192222. lajstromszámú szabadalom • Etofumezátot és klór-triazin-származékokat tartalmazó szinergizált herbicid készítmények

1 192 222 2 előnyösen 4-6 leveles fejlettségű. A felhasználás időpontjainak másik megközelítési módja a gyo­mok fejlettségi állapota, igen hatásos például a gyomirtás abban az esetben, ha a gyomok 2-6 leveles állapotban vannak. A találmány szerint az előzőekben megadott mennyiségű készítményből 100-1000 1, előnyösen 300-6001 permetlevet készítünk és 2,5-3,5 bar nyo­máson, közepes cseppmérettel permetezünk. A permedé hatóanyag koncentrációja 0,1-5,0, elő­nyösen 0,2-3,0 tömeg%. A találmány értelmében a két hatóanyagot (az etofumezátot és .az egyik klór-triazin-származé­­kot) ismert módon dolgozzuk fel készítményekké (Pesticide Formulations, kiadó: Wade Van Valken­­burg, Marcel Dekkel, Inc. New York 1973.), példá­ul nedvesedé permetező porokká (WP), emulzió­képző koncentrátumokká (EC), szuszpenzió kon­­centrátumokká (SC), vagy egyéb formákká. Ezekben a készítményekben a hatóanyagokat szilárd vagy folyékony hordozóanyagokkal, oldó­szerekkel, tenzidekkel, adott esetben egyéb segéd­anyagokkal keverjük (például a 1 552 277. sz. nagy­­britanniai szabadalmi leírás, magyarországi el­sőbbségei: 1976. 08. 19. és 1976. 10. 28. szerint). A szilárd hordozó-, vagy töltőanyagok szervetle­nek vagy szervesek, illetve természetes vagy mester­séges anyagok lehetnek. A természetes eredetű szilárd hordozók, vagy töltőanyagok különböző ásványokból őrlés útján nyerhetőek (pl. a kovaföld, a bentonit, a perlit féleségek, a kaolin, az attapulgit, a dolomit). A mesterséges (szintetikus) eredetű szilárd hor­dozók, vagy töltőanyagok lehetnek pl. a nagyfelü­letű kovasavak, (aerosilek), a szilikagélek, amelyek különböző eljárással állíthatók elő, a kálcium­­karbonát. A szerves eredetű szilárd hordozók, vagy töltő­anyagok, pl. a faliszt, az egyes növényi hulladékok őrleménye. Folyékony hordozók és oldószerek pl. a víz, a különféle szerves oldószerek és elegyeik, pl. az alka­­nolok, mint az etanol, a propanolok, a butanolok, a benzil-alkohol ; a glikolok, pl. az etilén-, a dieti­­lén-, a propilén-glikol; a ketonok, pl. az aceton, a metil-izobutil-keton, a ciklohexanon ; alkalmasak továbbá a zsírsavak - és más szerves savak észterei, pl. az etil-, és az izobutil-acetát, a benzoesav-metil­­észter, a dioktil-ftalát. Hasonló célra más, poláros szerves oldószert is lehet választani, pl. a savamido­­kat, így dimetil-formamidot, laktonokat, vagy lak­­támokat, így pl. az izo-butirolaktont, N-metil­­pirrolidont. Előnyösen alkalmazható a dimetil­­szulfoxid is. Oldószerként alkalmazhatók pl. olyan apoláros szénhidrogének, amelyek forráspontja a 150-270 'C között van, így a ciklohexán stb; az aromás szénhidrogének, pl. a xilolok, az alkil­­benzolok. A különféle készítményekben alkalmazott tenzi­­deket (felületaktív anyagokat) tágan értelmezzük, ide soroljuk az emulgeáló-, a diszpergáló-, a nedve­sítő szereket, amelyek a növényvédő szerek formá­lásában mind közismertek. A tenzidek lehetnek ionosak vagy nemionosak. Az ionosak lehetnek anionosak, kationosak vagy amfoterek. Az anionos tenzidek közé tartoznak a különféle szerves savak, pl. a karbonsavak-, a szulfonsavak, az alkoholszulfátok és -szulfonátok, az aralkil­­foszfát-észterek és ezek alkálifém-, alkáliföldfém-, ammóniumionokkal vagy szerves aminokkal képe­zett sóik, pl. a kenőszappan, a dodecil-benzol-szul­­fonsav-kálcium, -nátrium, -izopropil-amin- vagy -trietanol-amin sója, a lignin-szulfonát nátrium-, kálcium- vagy ammóniumsója, a nátrium-diizook­­til-szulfo-szukcinát vagy például a poliakrilsav nát­riumsója. Nemionos tenzidek lehetnek az etilén-oxid alko­holokkal képzett éterei, illetve zsír-, vagy olajsa­vakkal képzett észterei, aralkil-fenolokkal alkotott éterei, propilén-oxiddal képzett blokkpolimerizátu­­mai, ezek észterei és éterei, vagy az etilén-oxid zsír-, vagy olajsavak hexitanhidridekkel képzett szárma­zékai stb. így pl. a nonil-fenol-poliglikol-éterek, az olajsav poli-(oxi-etilén) észterei. Kationos tenzidek lehetnek pl. a nagyszénatom­­számú alkil-aminok halogenidjei, szulfátjaik, ace­­til-piridínium-klorid, sztearil-dimetil-ammónium­­klorid. Amfoter tenzidek pl. a betainok, a lecitinek, vagy a nátrium-N-metil-alkil-taurimid. Segédanyagokként pl. tapadásnövelőként termé­szetes, vagy szintetikus polimerek alkalmazhatóak, ilyenek pl. a keményítő, a kazein, a karboxi-metil­­cellulóz, a hidroxi-etil-cellulóz, a poli(vinil-pirroli­­don), a poliakrilsav. Habzásgátlóként pl. poli(oxi-etilén)-, poli(oxi­­propilén)blokk polimerizátumokat, nagy szén­atomszámú alkanolokat vagy speciális szilikonokat használhatunk. A találmányt az alábbi példák szemléltetik, anél­kül, hogy oltalmi igényünket korlátoznák. A találmány szerinti készítmények összetételét tömeg%-ban (továbbiakban %) adjuk meg. Nedvesedő porok (WP) 1-5. példa A komponensek A példa sorszáma megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. etofumezát (a.i.) 40 40 30 40 20 atrazin (a.i.)­-30 20 40 szimazin (a.i.) 40 20-— — nagyfelületű szilikagél 15 33 32 33 33 szulfitszennylúg-5 6 4 por N a-dinaftil-metán­szulfonát 3 N a-fenil-szulfonát Na-dodecil­—­­­­benzol­szulfonát —­­-2 Na-N-metil-oleil-A-taurimid 4 l Na-poliakrilát etoxilezett zsíralkohol 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents