192349. lajstromszámú szabadalom • Vetőszerkezet szemenkénti vetőgépekhez

1 192349 2 A talá inány tárgya vetőszerkezet szemenkénti ve­tőgépekhez, amelynek vákuumforráshoz csatlakoztat­ható kisnyomású kamrával és vetőanyag tartállyal ösz­­szeköttetésben levő, vetőanyagot befogadó {érrel ki­alakított háza van, valamint a kisnyomású kamra és a vetőanyagot befogadó tér között egy hajtótengellyel összeeerősített lyuktárcsa van, amelynek szívólyukjai egy elkülönítő elem terében elhaladó osztókörön van­nak kiképezve, és a ház alsó részében a kisnyomású kamra vákuumterétől el vannak zárva, továbbá a vető­anyagot felfogó tér egy kidobó nyílása fölött vannak. Az ilyen típusú ismert vetőszerkezeteknél egy az egyik oldalával kisnyomású teret határoló forgó lyuk­tárcsa egy vetőanyagot tartalmazó térből vetőmagva­kat visz magával, amely vetőmagvak a lyuktárcsának a kisnyomású térrel ellentétes oldalán az egyes szívó­lyukakban vannak tartva. Egy elkülönítő elem segít­ségével kisérlik meg annak biztosítását, hogy minden szívólyukban csak egy vetőmag legyen. Vetőmag hiá­nyos szívólyukak eléggé megbízhatóan ki van küszö­bölve. A szívólyukakat azután olyan téren vezetik ke­resztül, amelyben nincsenek szívóhatásnak kitéve. Itt a vetőmagvak lesöprő idom, fúvóka vagy hasonló se­gítségével elhagyják a szívólyukakat és a barázdába hullnak. Az ilyen vetőszerkezetek használhatók aránylag nagyméretű vetőmagvakhoz, például kukoricához, babhoz, cukorrépához stb. azonban használhatók ap­rómagvakhoz, mint például sárgarépához, hagymához stb is. Ilyen szemenkénti vetőgép ismert például a 22 42 272 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzé­tételi iratból, amelynél olyan forgó dobot alkalmaz­nak, amelynek homlokoldala lyuktárcsával van lezár­va. E lyuktárcsa külső oldala egy vetőanyagot tartal­mazó teret határol. A dob tengelyen van ágyazva, amely a dob belső terét egy vákuumforrással köti össze. Ez az ismert szerkezet főként aránylag nagyobb vetőmagvak kive­tésére alkalmas, amely vetőmagvaknál megfelelően nagy sortávolságokra van szükség. Ennél az ismert megoldásnál nehézségek jelentkezhetnek akkor, ami­kor kis sortávolságokban finom méretű aprómagva­kat szeretnénk vetni. A 75 30 329 számú Német Szövetségi Köztársa­ság-beli használati minta leírás olyan szemenkénti ve­tőgépet ismertet, amely főként kis átmérőjű vetőmag­vak vetésére alkalmas. Ennél az ismert vetőgépnél egy kisnyomású kamra és egy vetőanyagot felfogó tér kö­zött lyuktárcsa van. Ezt egy hajtótengely viszi magá­val és csupán a kisnyomású kamra külső sztélén tá­maszkodik egy itt levő tömítésre. Ennél az ismert szemenkénti vetőgépnél az üzemi tapasztalatok azt mutatták, hogy a lyuktárcsa ágyazása és tömítése nem megfelelő. Hiba az is, hogy a lyuktárcsát csak hosszú ideig tartó munkával lehet kicserélni. További hátrá­nyos jelenség, hogy ez az ismert vetőgép csak jelentős szélességi mérettel készíthető el. Ebből következik, hgoy általában csak kis sortávolságokhoz alkalmazha­tó. A találmány feladata szemenkénti vetőgépekhez használható olyan vetőszerkezet létrehozása, amely mind aprómagvakhoz, azaz igen kis átmérőjű vető­magvakhoz, mind nagyobb átmérőjű vetőmagvakhoz egyformán jól alkalmazható, egyszerű szerkezeti ki­alakítású, kis szélességű, valamint a lyuktárcsája egy­szerű módon cserélhető. A találmány a kitűzött feladatot olyan említett tí­pusú vetőszerkezet létrehozása révén oldja meg, a­­melynek lyuktárcsája egy a hajtótengellyel mereven összeerősített, a kisnyomású kamra házában ágyazott tartótányérra oldhatóan van erősítve és sugárirányban külső szélén egy a kisnyomású kamra szélén levő tö­mítésre támaszkodik, és amelynek vetőanyagot fel­fogó tere egy edény alakú fedélrész révén van kiké­pezve, amely a kisnyomású kamra szélére támaszko­dik és összeköttetésben van a vetőanyag tartályával. A lyuktárcsa egy kisnyomású kamra záró részének tekinthető. A kisnyomású kamrát a ház képezi és egy­szerű hengeres alakja van. A lyuktárcsát a tartótányér tartja és ennek alakját mereven megtartja. A tartótá­nyér átmérője úgy választható meg, hogy sugárirány­ban külső széle és a kisnyomású kamra széle között csak egy keskeny gyűrűtér marad. A lyuktárcsa sugár­irányban külső széle a kisnyomású kamra szélén tö­­mítően támaszkodik. Mivel azonban a tartótányér széle és a tömítés közötti távolság kicsi lehet, a lyuk­tárcsa megfelelően stabilan fekszik rá a tömítésre még akkor is, ha vékonyfalú anyagból készült. A fedélrész egyszerű módon erősíthető össze a kisnyomású kam­ra házával. E két alkatrész közötti tömítésnek nem kell légtömömek lenni, csupán azt kell biztosítani, hogy a vetőanyag térből vetőmagvak ne tudjanak ki­esni. Az alkatrészek egyszerű módon való összeerő­­sítésének eredményeként a lyuktárcsa is gyorsan ki­szerelhető és másikkal cserélhető ki. A fedélrész egyszerű kialakítása azt is lehetővé te­szi, hogy egy kisebb mélységű fedélrészt egy másik, nagyobb mélységű fedélrésszel cseréljünk fel és fordít­va annak érdekében, hogy a fedélrész befogadó térfo­gatát megváltoztassuk. Ezáltal finom aprómagvak ki­vetéséhez egy kisebb belső térfogatú fedélrészt, és nagyobb átmérőjű vetőmagvak vetéséhez nagyobb belső térfogatú fedélrészt szerelhetünk a vetőszerke­zetre. A találmány szerinti vetőszerkezet továbbá úgy is kialakítható, hogy a lyuktárcsa a tartótányérral bajo­­nettzár-szerűen legyen összeerősítve. A lyuktárcsa ol­dásához, illetve tartótányérra való felerősítéséhez csu­pán arra van szükség, hogy a lyuktárcsát minden se­gédeszköz nélkül a tartótányérhoz viszonyítva az e­­gyik vagy másik kerületi irányban elfordítsuk. A találmány szerinti vetőszerkezet úgy alakít­ható ki, hogy a tartótányéron a vetőanyagot felfogó tér irányába kinyúló, a hajtótengellyel koncentrikus körön elhelyezett több rögzítőcsap van, amelyeknek egy lényegében a lyuktárcsa falvastagságának megfe­lelő felfogó résük van. A rögzítőcsapok a lyuktárcsa lyukjaiba nyúlnak be, amely lyukak szélessége a lyuk­tárcsa forgásirányában csökken. Az ismertetett elrendezetés esetén a lyuktárcsa tartótányérra való oldható felerősítésén kívül a rögzí­­töcsapok még keverő hatást is kifejtenek. A találmány szerinti vetőszerkezet továbbá úgy alakítható ki, hogy a lyuktárcsán a vetőanyagot fel­fogó tér felé előrenyúló, a hajtótengellyel koncentri­kus körön elhelyezett több keverőcsap van. Arra is Van lehetőség, hogy járulékos csapokat alkalmazzunk. A találmány szerinti vetőszerkezetnél a rögzítő­csapok és a keverőcsapok egy közös osztáskörön is le­hetnek. Dyen módon egy közös osztáskörön egy sor a vetőanyagot felfogó térbe nyúló elemet kapunk. A fedélrészbe egy válaszfal is lehet beépítve, a­­mely egy felső, a vetőanyag tartállyal összeköttetés­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents