192509. lajstromszámú szabadalom • Keverőberendezés szennyvíziszap rothassztóhoz
1 192 509 2 vén működő forgó iszapelosztó szerkezet segítségével, amelybe az iszapot a tartályán (reaktoron) kívül elhelyezett szivattyú nyomja be. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan keverőberendezés segítségével oldottuk meg, amelynek rothasztó-tartályban elhelyezett emelőcsöve, valamint iszaptovábbító szivattyúja van, és amely keverőberendezésnek az a lényege, hogy szivattyúja búvárszivattyú, amely az emelőosőben van elhelyezve. Célszerűen a búvárszivattyú az emelőcsőbe leereszthetően és onnan kiemelhetően van kialakítva, és nagy, előnyösen 150 — 5000 lit'sec folyadékszállító képességű, és kis, előnyösen 2—5 m emelőmagasságú szerkezet. Célszerűen az emelőcső függőleges helyzetű, és felső vége felett távközzel (m) a folytatásába eső, a búvárszivattyú kiemelésekor vízzárként funkcionáló merülőcső helyezkedik el, amely a rothasztótartály tetején van keresztülvezetve. Egy másik találmányi ismérv szerint az emelőcső középen állóhenger-, alul és felül pedig csonkakúp-alakú részekből álló rothasztótartály függőleges geometriai középtengelyében húzódik, alsó vége az alsó tartályrész, felső vége pedig a felső tartályrész középső tartományában helyezkedik el, és mind az alsó tartályrész magassága, mind a felső tartályrész magassága meghaladja a középső tartályrész magasságát, és a búvárszivattyú célszerűen az emelőcső felső harmadában helyezkedik el. Előnyös továbbá, ha az emelőcső alsó és felső végéhez kifelé bővülő csonkakúp-alakú terelőidomok csatlakoznak, mimellett a felső terelőidomhoz az emelőcső felfelé szűkülő keresztmetszetű csőszakaszszal csatlakozik. A találmány tárgyát képezi az a keverőberendezés is, amelynek a rothasztótartályban levő iszap keverésére szolgáló, e tartályon kívül elhelyezett keringetőszivattyúja van, és amelyre az jellemző, hogy a keringetőszivattyú nyomóvezetéke a rothasztótartályban előirányzott üzemi iszapszint felett elhelyezkedő, g Seegner-kerék elvén működő iszapelosztó-szórószerkezethez van csatlakoztatva, szívóvezetéke pedig a rothasztó tartály alsó, célszerűen a fenékrészközeli tartományából van kivezetve. E berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál az iszapelosztó-szórószerkezetnek forgathatóan ágyazott vízszintes vagy lényegében vízszintes csőszakasza, és annak két végéhez csatlakozó, ferdén lefelé, az iszapfelszín felé kitorkolló, felülnézeti vetületben egymással ellentétes irányokba kinyúló kibocsátócsonkjai vannak; célszerűen a keringetőszivattyú nyomáscsöve egy, a forgó iszapelosztó-szórószerkezet középső részéhez alulról csatlakoztatott agyon keresztülvezetve torkollik az iszapelosztó-szórószerkezethez. Célszerű lehet továbbá, ha az iszapelosztó-szórószerkezet a középső hengeres résszel, és alsó és felső kúpos résszel rendelkező rothasztótartály felső kúpos részében helyezkedik el, és a forgástengelye a tartály függőleges geometriai középtengelyébe esik. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a találmány szerinti berendezések egy-egy előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán a búvárszivattyús berendezés vázlatos függőleges tengelymetszetben látható; a 2. ábrán az 1. ábrán bejelölt A részletet tüntettük fel nagyobb méretarányban ; a 3. ábrán a külső szivattyús berendezés vázlatos függőleges tengelymetszete. Az 1. ábrán egészében 1 hivatkozási számmal jelölt rothasztótartálynak középső la állchenger-alakú részéhez a csonkakúpalakú lb felső kúpos része és ugyancsak csonkakúpalakú le alsó kúpos része van. Az 1 rothasztótartály 7 talpszerkezeten áll, és x függőleges geometriai középtengelyében 2 emelőcső húzódik, amely a 6 tartószerkezettel van alátámasztva. A 2 emelőcső alsó vége az 1 rothasztó 'tartály feneke felett a magasságban helyezkedik el, kb. az le alsó kúpos-részközépső tartományában. A 2 emelőcső felső vége az 1 rothasztó tartály teteje alatt b távolságban, az lb felső kúpos-rész középső tartományában van. A 2 emelőcső H magassága tehát lényegesen meghaladja az la hengeres rész h magasságát, és az lb felső kúpos-rész h! magassága és az lb felső kúpos-rész h* magassága is nagyobb, mint a h értéke. Mind a felső, mind az alsó elosztócsővéghez egy-egy tölcsérszerű en kifelé szélesedő 3, illetve 9 terelőidom csatlakozik. A 9 terelőidom 10 felfelé szűkülő keresztmetszetű csőszakasszal megy át a 2 emelőcsőbe, amely részekből 11 karimás kapcsolatok segítségével állítható össze. A 2 emelőosőben — célszerűen annak a felső felében — elhelyezkedő búvárszivattyút 3 hivatkozási számmal jelöltük. Az 1 roiiba sztó tartály x függőleges geometriai középtengelyében húzódó i5 merülőcső nyúlik be felülről a reaktortérbe, amelynek alsó vége ej 2 emelőaső felső vége felett m távközzel végződik. Az 1 rothasztó tartály felső részéhez csatlakozó, a tartály belsejében a 12 nyíláson át kapcsolatban álló — önmagában ismert — gázdómo“ 4 hivatkozási számmal jelöltük. Az 5 merülőcső ezen a gázdómon is keresztül van vezetve. A 3 búvárszivattyú kis emelési magasságú, nagy vízszállítású típus, olyan, amilyeneket a belvíz-átemeléshez, vagy árasztásos öntözéshez alkalmaznak. Legalább 150 1/sec, legfeljebb általában 5000 1 Isec ivízszállítósú, 2—5 m emelőmagasságú szivattyúkat alkalmazunk, a mindenkori rothasztótér-térfogat függvényében. A búvárszivattyú üzemeltetése annál nagyobb elektromos energia-fogyasztással jár, minél magasabbra kell a vizet emelni. Mivel a reaktor tartalmának a keveré-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
