192226. lajstromszámú szabadalom • Nyomózsilip egy házban tömítve elrendezett forgathatóan csapágyazott kamrákkal
1 192 226 2 A találmány egy nyomózsilipre vonatkozik egy házban kerületi irányban tömítetten elosztva elrendezett, forgathatóan csapágyazott kamrákkal és a házon kél csatlakozással az anyag bevezetésére és kivezetésére, valamint legalább két pótlólagos, a ház kerületi irányában elhelyezett csatlakozással. Az említett nyomózsilipek, amelyeket szárnylapátos zsilipnek vagy rotációs nyomózsilipnek is neveznek, arra szolgálnak, hogy anyagokat egy nyomástömített zár fenntartásával autoklávokba bevezessenek vagy onnan kizsilipeljenek. Az ilyen nyomózsilipek különösen akkor vannak alkalmazva, ha anyagot egy bizonyos nyomásszintről olyan tartályokba kell átvezetni, amelyekben a nyomás különbözik az előbb említett nyomásszinttől. Az ilyen nyomózsilipek ismert kialakításainál az anyag bevezetőcsatlakozásán és az anyag kivezetőcsatlakozásán kívül nem volt más csatlakozás kialakítva. Egy nyomás nélküli állapotból való anyagtovábbításnál olyan autoklávba, amelyben előre meghatározott nyomás uralkodik, ezért legalább egy kamrányi mennyiséget tökéletesen tehermentesítettek a nyomózsilip egy teljes fordulatánál. Gőznyomás alatt álló autoklávok esetében ez jelentékeny gőzveszteséget jelentett. Nagy nyomáskülönbségeknél ezen túlmenően robbanásszerű tehermentesítés is bekövetkezhet, ami szintén nem kívánatos. A DE-A 1 794 409 sz. szabadalmi leírásból ismeretes egy olyan nyomózsilip, amelynél a cellák, ill. kamrák a bevezetőnyílás előtt való elhaladás után légtelenítve lettek, majd a kivezetőnyílás elérése előtt a kivezetőoldali nyomással nyomáskiegyenlítést végeztek, így megakadályozva a veszélyes gőzök ellenőrizetlen kilépését és a gázfázisok keveredését a bevezetésnél és a kivezetésnél. A bevezetési oldal és a kivezetési oldal közötti nagy nyomáskülönbségeknél ez azonban a zsilip erős mechanikai megterhelését okozza. A találmány célja egy olyan nyomózsilip kialakítása, amelynél a nyomáscsökkentés és nyomásnövelés fokozatosan történik, hogy a zsilip mechanikai megterhelését, különösen nagy nyomáskülönbségeknél, csökkentsük, és a környezetbe való kivezetésnél egyidejűleg a nyomás alatt álló közeg messzemenő visszanyerése váljon lehetővé. E feladat megoldására a találmány lényegében abban áll, hogy legalább egy nyomáskiegyenlítővezeték útján össze van kötve egy a nyomózsilip forgásirányában a bevezetöcsatlakozás és/vagy a kivezetőcsatlakozás előtt levő csatlakozás és egy a nyomózsilip forgásirányában a bevezetőcsatlakozás és/ vagy kivezetőcsatlakozás után levő csatlakozás. Azáltal, hogy legalább két pótlólagos csatlakozás van a házon kerületi irányban csatlakoztatva, elérhető az az előny, hogy az egyes kamrák, mielőtt azok a bevezetőcsatlakozással egy vonalba kerülnek, részben egy másik, a bevezetőcsatlakozással szemben elzárt kamrával szemben tehermentesíthetők, úgy hogy a részben tehermentesített kamra abban az időpontban, amikor egy vonalba kerül a bevezetőcsatlakozással, a bevezetőcsatlakozásnál levő nyomásszinthez képest kisebb nyomáskülönbséggel rendelkezik. Ugyanakkor az a kamra, amellyel a nyomáskiegyenlítés történt, az anyag bevezetőcsatlakozásáig vezető útján szintén már újra olyan nyomással rendelkezik, amely a beveze(őcsatlakozáshoz képest kisebb nyomáskülönbséget ad. Az anyagnak atmoszférikus nyomásból egy autoklávnak az atmoszférikus nyomáshoz képest nagyobb belső nyomásába való továbbításakor a tehermentesítés a bevezetőcsatlakozás irányába mozgó kamrából a kivezef.őcsatlakozás irányába mozgó kamrába történő nyomáscsökkentéssel történik. Az anyagnak a kivezetőnyílás irányában levő nagyobb nyomásból atmoszférikus nyomásba való kizsilipelésekor a nyomáskiegyenlítés természetszerűleg a zsilip forgásirányával ellentétes irányban történik. Ily módon a zsilipen belül az egyes kamrák között lehetséges a nyomáskiegyenlítés csekély vezetékfelhasználással, úgy hogy a nyomóközeg nagy része körben van vezetve és csak csekély nyomóközegveszteség lép fel. Az ilyen kialakítás különösen gőznyomás alatt álló autoklávoknál különösen előnyös, mivel a gőzveszteségek csökkentésével jelentősen növelhető az energiaegyensúly. Nagy nyomáskülönbségeknél, különösen nagy gőznyomás alatt álló autoklávoknál ez a kialakítás még azzal az előnnyel is bír, hogy a nagy nyomáskülönbség soha nem lép fel csapásszerűen a bevezető-, ill. kivezetőnyílásnál és, hogy ezért a nyomózsilip mechanikai megterhelése jelentősen csökken. Az egyes kamrák közötti nyomáskiegyenlítés több lépcsővel történhet és ugyanazon nyomózsilip egyes kamrái közötti nyomáskiegyenlítés mellett külső nyomótartályokkal, autoklávokkal vagy előző, ill. utánkapcsolt nyomózsilipekkel szembeni nyomáskiegyenlítés is megvalósítható. Ebben az esetben a nyomózsilip előnyösen oly módon van kialakítva, hogy a házon levő csatlakozások száma kisebb vagy azonos a nyomózsilip kamráinak számával, úgy hogy az egyes csatlakozások az egyes kamrákhoz egyenesen hozzárendelhetők. Tekintettel a zsilip bevezető-, ill. kivezetőnyílásához képest minden esetben egy nyomáskiegyenlítés után is még meglévő nyomáskülönbségre különösen előnyös, ha forgásirányban előre egy bevezetőcsatlakozás és/vagy egy kivezetőcsatlakozás mellett egy légtelenítőcsatlakozás is el van rendezve, amely egy vezeték útján egy a bevezető- vagy kivezetőnyomásnak megfelelő nyomásforrással, különösen a bevezető-, ill. kivezetőcsatlakozással van összekötve. Ily módon az a kamra, amely a bevezető-, ill. kivezetőcsatlakozással egy szintbe kerül, az egy szintbe kerülésének mindenkori időpontjában a megfelelő nyomásszintre kerül, úgy hogy az anyag gyors bevezetését és kivezetését a nehézségi erő hatása alatt semmiféleképpen nem akadályozza szembeáramló közeg. A bevezető- és kivezetőnyomásnak mindenkor megfelelő nyomásforrás lehet példaképpen közvetlenül a nyomás alatt álló autokláv, amelybe'az anyagbevezetés történik, ill. az atmoszférikus nyomás, amelyből az anyag bevezetése történik. Kontrollál'atlan nyomáskiegyenlítéskor a csatlakozások nem kívánatos átcsiszolása nélküli pontos felosztás érdekében a zsilip előnyösen úgy van kialakítva, hogy a ház kerületi irányában a csatlakozások egymás közötti távolsága megfelel a szögszimmetriatengellyel szomszédos kamrák távolságának, ill. ennek a távolságnak egy egészszámú I 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
