192255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás háziállatok vérvizsgálatával emberi fogyasztásra kerülő termékek minősítésére és minőségének előrejelzésére
1 192 255. 2 lezik továbbá, hogy a stresszhatás természete - genetikai tényezőkön kívül - a sertéshús minőségét meghatározza: ha az ismétlődő stresszhatás rövid, a vágóállat húsa halvány, puha és vizenyős (minősítése az irodalomban : PSE). Ha pedig a stresszhatás permanens, akkor a hús sötétebb, száraz és kemény (minősítése: DFD). Mindkét típusú hús fogyasztás szempontjából kedvezőtlen. A stresszhatások és a vér kortizol-tartalma között szoros az összefüggés [Lundström, K., Dahlberg, E., Nyberg, L., Snochwski, M., Standal, N., Edqvist, L. E. : Glucocorticoid and androgen characteristics in two lines of pigs selected for rate of gain and thickness of backfat. J. Animal. Sei., 56, 401-409 (1983)]. Sertésben a hús/zsír arányt egyes hormonok képződésének mértéke is messzemenően meghatározza. Ha adott állat vérében a zsíranyagcserére ható hormon(ok) pl. a kortizol mennyisége magas, a hús/zsír arány kedvezőtlen lesz. Az állattartás során több alkalommal végzett hormonvizsgálat (stresszhormonok) lehetőséget nyújt a hús minőségének becslésére, a nem megfelelő állatnak az állományból történő elkülönítésére. Hazánkban nem történtek még ez ideig ilyen vizsgálatok. A nagyüzemi baromfi tenyésztés két legfontosabb mutatója a tojás- és húshozam. Ez megfelelő szinten csak optimális reprodukciós folyamatok biztosításával tartható. Tyúkok nemi működésének irányítása csak kedvező környezeti feltételek biztosításával történhet. Mint ismeretes, döntő tényező ebben pl. a fény, hőmérséklet, mozgáskörülmények. Ha az optimális feltételek biztosítása zavart szenved, stressz-szituáció áll elő, így pl. a tojók hormonegyensúlya felborul. Ez az említett paraméterekre súlyos kihatással van. A baromfi termelés keretein belül is kortikoszteron hormon vizsgálatokkal ellenőrizhetők az állattartás feltételei [Brown, K. I. : The validity of using plasma corticosterone as a measure of stress in the turkey. Proc. Soc. Exp. Biol. Med., 107, 538-542 (1961 ; Beuving, G., Vonder, G. M. A. : Effect of stressing factors on corticosterone levels in the plasma of laying hens. Gen. Comp. Endocrin., 35,153-159 (1978); Duplaix, M., Williams, J., Mongin, P.: Effects of an intermittent lighting schedule on the time of egglaying and the levels of luteinizing hormone, progesterone and corticosterone in the plasma of the domestic hen. J. Endocr., 91, 375-383 (1981); Jonhson, A. L., van Tienhoven, A.: Plasma concentrations of corticosterone relative to photoperiod, oviposition, and ovulation in the domestic hen. Gen. Comp. Endocrin., 43, 10-16 1(1981)]. Halak szaporodás-biológiai folyamatait, nemi működését - miként a szárnyasokét - a külső körülmények, elsősorban a víz hőmérséklete, a tápanyagok összetétele, azaz az ökológiai egyensúly befolyásolja. Ha pl. a tavakba, folyókba relatíve nagy mennyiségű vegyszer (növényvédő szerek, ipari szennyvizek) kerül, az ökológiai egyensúly felborul. Számos példa ismeretes ilyen esetekben a halállomány pusztulására, sérülésére. Vízanalízisekkel még nem kimutatható kis vegyszer mennyiség is károsíthatja az egyedeket. Ennek eddigi ismereteink szerint legérzékenyebb diagnosztikai jelzője halak vérmintáiból a stresszhormonok, elsősorban a kortizol mennyiségének meghatározása [Pickering, A. A. (Ed.): Stress and Fish. Academic Press. London-New York, 1981], Fentiek alapján a stresszhatás legérzékenyebb mutatója a stresszhormonok (fajtól függően elsősorban a kortizol és kortikoszteron) koncentrációja a vérkeringésben, így e hormon(ok) meghatározása a vérben nagy jelentőségű. Hazánkban ez ideig e hormonok nagyüzemi állattartással összefüggő vizsgálatára vonatkozóan nem, vagy alig ismeretesek adatok. Fejlett iparszerű állattartással rendelkező ország számára az exponált kérdések tanulmányozása, kontroli-rendszer kialakítása sürgető fontosságú. Erre azonban a mai napig érzékeny, ■egyszerű, specifikus és olcsó eljárás nem áll rendelkezésre. Ilyen módszer kifejlesztésének és széles körű alkalmazásának gátat szabott az a körülmény, hogy a háziállatok vérében keringő stresszhormonok kis mennyisége (nanogram tartomány) érzékeny, csak központi laboratóriumban kivitelezhető eljárás (elsősorban radioimmunoassay) bevezetését teszi szükségessé. További akadály volt eddig az a körülmény is, hogy a vérminták bomlásveszély nélküli, gyors transzportja nem megoldott, és elég költséges lett volna. Ez á kérdés egyébként egyszerű módon világviszonylatban nincs megoldva. Végül ilyen eljárás széleskörű alkalmazásának (nagy mintaszámok) akadálya volt, hogy a vizsgálatok szükséges alapanyagai (pl. antiszérumok) eddig nyugati deviza igényűek és rendkívül drágák voltak, miután fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban is ezek az anyagok drágák. A 171 452 sz. magyar szabadalmi leírás vér hormon-koncentrációjának meghatározására vonatkozik, radioaktív úton megjelölt anyagok alkalmazásával, a hormonmeghatározás módszerét azonban nem ismertetik, a megoldás lényege egy eszköz, illetőleg a szétválasztási módszer. Az eljárás tehát komplikált és eszközigényes. A találmány szerinti eljárás célkitűzése, hogy a fentiekben vázolt hátrányokat kiküszöbölje. A találmány szerinti eljárás értelmében érzékeny radioimmunológiai módszert fejlesztettünk ki a kortizol és kortikoszteron meghatározására, mégpedig egyetlen vércseppből. A vizsgálat során a vércseppet alkalmas hordozóra, rendszerint szűrőpapírra cseppentjük, beszárítjuk, és az mint ilyen transzportálható bomlásveszély nélkül. Az ilyen minimális vért tartalmazó minták szállítása olcsó módszerrel megoldható (például levélborítékban postai úton). A meghatározás helyén a vércsepp a szűrőpapírról egyszerűen vizes közegben leoldható. A meghatározás legköltségesebbnek számító alapanyagát, az antiszérumot magunk állítottuk elő, és még az is minimális ráfordítással nyerhető. A vizsgálat tehát az eddigi módszerekhez képest - amennyiben ilyen vizsgálatokat egyáltalán végeztek - rendkívül olcsó, így gazdaságossága és egyszerű volta, valamint az általa elérhető előnyök indokolják, hogy széles körben elterjedhet. Az eljárást a továbbiakban példán mutatjuk be, de utalunk rá, hogy a hormonmeghatározás enzimimmunológiai módszerrel is elvégezhető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
