192503. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzeg víztelenítésére
1 2 192 503 _____A találmány olyan eljárásra vonatkozik, amellyel a I tőzeg a további feldolgozáshoz __szükséges mértékben v' zteleníthető. A tőzeg »agy víztartalmának csökkentése a,;tyyábbi ffldolgozásának lényeges feltétele. ea|% jcs|knem kizárólag az idő- éjs mun'il^g^yes $ időjárástól függő, levegőn való Íéírííészetes J szárítással történt. Elégetéskor f(^rqs^bep "szárított tőzeghez mindig olajat kellett, hozzáadagolni, hogy egyáltalán elégethető legyenj Szén kezelésével kapcsolatban már ismertek olyan eljárások, amelynek során a szerves anyagokat telített gőzzei szárítják. Itt elsősorban a Fjeissner-eljárás említhető meg. Ugyancsak a szén szárításával kapcsolatban az osztfák 366.090, 366.405 és a 269.423 számú szabadalmi leírás olyan megoldásokat ismertet, arfielyben a szenet a telített gőzös kezeléssel egyidejűleg centrifugálják is. A szénben azonban a víz másképp van lekötve, mint a tőzegben, így a szénhez kifejlesztett technológiák közvetlenül nem alkalmazhatók a tőzeghez. A találmány céfja tehát olyan eljárás tőzeg víztelenítéséhez, amelynek eredményeképpen a tőzeg égést segítő tüzelőanyagok hozzáadása nélkül elégethető, vagy tovább feldolgozható, például trágyává, briketté vagy tőzegkoksszá. A találmány alapja az a felismerés, hogy a telített gőzös kezelés és a centrifugálás együttes alkalmazásával a tőzeg sokkal intenzívebben szárítható, mint az a két szárítási módszer önálló teljesítménye alapján várható. Míg a fekete és a fehér tőzeg telített gőzzel való kezelésénél 2—10 bar nyomástartományban mintegy 30—35% nagyságrendű vízeltávolítás volt elérhető, centrifugális erő egyidejű alkalmazásával 8’0% feletti vízeltávojjítás is elérhető volt. A telített gőz és a centrifugális erőegy idejű alkalmazásával lényegesed, mégnövélt víztelenítőhatás valószínűleg.több, a víztelenítést elősegítő tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a telített gőznek a centrifugáiigj^rben való alkalmazása által a tőzeg kezelési hőmérséklete megnő, a kon— denzátum és á tőzegből szabaddá váló víz azonnali kivezetése következtében, ami elősegíti a tőzegvíz kiválasztását. A víz viszkozitásának egyidejű csökkentése a bontóhatást a tőzeg-víz-rendszerben pozitívan befolyásolja. Végül a centrifugális erők alapján fellépő tőzeglepény-tömörödés illetve -préselés a centrifugáíáskor a tőzegben lévő víz további kipréseléséhez vezet. A víztelenítőhatás különösen jelentős növekedése itt már a telített gőz kb. 10 baros nyomásánál volt elérhető. Nem várt módon nemcsak a relatív könnyen vízteleníthető fehér tőzeg, hanem a relatív nehezen vízteleníthető fekete tőzeg is romden további nélkül jó hatásfokkal vízteleníthető. A létrejött termék támtűz és pótlólagos tüzelőanyagadalék nélkül elégethető, amely többek között arra is viszavezethetö, hogy a magasabb hőmérsékleten történő telített gőzzel való kezelés által már funkcionális oxigéncsoportok lebontása következtében a tőzeg szénülése és dúsítása érhető el, ami által a víz-hamumentes tőzeganyag fűtőértéke észrevehetően megnövekszik. 5 A találmány tehát eljárás tőzeg víztelenítéséhez, amelynek során az előzőleg nagymértékben víztelenített tőzeget egy vagy több egymás után kapcsolt centrifugába vezetjük be, és centrifugálás alatt 2—35 bar, 10 előnyösen 5—20 bar nyomású telített gőzzel kezeljük, amelynek időtartamát egy adott centrifugában a tőzegminőséghez és/vagy a kívánt maradékvíztartalomhoz igazítjuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös 15 foganatosítási módja sarán a tőzeget a centrifugába vezetés előtt a centrifugából távozó kondenzátum és/vagy a tőzegből kivont víz hőjével előmelegítjük. A találmány szerinti eljárás egy másik elő- 2Q nyös foganatosítási módját úgy hajtjuk végre, hogy a centrifugából kivezetett tőzeget levegővel utószárítjuk, és az ehhez szükséges levegőt a centrifugából távozó kondenzátum és/vagy a tőzegből kivont víz hőjével melege gítjük fel. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja az is, amikor az egymás után kapcsolt centrifugáikban a telített gőz nyomását különböző értékekre állítjuk be. A találmány részletesebben az eljárással végzett különböző kísérletek eredményei és a mellékelt rajz segítségével ismerhetők meg. Ez a rajz a kísérletekhez összeállított berendezés sematikus ábrája. A nyers tőzeg bevezetésére szolgáló 1 ve- 35 zeték a 2 előmelegítő edényre van csatlakoztatva. A 2 előmelegítő edény egy mechanikus 3 elővíztelenítő fokozattal van összekötve. A 3 elővíztelenítő fokozat egy szitás vagy kamrás szűrőprés, esetleg egy centrifuga. A 3 elő- 40 víztelenítő fokozat aljára egy 14 szennyvízvezeték van kötve. A 3 elővíztelenítő fokozathoz egy vagy több 5 centrifuga van — adott esetben soros elrendezéssel — csatlakoztatva. A szárított tő- 45 zeg elvezetésére a 6 zsilip, a tőzegből kivont forró víz és a gőz elvezetésére a 9 zsilip szolgál. A 6 zsiliphez a 7 utószárító csatlakozik, el van továbbá látva egy gőz elvezető 15 veze- 50 tékkel, amely a 6 zsilipet a 2 előmelegítő edénnyel köti össze. A 9 zsilipre egy 10 hőcserélő vízköre van kötve, majd ez a 11 vezetéken át ugyancsak a 2 előmelegítő edényre. A 10 hőcserélő le- 55 vegőköre a 12 vezetéken át a 7 utószárítóval van összekötve. A 4 szennyvíz-vezetékiből egy 13 vezeték ágazik el, amely egy 14 szivattyúval van összekötve. A 13 vezetékre egy 17 tőzeg adagoló vezeték csatlakozik. A. 14 szi- 00 vattyú nyomóoldala az 1 vezetékre van csatlakoztatva, és mindkettő egy 16 tőzeg adagoló vezetékre. ^ A berendezés működése a következő: A tőzeget a 16 vagy 17 főzegadagoló veze- 00 téken tápláljuk be attól függően, hogy a tőzeget feliszapolás nélkül (16 tőzegadagoló 2
