térelemek közötti kis­­mozgásokat is megengednek úgy, hogy a kommunikációs kapcsolatok tömítettsége megmarad. Mind a lineáris feszítőelemek ál­tal biztosított mechanikus, mind a kommuni­kációs kapcsolatok oldhatók és helyreállítha­tók, úgyhogy a folyadétetároló kapacitása a mindenkori igényeknek megfelelően rendkí­vül egyszerűen bővíthető és csökkenthető, vagy szükség esetén az egész folyadéktároló műtárgy áttelepíthető. A tömítést igénylő ele­mek, illetve kapcsolatok száma igen csekély. A találmány szerinti műtárgy létesítési költ­ségek szempontjából is kedvezőbb a jelenleg ismert, hasonló célú megoldásoknál. A találmány szerinti folyadéktároló mű­tárgy alkalmazási lehetőségei rendkívül sok­rétűek. Elsősorban szennyvíz, ivóvíz vagy ipari víz időszakos tárolására használható, de mezőgazdasági és ipari célú használata sem kizárt. A folyadéktároló például nyilvános tömeg-illemhelyként, folyékony műtrágyák, állattartó telepekről származó hígtrágyák és más folyadékok időszakos tárolására — bele­értve a tárolás során végrehajtandó esetleges technológiai-kezelési műveleteket is — kivá­lóan alkalmazható. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a jelen talál­mánnyal kapcsolatban a „folyadék” fogalmát a lehető legtágabban kell értelmezni; ebbe a fogalomkörbe igen sűrű folyadékok, pl. fe­­káliák, pépes anyagok stb. is beletartoznak. A találmány természetesen nem korlátozó­dik a fentiekben részletezett kiviteli példák­ra, hanem az igénypontok által definiált ol­talmi körön belül sokféle módon megvalósít­ható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Folyadéktároló, különösen szennyvíz, ivóvíz vagy ipari víz időszakos tárolására, amely előregyártott vasbeton elemekből van összeállítva, azza jellemez v e. hogy sík oldalfalakkal (3) és fenéklemezzel (2) hatá­rolt, egymás mellett elhelyezkedő előregyár­tóit vasbeton térelemei (1) vannak, amelyek legalább az alsó és felső tartományukban vé­gighúzódó vízszintes átmenő üregeket (4) tar­talmaznak: a szomszédos térelemek (1) egy • 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents