192230. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvíziszap és/vagy egyéb szervesanyag tartalmú hulladék, pl. hígtrágya környezekímélő elhelyezésére és hasznosítására
1 .19.2 230 2 A találmány tárgya eljárás szennyvíziszap és/ vagy egyéb szervesanyag-tartalmú hulladék pl. hígtrágya környezetkímélő elhelyezésére és hasznosítására.' Az eljárás megoldást ad a szennyvíztisztítás különböző technológiai fázisaiban képződő szennyvíziszapok és egyéb veszélyes hulladéknak nem minősülő főleg szervesanyag tartalmú folyadékok : előkészítésére, szállítására, átmeneti tárolására, felszín alá juttatására, injektálására. A környezetvédelmi szempontból rendkívül fontos szennyvíztisztításnak mai napig is egyik sarkalatos pontja a képződő szennyvíziszapok kezelése, elhelyezése. A jelenlegi gyakorlat szerint ismeretes, hogy általában a szennyvíziszap kezelés két megoldásra tagolódik. Az egyik megoldás szerint a képződő szennyvíziszapokat sűrítéssel, vagy anélkül tározzák, szikkasztják, ezt követően deponiába helyezik. Ezen megoldás súlypontja a szikkasztás, amely csupán időszaki jelleggel végezhető, terület, valamint beruházás igényes és még mindig jelentős mennyiségű elhelyezésre szoruló iszapot eredményez. A hatósági eljárások megszegésével előfordul az olyan rövidebb-hosszabb ideig folytatott iszapelhelyezés, amely környezetszennyeződést okoz, sőt súlyos közegészségügyi-járványügyi veszélyt rejt magában. A szennyvíziszap kezelés másik megoldása a gépi úton történő víztelenítés. Ezen gyakorlat szerint a szennyvíziszapot sűrítik, gépi úton víztelenítik, deponiába elhelyezik. Fejlettebb technológia mellett az eljárás kiegészül rothasztással, szárítással vagy komposztálással. A szennyvíziszap gépi úton történő víztelenítésénél már jelentősen kisebb az elhelyezésre szoruló iszap mennyisége, de megoldásra vár annak elhelyezése, a kijuttatás mikéntje. A szennyvíziszap gépi úton történő víztelenítésének és elhelyezésének rendkívül nagy beruházási és jelentős üzemeltetési költségigénye van, azonkívül kényes, komplikált munka, jól kvalifikált munkaerőt és karbantartási hátteret igényel. Az iparban váltakozó mennyiségben képződnek olyan magas szervesanyag tartalmú folyadékok, amelyek nem minősülnek veszélyes hulladéknak, viszont tisztításukra, kezelésükre nincs alkalmazott technológia, vagy csak rendkívül költséges. A 174 233 sz. magyar szabadalmi leírás „Eljárás a hígtrágya és városi szennyvíz kijuttatására altalajöntözéssel” is hasonló eljárásra vonatkozik. Az eljárás szerint egymástól 30-40 méterre az altalaj fellazításának irányára merőlegesen árokszerű barázdát nyitnak, ahová a hígtrágyát vezetik. A 180 964 sz. „Eljárás és berendezés mélyműtrágyázáshoz” cimű magyar szabadalmi leírás szerint a gazdanövény gyökérzónájába légárammal műtrágyát juttatnak. A 180 659 sz. „Mezőgazdasági hasznosítású környezetvédelmi gép” és a 178 235 sz. magyar szabadalmi leírás hígtrágyát talaj lazítással talajba juttató berendezésre ad magyarázatot. A 183 736 sz. magyar szabadalmi leírás hígtrágyáié vakond-drénes kijuttatására ad útmutatást. Nem tárgyalja a hígtrágya szárazanyagtartalmát, az injektálás mélységét. A 2 418 616-A francia és a 156 018-B holland szabadalmi leírás közvetlen injektáló berendezés szervestrágya szuszpenzióra. Folyékony trágya szóró tartályt tárgyal a 2 350 779-A francia szabadalmi leírás. A találmány célja olyan eljárás kifejlesztése, amellyel egyszerűen, gazdaságosan, környezetkímélőén a talajszint alá juttathatjuk a híg, sűrített, max. 15% szárazanyag tartalmú szennyvíziszapot és egyben adalékanyagokkal javítjuk a talajt. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy környezetkímélőén elhelyezhetjük a szennyvíziszapot és javíthatjuk a talajt, ha célszerűen 20-40 cm mélységbe injektáljuk homogenizálás és szárazanyagtartalom beállítás után. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás szennyvíziszap és/vagy egyéb szervesanyag tartalmú hulladék pl. hígtrágya környezetkímélő elhelyezésére és hasznosítására, azon alapul, hogy a szennyvíziszap szárazanyag tartalmát maximum 15%-ra állítjuk be, a szennyvíziszapot homogenizáljuk, adott esetben talajjavító segédanyagot, pl. mésziszapot és/vagy műtrágyát keverünk hozzá, majd esetleges közbenső tárolás után célszerűen 20-40 cm mélységbe injektáljuk. A találmány további ismérve lehet, hogy a szárazanyag tartalmat 0,1-15% közé pl. hígítással állítjuk be. Jellemző, hogy a szennyvíziszap nehézsó tartalmát a hatóságilag megengedett határérték alá csökkentjük. Egy kiviteli alaknál a szennyvíziszap szárazanyag tartalmát 50 mm-nél kisebb méretűre aprítjuk. Egy másik kiviteli alaknál a szennyvíziszapot ideiglenesen pl. fóliával borított földmedencében tároljuk. Lehetséges, hogy a szennyvíziszapot talajborítással egyidejűleg injektáljuk a talajba. A találmány bemutatására az alábbi példa szolgál: 1. Példa 500-600 m3/nap térfogai áramú 1 tömeg % szárazanyagtartalmú iszapot dolgozunk fel, amely az alábbi összetételű: Az iszap szárazanyag-tartalmára vonatkoztatva :- 40-50 tömeg % szerv es anyag (vízben nem oldódó fehérje, szénhidrát és egyéb szerves anyag)- 45-50 tömeg % vízében nem oldódó szervetlen anyag (szervetlen sók, ülepíthető mechanikai szennyeződések)- 0-5 tömeg % a diszperz szennyeződésekhez kötődő sók (pl. nátrium-klorid) A híg iszap kezeléséhez 4 db 1200 m3 térfogatú párosával sorba kapcsolt betonmedencét használunk, amelyek hosszanti átfolyású ülepítés elvén működnek. Az első medencét feltöltjük a híg iszappal és a töltés kezdetétől számítva négy napig ülepítjük, majd a híg részt a hozzákapcsolt medencébe enged5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 65 2
