192311. lajstromszámú szabadalom • Folyadékátemelő berendezés
1 192 m 2 A találmány tárgya folyamatos üzemű folyadékátemelő berendezés, amelynek a szivattyú nvomócsonkja alatti szintre kiterjedő szívótartálya, a szivattyú nyomóvezetékéhez csatlakozó, folyadékvisszatöltő nyomótartálya és szükség szerint a szívótartályban depressziót fenntartó szerkezete van. Ismert oíyan, lábszelep nélküli folyadékáte.nelő szivattyúberendezés (HU 141404. ljsz.), amelynél a szivattyú szívóoldala folyadékot tartalmazó zárt szívótartállyal (szívólégüst) kapcsolódik és a folyadék elszívásával a szivattyú a szívótartályban depressziót idéz elő. Ennél a széles körben elterjedt berendezésnél a szívócsővezetékbe iktatott szívótartály teljes egészében a szivattyú nyomócsonkjának szintje felett helyezkedik el. A berendezést kiegészíti a nyomócsőbe iktatott folyadékvisszatöltő nyomótartály (nyomólégüst), amelynek a rendeltetése, hogy a szivattyú ^megállása után a részben expandált levegővel töltött szívótartályból a levegőt kiszorítsa és a szívótartályt ismét atmoszférikus nyomású folyadékkal töltse fel. Ennek a berendezésnek két hátránya van. Hoszszabb időn át tartó üzemeltetés során a szívótartály a folyadék által magával vitt levegővel töltődik fel, a depresszió foka romlik, a folyadékszállítás csökken és végül meszakad. Emiatt a folyadékszállítás nem folyamatos és felügyelet nélküli szivattyúüzem esetén a szivattyú üresjáráshoz, a hajtómotor leégéséhez vezet. Emellett a szivattyú szívócsonkja és a szívótartály legmagasabb pontja között magasságkülönbséggel a szivattyú által legyőzendő szívómagasság megnövekszik. Ismert továbbá olyan berendezés (HU 147050 ljsz), amelynél a szivattyúnál mélyebben elhelyezett szívótartályhoz csatlakozó szívócső felső torkolata a szívótartály felső szintje alatt van elhelyezve és nincs magasabban a szivattyú nyomócsonkjánál. Ezáltal megszűnt az a hátrány, hogy a sztvómagasság a szívótartály miatt megnövekszik, de a szivattyú folyamatos üzemeltetésének a gázkiválás miatti akadálya változatlanul megmaradt. További hátránya ennek a megoldásnak, hogy a szivattyú leállításakor a nyomótartályból a szívótartályt ismét feltöltő folyadék áramlása során fellépő dinamikus erő olyan mértékű lehet, hogy a szivattyút megtöltő folyadékot is magával rántja. Ilyen esetben a szivattyú újraindításkor üresen jár, ami a hajtómotor leégéséhez vezethet. A szívótartályban bekövetkező és a folyamatos működést akadályozó gázkiválás megszüntetésére ismert olyan megoldás (HU 153279 ljsz.), amelynél a szívótartályban, a szívócső felső torkolata alatt venturiacsőszerű, depressziót fenntartó szerkezet van elhelyezve, amelyben lefelé áramló folyadék a gázrészeket magával ragadja és nemcsak a gázkiválást akadályozza meg, hanem a szívótartály felső részéből is leszívja a gázt, ennek feldúsulását megkadályozva; ilymódon a szívótartályban fenntartja a depressziót. Ennek a megoldásnak egy másik változata szerint a szívócső nem a szívótartályhoz, hanem hattyúnyakkal közvetlenül a szivattyú szívócsonkjához csatlakozik és ugyanide csatlakozik a szívótartály alsó kilépőcsonkja is. A szívótartály legfelsőbb pontját a hattyúnyak legfelsőbb pontjával légvezeték kapcsolja össze. Mindkét megoldási változat jelentős hátránya azonban, hogy a szivattyú kiürülésének megakadályozására a szívótartály, vagy legalább annak nagyobb része, ill. a hattyúnyak szükségképpen a szivattyú szívócsonkjának szintje felett helyezkedik el, miáltal a szivattyú által kifejtendő szívómagasság jelentősen megnövekedik. A találmány célja olyan folyadékátemelő berendezés kidolgozása, amelynél a szívótartály nagyobbrészt a szivattyú szívócsonkja alá süllyeszthető, miáltal a szívótartály legmagasabb pontjáig terjedő szívómagasság csökken, továbbá a berendezés folyamatos működése biztosítható és megszüntethető az a hátrány, hogy a nyomótartályból a szivattyún át a szívótartályba átömlő folyadék a szivattyúban levő folyadékot magával ragadhassa. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a nyomótartályt és a szívócső ill. a szívótartály legmagasabb pontját légvezetékkel összekapcsoljuk, amely a szivattyú működése közben zárva, de egyébként nyitva van, akkor a két tartály közötti nyomáskülönbség a szivattyú leállításakor olymértékben lecsökken, hogy már nem képes a szivattyú folyadéktöltetének leszívására. Ezáltal lehetővé válik a szivótartálynak a szivattyú szívócsonkjánál alacsonyabb szinten való elhelyezése. Felismertük továbbá, hogy a depressziót fenntartó szerkezet hatásossága fokozható, ha a szívótartályt a szivattyú szívócsonkjával összekapcsoló átvezetőcső nem a szívótartályhoz, hanem az ebben elhelyezkedő depressziót fenntartó szerkezethez kapcsolódik. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy a szívótartály ill. a szívócső legmagasabb pontja a szivattyú nyomócsonkja ill. az ehhez közvetlenül csatlakozó nyomótolózár felső karimája szintjén vagy ez alatt van. A nyomótartályt a szívótartály ill. a szívócső legmagasabb pontjával összekapcsolódó légvezeték és ebben elzárószerv, előnyösen elektromechanikus szelep van. Az elzárószerv, előnyösen elektromechanikus szelep van. Az elzárószerv a szivattyú üzeme közben zárva, egyébként nyitva van. Az átvezetőcső adott esetben a szívótartályban levő, depressziót fenntartó szerkezethez csatlakozik. Szívóakna nélküli elrendezés esetén a szívócső a szivattyú szívócsonkjához a szívótartály megkerülésével van csatlakoztatva és a szívótartály és a szivattyú szívócsonkja között átvezetőcső van. A berendezés egy előnyös kiviteli alakja esetében a szívó- és a nyomótartályt kettőstartály válaszfallal elválasztott részei képezik. A találmány példaképpeni kiviteli alakjait ábrázoló rajzokon az 1. ábra az állóhengeres tartályokkal és a szívótartályon átvezetett szívócsővel, a 2. ábra a fekvőhengeres tartályokkal és a szívótartályon átvezetett szívócsővel a 3. ábra a fekvőhengeres tartályokkal és a szívótartályt megkerülő szívócsővel, a 4. ábra a kettőstartállyal és a szívótartályon átvezetett szívócsővel, végül az 5. ábra a kettőstartállyal és a szívótartályt megkerülő szívócsővel kiképzett folyadékátemelő berendezés oldalnézetét ill. függőleges metszetét ábrázolja. Az 1. ábra szerinti elrendezés esetében az 1 szívócső felül csatlakozik a 2 szívótartály legmagasabb pontjához. A 2 szívótartály legalsóbb pontját a 3 átvezetőcső kapcsolja össze a 4 szivattyú 5 szfvócsonkjával, amely előtt a rajzon nem ábrázolt szívótolózár alkalmazható. A 2 szívótartályban az 1 szívócső és a 3 átvezetőcső torkolatai között az önmagában ismert 6 depressziót fenntartó szerkezetet helyezzük el. 5 10 10 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
