192394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-(5-amino-pentil)-amino-1-benzazepin-2-on-1-alkánsav származékok és az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 mind külön reakciólépésben használhatunk, a hidro­gén, különösen a katalitikusán aktivált hidrogén. E célra használhatjuk a hidrogénező katalizátorként ál­talánosan alkalmazott katalizátorokat, vagyis előnyö­sen a nemesfémek csoportjához tartozó katalizátoro­kat (például a palládiumot, platinát és ródiumot), mégpedig valamely hordozóra (például kalcium-kar­bonátra, alumínium-oxidra, vagy bárium-szulfátra) felvitt formában, hordozó nélkül, finom eloszlású szsuszpenzió formájában vagy homogén fázisban komplexek formájában. A reduktív alkilezés során a finom eloszlású átmeneti fémek, például a Raney-fé­­mek és különösen a Raney-nikkel nagyon jól használ­hatók katalizátorként. A reakciókörülmények nagy­mértékben a kiválasztott hidrogénező katalizátortól függnek és nem különböznek a hidrogénezés általá­nosan ismert körülményeitől. A szakmában általáno­san ismert eljárásoknak megfelelően a reakció hőmér­séklete szobahőmérséklet és ISO °C közötti, a hidro­gén nyomása pedig a légköri nyomás és 3,04 x 107 Pa között van. A fentiekben a hidridekkel végzett reduk­cióval kapcsolatban említett oldószereken kívül (sem­leges oldószerek) a kis molekulasúlyú amidokat, kü­lönösen a tercier amidokat (például N,N-dimetil-form­­amidot, N,N-dimetilacetamidot, N-metil-pirrolidont, N-etil-piperidont, hexametil-foszforsav-triamidot), va­lamint a formamidot és az acetamidot szintén hasz­nálhatjuk, mint alkalmas oldószereket. A fentiekben említett, előre elkészített iminekct előnyösen úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő kiindulá­si vegyületeket valamely semleges oldószerben, pél­dául toluolban vagy diklór-metánban, előnyösen va­lamely vízelvonó katalizátor, például bór-trifluorid­­-éterát, p-toluolszulfonsav, dibutul-ón-diklorid, vagy molekulaszűrő jelenlétében kondenzáltatjuk. Bármely fenti aikilezési redukció során a kiindulási vegyületekben lévő primer és szekunder aminocsopor­­tokat, az alkílezni kívánt aminocsoport kivételével át­menetileg meg kell védenünk. Az alkalmas védőcso­portok, valamint az ezek bevitelére és eltávolítására szolgáló módszerek ismertek, ezeket különösen részle­tesen a peptidek szintézisének általános módszerei­ként dolgozták ki (lásd: Houbel-Weyl: Methoden der Ordanischen Chemie, 4. kiadás 15/1. és II., Shnthese von Peptiden, E. Wunsch, Georg Theime Verlag, Stuttgart, /1974/). Különleges célokra a védőcsopor­tokat szőkébb körből választhatjuk ki, és ilyenkor különösen számításba kell venni az adott eljárásban használt kiindulási anyagok tulajdonságait és az adott reakciókörülményeket. Ha több funkciós csoportot kívánunk megvédeni, akkor a védőcsoportok előnyös kombinációját kell megválasztanunk. Előnyösen pél­dául a CORr és/vagy a COR3 általános képletű, vala­mint az R1 csoportokban hasonló amino- és karboxil­­-védőcsoportokat használhatunk és ezeket az alkilezés után egyszerre távolíthatjuk el. Az aminocsoportok^védére különösen azok az ami­­no-védőcsóportok alkalmasak, amelyeket redukcióval távolíthatunk el, így például különösen azok a benzÜ­­-oxi-karbonií-típusú . védőcsoportok, amelyekben a benzil-oxi-karbonil-csoport aromás része valamely ha­logénatommal, rövidszénláncú alkoxicsoporttal és/ vagy rövidszénláncú alkilcsoporttal és különösen nit­­rocsoporttal helyettesített. Ilyen védőcsoportok pél­dául a p-klór- és p-bróm-benzil-oxi-karbonil-csoport, a p-metoxi-benzü-oxi-karboníl-f