192400. lajstromszámú szabadalom • Spatula-(készlet) citológiai vizsgálat során szükséges mintavétel elvégzéséhez
1 2 A találmány tárgya citológiai mintavételi spatula (készlet): orvosi vizsgálati segédeszköz, amely optimális feltételeket biztosít aJilioz, bogy testüregen át hozzáférhető hámszövet felszínéről mintát vegyünk. A találmányt az anyaméh kitüntetett helyé(i)n végzendő mintavétel céljára fejlesztettük ki és a továbbiakban ilyen alkalmazással kapcsolatban magyarázzuk. A leírásból ugyanakkor kivehető, hogy a találmány szerinti segédeszköz alapvető jellemzői folytán nincs akadálya, hogy hasonló hozzáférési feltételek fennállása esetén más testüregen át hozzáférhető hámszövetből vegyünk mintát és kívánt esetben a spatula mintavételi szervét ennek megfelelően választott geometriával alakítsuk ki. A különböző anatómiai szakkifejezésekből eredő esetleges korlátozott értelmezésektől eltérően e leírásban testüregen a test minden olyan részét értjük, amelyben közlekedő üreg van, az lehet akár mesterségesen létrehozott sipoly vagy orrüreg stb. A nőgyógyászati eredetű rákbetegségek között különösen gyakran előforduló méhszájrák még ma is a rákellenes küzdelem reflektorfényében áll. A méhrák tudományos vizsgálatában csakúgy, mint annak gyakorlati megelőzésében jelentős előrelépést jelentettek Papanicolau vizsgálati eredményei (1943); az ő citológiai vizsgálatai kimutatták, hogy a méhrák számos rákmegelőző állapoton keresztül fejlődik ki. Ezen kóros elváltozások folyamatát mutatják a méhszáját. borító hámsejtek kóros, majd rákos elváltozásai. A méhszáját borító hámsejtek vizsgálata ezért különösen alkalmas módszer a legkülönbözőbb — ebben a testrészben fellépő - körfolyamatok felderítésére és felügyeletére. Ez a vizsgálat: citológiai vizsgálat. E módszerrel pl. a még tünet-, illetve panaszmentesként vizsgált nő méhszájáról nyert, tárgylemezre kikent sejtek megfestése és mikroszkóp alatti vizsgálata során fel lehet ismerni a még tünetpanaszmentesnek tűnő állapot ellenére már fennálló rákmegelőző állapotos elváltozást, nem egyszer a már kezdetlegesen rákos elváltozást. Ezért világszerte számos módszerrel vesznek sejtmintákat a méhszáját borító hám felszínről, de még általánosan elfogadott egységes módszer nem alakult ki. 1951-ben Ayre szerkesztett mintavételi spatulát, mások — ez a gyakoribb - hurkapálcára csavar vattatampont alkalmaztak, forgalomban vannak különböző egyéb mintavételi szervek is, műanyagkefék, szívóballonok, kanalak. A technika állása szerinti mintavételi eszközök segítségével tehát nyerhetők olyan sejtminták, amelyekről tudjuk, hogy a méhszáj környékéről származnak, de ezek csak szórványos minták és a tárgylemezre került sejthalmazrol már utólag nem állapítható meg, melyik sejt a testrész melyik helyéről származik, pl. a külső méhszáj, a méhnyakcsatorna vagy a belső méhszáj hámfelületéről való-e, A származási helypontosabb körülhatárolása jelentősen javítaná a nőgyógyász számára adott információ értékét, hiszen jobban meg tudná közelíteni, pontosan hol van a kóros hám és az körülbelül milyen kiterjedésű, ami pl. műtét megtervezésénél felbecsülhetetlen értékű többletinformáció. Az ismert mintavételi eszközökkel azonban ezt a többletinformációt nem lehet megszerezni. A találmány aiapja az a felismerés, hogy készíthető olyan spaiula, amelynél a - két ujj közé fogva könnyen forgatható, rúdalakú — szár egyik vagy mindkét végén lapos mintavételi szerkezet van kialakítva, s annak a - testüreget közrefogó, vizsgálandó — testrész kontúrvonalához illeszkedő idomszelvényét nyelv és váll alkotja úgy, hogy a vállnak a testrész megfelelő szakaszához támasztása esetén az üregbe benyúló nyelv forgatás közben úgy végigtörli az üreget körülvevő hámfelületet, hogy a hámfelületről a nyelvre ragadó sejtek származási nelvéről is kielégítő pontosságú közelítő információt kaphatunk, sőt a váll ra is ragadnak forgatás közben sejtek és ezekről is tudjuk, hogy a vállt megtámasztó testrész hámfelületéről valók. A találmány részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk olyan alkalmazással kapcsolatban, amelyben a nő hüvelye és méhe közötti közlekedő üreget vizsgáljuk. ez magában foglalja a külső méhszáját, a méhnyakcsatornát és a belső méhszáját. A szakember a leírásból láthatja, hogy hasonló megfontolások érvényesek más testüregek esetében is, ha a testüreget közrefogó testszövetnek van egyfelől a váll megtámasztására alkalmas része, másfelől a nyelv forgáspályát körülvevő része. Az 1. ábrán a találmány szerinti spatula példaként! kiviteli alakjának mintavevő szervét az alkalmazási helyzetben szemlélteti, a 2. ábra szemlélteti, hogy a tárgylemezre kenés során hogy őrizhető meg a sejt származási helyére vonatkozó információ, a 3. ábra a mintavevő szerv néhány előnyös példakénti kiviteli alakját szemlélteti. Az la. ábrán látható a 38 vállával a külső 11 méhszáj hámftílületének támaszkodó, 37 nyelvével a 12 mélmyakcsatornába a belső 13 méhszájig vagy legalábbis annak közvetlen környezetéig benyúló példakénti mintavételi szerv. Ha az 1 a ábrán látható szaggatott vonalú nyíl irányába ránézünk a női hüvelyre, akkor látjuk a hüvelynek az 1 .b ábrán mutatott 14 kontúrvonalát és a sraffozottan mutatott belső hüvelyfalát, amely a külső 11 méhszájjá szűkül,majd az 1 .b ábrán szaggatott vonallal szimbolizált 12 méhnyakcsatornában folytatódik. Ha a spatulát körbefogatjuk, akkor annak 38 válla a külső 11 méhszáj hámfelületét, a 37 nyelv pedig a 12 méhnyakcsatorna hámfelületét és részben a belső 13 méhszáj hámfelületét törli végig. Ha a 2. ábrán mutatott módon az üveglapból készült 20 tárgyalemezre helyezzük a spatula mintavevő szervét és a nyilak irányában azon végighúzzuk, akkor a sejtminták úgy kenődnek a 20 tárgylemezre, hogy különböző szintekben helyezkednek el a külső 11 méhszáj hámfelületéről nyert 21 sejtminták, a 12 méhnyakcsatornából nyert 22 sejtminták és a belső 13 méhszáj hámfelületéről nyert 23 sejtminták. A találmány szerinti spatulának van rúdalakú 31 szára és annak egyik vagy mindkét végén olyan mintavételi 32 szerv(ek) van(nak) kialakítva, amely(ek) - felület (lap) szerinti érintkezés teremtésére alkalmas módon — egyidejűleg illeszthető(k) két szomszédos testüregi rész _ pl. a külső 11 méhszáj és a 12 méhnyakcsatoma — hám felszínéhez. A mintavételi 32 szerv háromféle jellegzetes A, B, illetve C idomát mutatja a 3. ábra. A 3.ábrán a 31 szárnak csak a mintavételi 32 szervhez kapcsolódó részét mutatjuk. A 31 szár teljes hosszát úgy választjuk meg, hogy annak egyik végét közben tartva, mindenképpen elérhessük a testüreg kitüntetett részét, pl. a 12 méhnyakcsatomát. A pél192.400 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
