192228. lajstromszámú szabadalom • Elektromechanikus vezérlő egység mechanikus rendszerű félautomata kötőgépek színváltásának vezérlésére
1 192 228 2 színválasztó karokon a szelektor kontúrjából kiálló 6 bütykök vannak, közülük a 3 színválasztó karhoz tartozó 6a bütyök munkahelyzetben, a többi pedig alaphelyzetben látható. Minden 3 színválasztó kar alján négyszögletes 7 kiugrás található, amelyet az alapállapot reteszelésére használunk fel. A 3 színválasztó karok alatt egy-egy 8 reteszelő kar található, amelyek az ábrán munkahelyzetben láthatók. A 8 reteszelő karok a 4 tengellyel párhuzamos 9 tengely körül elfordíthatóan vannak csapágyazva, és rögzítésüket a 2. ábrán szaggatott vonallal ábrázolt arretáló lemez biztosítja. A 8 reteszelő karokon 10 ütköző található, amelyek alaphelyzetben a hozzájuk rendelt 3 színválasztó kar alakosan kiképzett alsó részével kapcsolódnak, és annak elfordulását megakadályozzák. Munkahelyzetben ez a reteszelés hatástalan. A 3 színválasztó karokat a rajzon nem vázolt, de a bevezetőben hivatkozott belső reteszek alaphelyzetben tartják. Ezen belső reteszek kioldása a kötőgép lakatjának az 1. ábrán vázolt 11 nyíl irányába történő elmozdulásakor történik, amikor a lakat a szaggatott vonallal ábrázolt 12 vezérlő kart elmozdítja. A találmány szerinti mechanizmus a szelektort tartó 1 lemez két külső oldalához billenthetően rögzített, kétoldalt U-alakban hajlított 13 tartókengyelre van szerelve. Ezen egymás mellett négy 14 elektromágnes helyezkedik el, amelyeknek 15 rugókkal feszített 16 horgonya van. A 16 horgonyok a 8 reteszelő karokhoz és a 3 színválasztó karokhoz képest fél osztás távolságban eltoltan helyezkednek el, és keskeny 17 karjuk a 8 reteszelő karok között kialakuló résbe benyúlik. A rajzon vázolt alapállapotban a 17 karok kiszélesedő 18 vége és a 3 színválasztó karok 7 kiugrása között kisméretű 19 hézag van. Ez a hézag elegendően nagy ahhoz, hogy a 3 színválasztó karok jelenléte a 16 horgonyok mozgását ne akadályozza. A 13 tartókengyel 20 tengely körül elbillenhet, és saját súlya hatására lefelé igyekszik fordulni. Elmozdulását 21 billenőkar 22 orra akadályozza. A 21 billenőkar a szelektor jobboldalán helyezkedik el, és 23 rögzítő tengellyel elfordíthatóan van rögzítve, az 1. ábrán vázolt alaphelyzetében 24 rugó tartja, amely a szelektor oldalához kapcsolódik. A 21 billenőkar a szelektor jobb oldalán helyezkedik el, amely másik 26 rögzítő tengelyen elfordítható. A 25 menesztő kar felül kinyúlik a szelektor kontúrjából, és merőlegesen befelé hajlított 27 ütközőlemezében a 12 vezérlő kar számára horony van kiképezve. A 27 ütközőlemez 28 homloklapja a 12 vezérlő kar orrától balra helyezkedik el (1. ábra), ezért a jobbra haladó lakattal először a 28 homloklap, és csak ezt követően a 12 vezérlő kar kapcsolódik. A 25 menesztő kart 29 rugó a 21 billenőkarral kapcsolja össze. A 29 rugó eltávolítható, és ekkor a 25 menesztő kar súlyánál fogva a lakat pályáján kívül semleges helyzetbe billen. A találmány szerinti mechanizmus működése a következő. A színválasztás szempontjából a 8 reteszelő karok jelenléte most közömbös, mert mindannyian munkahelyzetben vannak, és jelenlétük a 3 színválasztó karok elfordulását nem akadályozza. A választandó színnek megfelelő 14 elektromágnes meghúz, és horgonyának karja ekkor a 2. ábrán vázolt 17 karnak megfelelő helyzetbe mozdul, amikor is a hozzátartozó 3a színválasztó kar 7 kiugrásával kapcsolódni nem tud. A lakat balról jobbra irányuló mozgása során, miután a korábban munkahelyzetbe állított színválasztó kart annak 6 bütyke révén alapállapotba viszi, először a 25 menesztő kar 27 ütköző lemeze 28 homloklapjához ütközik, és a 25 menesztő kart a 11 nyíl irányába elmozdítja. Ez az elmozdulás az erős 29 rugó révén a 21 billenőkart annak 23 rögzítő tengelye körül a 24 rugó feszítése ellenében elbillenti, és a 22 orr az egész 13 tartókengyelt a 20 tengely körül kissé felfelé emeli. Ennek az emelésnek a hatására a szerelvény munkahelyzetbe kerül, a 19 hézag nullára csökken, és a nem meghúzott 14 elektromágnesek 16 horgonyainak 18 végei a fölöttük lévő 3 színválasztó karok 7 kiugrásainak ütköznek, és ennél fogva azok elfordulását megakadályozzák. A lakat továbbhaladásakor a 12 vezérlő kart jobbra mozdítja, és ennek hatására a 3 színválasztó karokat rögzítő belső reteszek kioldanak (az imént visszaengedett 3 színválasztó karhoz tartozó belső retesz kivételével), és a 3 színválasztó karokat feszítő rugók hatására a 3 színválasztó karok munkahelyzetbe igyekszenek fordulni. Ez az elfordulás csak a meghúzott 14 elektromágneshez tartozó 3a színválasztó kar esetében lehetséges, mert a többit a 16 horgonyok 18 végei ütköztetik. A megfelelő 3 színválasztó kar munkahelyzetbe billenése után a lakat elmozdulásakor a szokásos események történnek. Az itt leírtak alapján láthatjuk, hogy a találmány szerinti mechanizmusban a vezérlés és a működtetés fázisai különváltak, az alapállapotban szabad 14 elektromágnesek 16 horgonyainak meghúzása minden feszítés vagy akadály nélkül könnyen megtörténhet. A tényleges kiválasztást a lakat ereje végzi, mint ahogy ez a normál működésnél is megszokott. Ha az elektromos vezérlés helyett a szokásos mechanikus vezérlést akarjuk üzembe helyezni, akkor a 29 rugó oldásával a 25 menesztő kar kibillen a lakat pályájából, és a 8 reteszelő karok eredeti szerepüket alapállapotba helyezésük után visszaveszik. A 3. ábrán a találmány szerinti színváltó mechanika vezérlésének egyszerűsített tömbvázlata látható. Az eddig ismertetett 30 színbeállító mechanika működtetéséhez a négy 14 elektromágnes vezérlésére van szükség. Ez a feladat a kívánt kötési módnak megfelelően több üzemmódnak megfelelően oldandó meg. Lyukkártyás vezérlés esetén a kötőgép 31 lyukkártyaolvasója 32 mechanikai áttételrendszeren keresztül a kötőgép 33 tűvezérlésébe avatkozik be. Ennek egységeit és működését a találmány szerinti megoldás csak annyiban érinti, hogy a 31 lyukkártyaolvasót három fotoelektromos 34,35,36 érzékelővel egészítjük ki, amelyek fizikai elhelyezése a 31 lyukkártyaolvasó működésébe való komolyabb beavatkozás nélkül van lehetőség. A 34, 35, 36 érzékelők közvetlenül a 37 lyukkártya két 38, 39 szinkronizáló lyuksora mellett úgy helyezkednek el, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
