192458. lajstromszámú szabadalom • Kamrazár, előnyösen sürítőkamrás hidraulikus szállítóberendezéshez
1 192 458 2 A vázolt helyzetben ar. A adagolókamra kiürítés, a B adagolókamra feltöltés alatt van. Az adott összetételű keveréket a 10 töltőzagy szivattyú a 9 keverékgyűjtő tartályból szívja, és a 11b csatlakozóvezeték nyitott 2b zárószervén át nyomja a B adagolókamra 23b adagolóterébe, és feltölti ezt keverékkel. Az. :de beáramló keverék a 23b adagolótérben levő folyadékot a 17b csatlakozóvezeték nyitott 3b zárószervén át a 14 folyadéktároló medencébe kényszeríti. Eközben az ürítő-szállító 15 folyadékszivattyú a 14 folyadéktároló medencében levő folyadékot az A adagolókamra 16a csatlakozóvezetékének nyitott 4a zárószervén át a 23a adagok'térbe nyomja, amely folyadék a 23a adagok.'érben levő keveréket a 12a csatlakozóvezeték nyitott la zárószervén át kiüríti és a 13 keverékszállító csővezetékbe kényszeríti. A 23a adagolótér kiürülése és a 23b adagolótér feltöltése után az la—4a, lb—4b znrószerveket az irányítóberendezés megadott sorrendben működtetni kezdi és a zárási-nyitási műveletek befejezése után a 10 töltőzagyszivattyú a 23a adagolóteret kezdi feltölteni, az ürítő-szállító 15 folyadékszivattyú pedig a 23b adagolóteret kezdi kiüríteni. A zárószervek zárási-nyitási műveletei olyan sorrendben követik egymást, hogy a 13 keverékszállító csővezetékben a keverékáramlás folyamatos legyen. Ennek érdekében csak az ürítőszállító folyadékáramlás folyamatosságát kell biztosítani. Ez a feltétel két adagolókamrás rendszerben csak úgy érhető el, ha a töltóáramlás az adagolókamra váltási időszakában megáll. A Reichl—Jones-féle csőkamrás adagolónál az A, B adagolókamra tehát a 13 keverékszállító csővezetékkel megegyező méretű csővezeték, amelynek az la—4a, ill. lb—4b zár ószervvel bezárt része az osztatlan térfogat — 23a, ill. 23b adagolótér —, amelyben a nyom ■ ^közvetítésnek vagy az ún. adagolási funkció-’, ik a feltételei biztosítottak. Ide áramlik be a 'Via, ill. 23b adagolótér térfogatának megfelelő mennyiségű és a 10 töltőzagyszivattyú által beszállított keverék, és itt tartózkodik addig, amíg az ürítő-szállító nyomás kialakulásához és az ürítőáramlás megindításához szükséges z .rószervek előírt műveleteit az irányítóberendezés végrehajtja, és innen kényszeríti a keveréket az ürítő-szállító nyomás a 13 keverékszállít 3 csővezetékbe. Látható, hogy a 23a, ill. 23b adagolótérbe betöltött keverék összetételében — a szilárd és folyadéktartalom arányán — elméletileg sem az adagolótér feltöltése alatt, sem az adagolótérben való tartózkodási idő alatt, sem az adagolótér ürítése alatt változás nem következhet be. Az elmondottak alapján megállapítható tehát, hogy a Reichl—Jones-féle rendszerben a csőkamráknak csak „adagolási funkciója” van, és ezt a funkciót — azaz az alacsonyabb töltőnyomásról a magasabb ürítőnyomásra való átváltást és a töltéshez és az ürítéshez szükséges áramlások megindítását — csak a csatlakozóvezetékekbe beépített zárószerveknek a vezérlőberendezés által meghatározott nyitási-zárási műveletei biztosítják. A 2. ábrán egy továbbfejlesztett háromkamrás adagolós rendszerű hidraulikus szállítóberendezést mutatunk be. A berendezésben az A—p adagolókamrák 23a—23c adagolótere egy-egy kisebb átmérőjű vezetéken keresztül is közvetlen összeköttetésbe kerül az ürítő-szállító 15 folyadékszivattyúval, ill. a 14 folyadéktároló medencével a két-két 16a—16c, ili. 17a—17c csatlakozóvezetékbe épített 3a—3c, ill. 4a—4c zárószervek megkerülésével, és ezekbe a kis átmérőjű vezetékekbe egy-egy kisebb méretű 5a—5c, ill. 6a—6c zárószerv is beépül. A három adagolókamra lehetővé teszi az adagolókamra váltása időszakában az ürítő-szállító folyadékáramlás folyamatossága mellett a töltőáramlás folyamatosságát is. A vázolt helyzetben az A adagolókamra kiürítés, a B adagolókamra pedig feltöltés alatt van, a C adagolókamrában pedig az áramlás szünetel, és a 23c adagolótérben — a 10 töltőzagyszivattyú nyomása alatt — az ürítő-szállító folyadék áll. Az A adagolókamra 23a adagolóterének kiürülése és a B adagolókamra 23b adagolóterének feltöltése után a 11a—11c, 12a—12c, 16a— 16c, 17a—17c csatlakozóvezetékekbe épített la— le, 2a—2c, 3a—3c, 4a—4c zárószerveket és az új kis átmérőjű vezetékekbe épített kisebb méretű 5a—5c, 6a—6c zárószerveket az irányítóberendezés a megadott sorrendben működtetni kezdi, és a zárási-nyitási műveletek befejezése után a 10 töltőzagyszivattyú a C adagolókamra 23c adagolóterét kezdi feltölteni keverékkel, az ürítő-szállító 15 folyadékszivattyú pedig a B adagolókamra 23b adagol óterét kezdi kiüríteni, és az A adagolókamra 23a adagolóterében az ürítő-szállító folyadékáramlás megáll. Az irányítóberendezés programjának olyannak kell lenni, hogy a csőkamra váltása során az la—le, 2a—2c, 3a—3c, 4a—4c zárószervek működtetése előtt — azaz a 23a—23c adrgolóterekben meginduló áramlások előtt — a nyomáskülönbségeket a kisebb méretű 5a—5<, 6a— 6c zárószervek bekapcsolásával a szükséges mértékben kiegyenlítse, és ezután az la—le, 2a— 2c, 3a—3c, 4a—4c zárószerveket olyan sorrendien működtesse, hogy a töltőáramlás és az ürítő-szállító áramlás folyamatossága biztosítva legyen. A gyakorlat a zárószervek vezérlésére és működtetésére, azaz nyitásuk és zárásuk sorrendjére, több megoldást is szolgáltatott. A fentiek alapján érzékeltethető, hogy ezek a kiegészítések nem változtatják sem az A, B, C e dagolókamrák szerkezeti felépítését, sem a 23a—23c adagolóterek térfogatát vagy funkcióját, csupán lehetőséget biztosítanak arra, hogy í töltő és az ürítő-szállító nyomások különbsége — a töltő és az ürítő-szállító áramlások megindítása előtt — a kis átmérőjű vezetékeken ke^ resztül kiegyenlítődjön és ezáltal az egész hidraulikus szállítóberendezésben a nyomáskülönbségből eredő, nemkívánatos erőhatások meg5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