p-metil-benzíl-oxi-kar­bonil-csoport, és különösen a p-nitro-benziloxi-kar­­bonil-csoport, vagy pedig alkalmazhatjuk az izoniko­­tinoil-oxi-karbonil-csoportot is. Előny amino-védő­­csoport például a trifenil-szilíl-csoport, a dimetil-ter­­cier-butil-szilil-csoport és különösen a trimetil-szilil­­csoport. A 0-(tri-szénhidrogéncsoport-szilil)-etoxi-kar­­bonil-csoport, például valamely 0-[tri(rövidszénlán­­cú)alkil]-szilil-etoxi-karbonil-csoport, mint a 0-(trime­­til-szilil)-etoxi-karbonil-csoport, amely a védeni kívánt aminocsportottal a |3-[tri(szénhidrogéncsoport)-szilil]­­-etoxi-karbonil-amino-csoportot (például ß-(trimetil­­-szilil)-etoxi-karbonil-amino-csoportot) képez, amely­ről a védőcsoport nagyon enyhe körülmények között, fluorid-ionok listására eltávolítható. Alkalmazhatunk acidolizíssel eltávolítható csopor­tokat is, például tercier-butóxi-karbonil-csoportot és más hasonló csoportokat, továbbá aralkil-típusú cso­portokat, például a benzhidril-, di(4-metoxi)-benzhid­­ril-csoportot és a trifenil-metil-csopotot (tritilcsopor­­tot) vagy aralkoxi-karbonil típusú csoportokat, mint a 2-(p-bifenil)-2-propoxi-karbonil-csoportot, amelyeket az 509.266 számú svájci szabadalmi leírás ismertet. Megjegyzendő, hogy azokat, amelyek valamely szén­sav észterszármazékai, a legtöbb esetben lúgos hidro­lízissel távolíthatjuk el. A védőcsoportőknak a találmány szerinti eltávolí­tása azok természetétől függ és minden esetben a szo­kásos, önmagában ismert módon történik, figyelem­mel az így kapott termék általános tulajdonságaira. Amennyiben az amino- és karboxii-védőcsoportokat úgy választottuk meg, hogy azok azonos körülmé­nyek között eltávolíthatók, akkor azokat előnyösen egy lépésben távolitjuk el, különleges esetekben alkal­mazhatunk különböző típusú védőcsoportokat is és azokat kiiiön-külön távolitjuk el. A redukcióval eltávolítható csoportokat és külö­nösen azokat, amelyek valamely halogénezett rövid­szénláncú alkilcsoportot (például 2,2,2-trikIór-etil­­-csoportot), izonikotinilcsoportot (például izonikoti­­nil-oxi-karbonil-csoportot) vagy adott esetben helyet­tesített benzilcsoportot és különösen bármely típusú 4-nitro-benzil-csoportot tartalmaznak, előnyösen cinkkel végzett redukció útján hasítjuk el, általában valamely sav, előnyösen ecetsav jelenlétében és vala­mely semleges szerves oldószerben vagy anélkül, álta­lában szobahőmérsékleten. Valamely védőcsoport addolizissel történő eltávolítását a tercier-butil-típusú csoportok esetében hidrogén-klorid, hidrogén-dluorid, vagy trifluor-ecetsav alkalmazásával, míg a savérzé­keny védőcsoportok esetében elsősorban valamely rövidszénláncú karbonsav, mint hangyasav és/vagy ecetsav alkalmazásával, víz és adott esetben valamely halogénatommal többszörösen helyettesített rövid­­szénkáncú alkanol vagy alkanon, mint 1,1,1,3,3,3- -hexafluor-propán-2-ol, vagy hexafluor-aceton jelenlé­tében végezzük. Ily módon például egy N-tritilcsopor­­tot eltávolíthatunk valamely szerves savval, mint han­­gyasawl, ecetsavval, klór-ecetsawal vagy trifluor­­-ecetsawal vizes vagy vízmentes trifluor-etanolban mint oldószerben (lásd: a 2.346.174 számú NSZK-be­­li nyilvánosságrahozatali iratot), vagy pedig vizes ecet­­sawal. A tercier-butoxi-karbonil-cíoportot trifluor­­-ecetsawal vagy hidrogén-karbonil-csoportot trifluor­­■ecetsawal vagy1 hidrogén-kloriddal távolíthatjuk el, és a 2-(l-bifenflil)-izopropoxi-karbonil-csoportot vizes ecetsavval vagy ecetsav, 82,8%-os haijgyasav és víz 192.394 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents