192241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisméretű munkadarabok, főleg kötőelemek forgástestek korrózió elleni védelmére

1 192 241. 2 koztatjuk és a benne elhelyezett munkadarabokkal együtt vagy a kád felemelésével, vagy a tárolótér­nek a festékanyagba való bemártásával a festékfür­dőbe juttatjuk. Ez esetben festékanyagként elektro­mos mártófestéket alkalmazunk. A festékanyag az egyenáramú áramforrás másik pólusához csatla­koztatott kádban helyezkedik el. Az áram útja te­hát a tárolótéren, munkadarabokon, festékanya­gon és kádon át vezet az áramforrás egyik pólusá­tól a másikig. Az elektromos mártófestés során mindaddig tartjuk a munkadarabokat a festék­anyagban, míg az elektromosság hatására kialaku­ló bevonati réteg száraz vastagsága az 5-10 mikro­métert elérte. Ezt követően a felesleges festékanya­got centrifugálással és mossásal eltávolítva a mun­kadarabokat megszárítjuk. Ezúttal is alkalmazhat­juk az első réteggel kapcsolatban említett levegő vagy inert gáz befúvást és/vagy termikus szárítást, a bevonat kezelésére. Az eljárás befejezése után a munkadarabok felületén összefüggő pórusmentes felületréteg keletkezik, amely a munkadarabnak tökéletes korrózió elleni védelmet biztosít. A találmány előnye, hogy vele minimális vastag­ságú igen tartós pórusmentes korrózióvédő bevo­nat készíthető, amelynek védőképessége meghalad­ja még a hagyományos galvanizálással felhordott bevonati rétegekét is. Ha az első bevonati réteget levegő vagy inert gáz befúvatásával kezeljük, akkor ahhoz a további előnyhöz jutunk, hogy a munka­darabok felületén közbeeső szárítás nélkül úgyne­vezett nedves a nedvesre bevonatképzést valósítha­tunk meg. Ez nagymértékben elősegíti a pórusmen­tes bevonat kialakulását, ami a korrózióvédő ké­pesség növelését eredményezi. A találmányt az alábbi példákkal szemléltetjük. I. példa A korrózió ellen védendő M6 0 25 mm hosszú fémből készült csavarokat zsírtalanítjuk, majd 2-3 pm vastagságban cinkfoszfát réteggel látjuk el. Az így előkezelt felületű csavarokból 7 kg-ot, melyek felülete közelítőleg 1 m2, perforált. oldalfalú 190 mm átmérőjű kosárba helyezünk, majd szállítópá­lyán a kosarat villamos vezetőképességű fémcink­­pigmentet tartalmazó védőfestékkel feltöltött kád fölé juttatjuk. Ezt követően a kádat felemeljük, és a tárolóteret képező perforált kosarat a festék­anyagba merítjük, majd 100 f/perc sebességgel két­szeri irányváltoztatással 5 sec. időtartamig megfor­gatjuk. Ezután a festőkádat lesüllyesztve, a munka­darabok felületéről a felesleges festékanyag eltávo­lítása céljából a tárolóteret 25 sec. időtartamig 350 f/perc sebességgel forgatjuk. A kötőelemeket 20 percig szárítjuk 180 °C-on szárítókemencében. Az ismertetett eljárással befestett kötőelemek gyorsított korrózióállóságát sós köd (MSZ 9640/ 40), illetve vízgőz kamrában (MSZ 9640/34) vizs­gáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti eljárással mintegy másfélszer nagyobb korrózióvé­dő hatás érhető el a horganyzott és kromátozott kötőelemek korrózióállóságához képest. Az 1. példában leírt módon zsírtalanított és fosz­fátréteggel ellátott kötőelemeket az ismertetett mó­don merítjük a villamos vezetőképességű cinkpig­mentet tartalmazó festékanyagba. Kiemelés után a tárolóteret 5 percig 350 f/perc sebességgel forgatjuk oly módon, hogy 25 sec. eltelte után 4 db 8 mm 0 fúvóka segítségével 8 liter/sec. sebességgel 25 °C-os levegőt fúvatunk a tárolótér belsejébe. Ezt követően a festékanyagot tartalmazó kád felemelésével a tárolóteret alumíniumpigmentet tartalmazó festékanyagba mártjuk és 5 sec. időtar­tamig kétszeri irányváltoztatással 10 f/perc sebes­séggel megforgatjuk. Kiemelés után a tárolótérbe 8 liter/sec. sebességgel 100 °C-os nitrogént fúvatunk be. A továbbiakban az 1. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a termikus szárí­tást 160 °C-on 25 percig végezzük csőalagútban. Az ily módon befestett kötőelemek korrózióálló­ságát az 1. példában ismertetett módon vizsgálva háromszor nagyobb korrózióvédő hatás tapasztal­ható a horganyzott és kromátozott kötőelemek kcrrózióállóságához képest. 2. példa 3. példa Az 1. példában leírt módon befestett kötőeleme­ket a bevonat termikus szárítása után a tárolótérbe visszahelyezve a tárolóteret egyenáramú áramfor­rás egyik pólusához csatlakoztatjuk és a benne el­helyezett munkadarabokkal együtt elektroforeti­­kus festékanyagot tartalmazó kádba merítjük, melyhez az egyenáramú áramforrás másik pólusa csatlakozik. Az áramot a tárolótéren, munkadarabokon, fes­tékanyagokon és kádon át vezetjük az áramforrás egyik pólusától a másikig. Az elektromos mártófes­tés során mindaddig tartjuk a munkadarabokat a festékanyagban, míg az elektromosság hatására ki­alakuló bevonati réteg száraz vastagsága a 8 mikro­métert eléri. Ezt követően a felesleges festékanya­got 20 másodpercig 250 f/perc sebességgel történő centrifugálással és mosással eltávolítva a kötőele­meket megszárítjuk. Az eljárás befejezése után a munkadarabok felü­letén olyan réteg keletkezik, melynek védőképessé­ge az 1. példában leírtak szerint vizsgálva három­szoros a horganybevonat védőképességéhez képest. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás kisméretű munkadarabok, főleg kötő­elemek, forgástestek korrózió elleni védelmére, amelynek során a fémből készült, tiszta állapotú vagy konverziós réteggel ellátott munkadarabokat perforált tárolótérbe, előnyösen kosárba vagy dob­ba helyezve védőbevonatot képező festéket tartal­mazó kádba mártjuk, abban a tárolóteret szükség szerint megforgatva majd kiemelve és a felesleges bevonó festékanyagot centrifugálással eltávolítva a munkadarabok felületén védőbevonatot alakítunk ki, azzaljellemezve, hogy a munkadarabokat tartal­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents