192410. lajstromszámú szabadalom • Csővezeték elrendezés, főleg vízhálózatokhoz,továbbá eljárás talajfelszín alatti csővezetékek építésére
1 191410 2 Csővezeték elrendezés, főleg vízhálózatokhoz, amely hálózat tagjait a talajfelszín alatt, de annak közelében elhelyezett csővezetékek alkotják. Tárgya a találmánynak a vezetékek építésére irányuló eljárás is. A vízhálózatok vezetékeit a hagyományos elgondolások értelmében minden országban az illető vidék éghajlatának évszázados ismeretéből leszűrt tapasztalatok alapján, ún. fagyhatámak nevezett minimális mélység alatt helyezik el. Ennek az az oka, hogy a vízhálózatoknak a tartósan fagypont alatti hőmérsékletű időjárási szakaszokban is zavartalnul működniük kell. A vízhálózat vezetékeinek ilyen módon való telepítése megfelelő mélységű talajkiemelést, munkaárok elkészítést, vezetékfektetést, szigetelési munkákat és adott esetben egyéb kiegészítő műveletek végrehajtását kívánja, ami munkaigényes, általában lassú, és igen nagy beruházási költséget kíván. A járulékos költség elérheti a beépített vezeték értékének a négyötszörösét is. Az említett tevékenység bonyolultabbá és költségesebbé válik akkor, ha a vezetékhálózatot sűrűn lakott település területén kell létesíteni. Ilyenkor burkolatbontást, esetleg szádfalazást, a munkaárkok ducoJását és adott esetben a megmozgatott földtömeg nagyobb távolságon belüli mozgatását is végre kell hajtani. Általában a gyalogos és/vagy közúti forgalom elterelése is hosszabb időre szükséges. A találmány célja olyan vezetéktelepítés kifejlesztése, amely lehetővé teszi főleg a 100 és 300 mm NÁ közötti mérettartományban a felsorolt hosszadalmas, bonyolult és költséges munkák jelentős részének kiküszöbölését, a iiálózatépítés meggyorsítását, építési segédanyagok megtakarítását, főleg pedig a beruházási költségek számottevő csökkentését. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a "fagyhatás alá' történő hagyományos vezetéktelepítés fenti hátrányai kiküszöbölhetők akkor, ha az előítéletekkel szakítva a vízhálózat Csöveit a talajfelszínhez viszonylag közel helyezzük el, a szállított víz megfagyását és ezáltal a hálózat üzemzavarát pedig a cső-, vezeték különleges módon való hőszigetelésével előzzük meg. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti csővezeték elrendezés főleg vízhálózatokhoz, — amely hálózat tagjait a talajfelszín alatt, de annak közelében elhelyezett csővezetékek alkotják — oly módon van kialakítva, hogy a csővezeték palástfelülete mentén elhelyezett primér hőszigetelő burkolattal van ellátva, továbbá a primér hőszigetelő burkolatba foglalt csővezeték ágyazati anyagba van fektetve, az ágyazati anyag a talajjal határos felülete mentén szekunder hőszigetelő burkolattal van körülvéve, a szekunder hőszigetelő burkolat pedig adott esetben az ágyazati anyagnak a felszínnel ellentett oldala mentén hiányzik. A találmány szerinti megoldás ismérve lehet, hogy a felszín és a szekunder hőszigetelő burkolat között vjsszatöltött talaj van, amelybe adott esetben teherhordó ágyazati anyagot a munkaárokból kiemelt talaj, előnyösen homokos kavics alkotja. Jellemző lehet, hogy mind a'primer hőszigetelő burkolat, mind a szekunder hőszigetelő burkolat légpárnás fóliából van kialakítva. A találmánynak ugyancsak tárgyát képező eljárás talajfelszín alatti vezetéke építésére, főleg vízhálózatokhoz - amely hálózat tagjait a felszín közelében vezetett és hőszigetelő burkolattal ellátott csővezetékek alkotják, a csővezeték a talajfelszín felől kiemelt munkaárokba és azon belül ezen ún primer hőszigetelő burkolattal együtt ágyazati anyagba van fektetve - azon alapul, hogy az ágyazati anyagot minden oldalán vagy adott esetben a felszínnel ellentett oldala kivételével szekunder hőszigetelő burkolattal vesszük körül, a szekunder hőszigetelő burkolatot a nyitott munkaárokba ágyazati anyagból fenékréteget képezünk, és erre fektetjük rá a primer hőszigetelő burkolatba foglalt csővezetéket, majd az így burkolt csővezetéket az ágyazati anyaggal elfedjük, ezután az ágyazati anyag fölött a szekunder hőszigetelő burkolatot összezárjuk, a szekunder hőszigetelő burkolat, valamint a felszín között pedig a munkaárokba a talajt vísszatöltjük. A találmány szerinti eljárás egy lehetséges megvalósítási módja szerint a szekunder hőszigetelő burkolat összezárását az ágyazati anyag fölött a munkaárok falai mentén elhelyezett szekunder hőszigetelő burkolat egymásrahajtásával átlapoljuk. A szekunder hőszigetelő burkolat, valamint a felszín közötti vissz,atöltött talajba teherelosztó réteget, pl. vasbeton lemezt ágyazunk. Mind a primér, mind a szekunder hőszigetelő burkolathoz légpárnás fóliát, ágyazati anyagként pedig a munkaárokból kiemelt talajt, célszerűen homokos kavicsot használunk. A találmány szerinti elrendezés és eljárás küiönkülön és együttvéve is számos előnnyel rendelkezik. A legfontosabb ezek közül az, hogy a vezetékeket a szokásos megoldásokhoz képest lényegesen kevesebb költséggel lehet telepíteni. A talajfelszín közelében levő vezetékek vagy azok szerelvényeinek meghibásodása esetén a javítás gyorsan, csekély földmunkával végezhető el. A találmányt kiviteli példa segítségével, rajz alapján ismertetjük. A mellékelt rajzon az 1. ábra a munkaárokba fektett csővezeték keresztmetszetben. Az 1. ábrán a 2 munkaárokba fektetett 3 csővezeték egy lehetséges kiviteli alakját mutatjuk be. A 2 munkaárokba az 1 talaj kiemelése után a 6 szekunder hőszigetelő burkolatot pl. légpárnás fóliát helyezünk, amelyet a 2 munkaárok falaihoz ideiglegesen rögzítünk. Ezt követően az 5 ágyazati anyagból 5a fenékréteget képezünk, és erre fektetjük a 4 primer hőszigetelő burkolattal, pl. légpárnás fóliával burkolt 3 csővezetéket, valamint annak kiegészítő szerelvényeit, pl. tolózárakat. A 3 csővezeték fektetését követően az 5 ágyazati anyaggal elfedjük a 4 primér hőszigetelő burkolattal ellátott 3 csővezetéket. A továbbiakban a 6 szekunder hőszigetelő burkolatot az 5 ágyazati anyagra és egymásra is ráhajtjuk. A 6 szekunder burkolat fölé kerül a 2 munkaárokba a 7 vjsszatöltött talaj. Végül a 7 visszatöltött talaj és az la talajfelszín között vasbetonból a 8 teherelosztó réteget képezzük ki. A találmány szerinti elrendezés és eljárás jelentősége abban van, hogy szakítva a korábbi gyakorlattal, a csővezetéket a talajfelszín közelében vezethetjük, mivel nem kell tartanunk a csővezetékben lévő víz megfázásától. További járulékos előny a csekély földmunka és ennek következtőben a rövidebb építési Idő. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
