192221. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli eljárás és berendezés dörzshegesztéshez
1 .192 221 2 annyira kell abban az irányban eltolni, hogy a 101 munkadarab befogását már ne akadályozza ; a kikötés arra vonatkozik, hogy a befogás során a 101 munkadafabnak a 105 rúd felé mutató vége és azon sík között, amelyben a 107 ütközőfelület a távolabbi végállásban van, kisebb legyen a távolság, mint a 113 pálya hossza. Az 1. ábrán adott funkcionális vázlat nyomán a szakember már könnyen követheti a különböző kiviteli alakok szerkezeti kialakításában mutatkozó eltéréseket szemléltető további ábrákat. A közös családjellemzőket a többi ábrán is egyező hivatkozási jellel jelöljük, ezek értelmezését nem ismételjük. A 2. ábra az 1. ábrán mutatott konkrét funkcionális hatásvázlatnak megfelelő kiviteli alakot mutatja, látható a 105 rúd 201 hossztengelye is és az is, hogy a 105 rúd másik végén 207 ütközőtárcsa, illetve ütközőtömb van kialakítva, amelynek külső felülete a dörzshegesztési lépésben hatásos 107 ütközőfelület, belső felülete a 103 munkaasztal ellenkező értelmű mozgatásakor hatásos további ütközőfelület. A 3. ábrán látható, hogy a relatív elmozdulási 113 pálya határolására ennél a kiviteli alaknál nem a 207 ütközőtárcsa és a további 108 ütköző kombinációját alkalmazzuk, hanem a 103 munkaasztal. ban - a forgástengellyel párhuzamos hossztengelyű - 301 pályaüreget alakítjuk ki, amelybe a 105 rúd másik végén elrendezett 302 ütköző benyúlik. Jobb áttekinthetőség kedvéért a 301 pályaüreg falaival jelöljük a 113 pálya határait, valójában a 301 pályaüreg valamivel hosszabb, mint a relatív elmozdulási 113 pálya, hiszen a relatív elmozdulás hosszát a 301 pályaüreg hossza és a 302 ütköző szélessége közötti különbség adja. Egyébként a funkcionális szervek alkalmazásának módja és a működésmód gyakorlatilag megegyezik az 1. ábrához adott ismertetésben foglaltakkal. Az 1-3. ábrák tárgyalásánál nem tértünk ki az erőközlő 104 szerv konkrét típusá(i)ra; a már mutatott kiviteli alakoknál is előnyös hidraulikus erőközlő szerv alkalmazása. A 4. ábrán olyan kiviteli alakot mutatunk, amelynél nem csak az erőközlő 104 szerv, de az ütközőszerv is hidraulikus üzemű. Az erőközlő 104 szerv munkahengerében elmozduló 401 dugattyú maga is betöltheti a 105 rúd szerepét (ezt ábrázoltuk), de az is lehet, hogy a munkahengerben elmozduló 401 dugattyúhoz mereven kapcsolunk egy - szerkezetileg, illetve anyagi minőségben - függetlenül kialakított 105 rudat. A 103 munkaasztalban további hidraulikus 402 munkahengert alakítunk ki, s az abban elmozduló dugatytyút mereven kapcsoljuk a 105 rúddal. Ha a 402 munkahenger hasznos hossza megegyezik a 113 pálya hosszával (itt is elhanyagoltuk az ábrán a dugattyúgyűrű szélességét), a dugattyúgyűrű funkciója hasonló, mint a 2. ábrán mutatott ütközőkombinációé, illetve a 301 pályaüreg és a 302 ütköző kombinációjáé. Természetesen a példaként mutatott menesztő szervek és ütköző megoldások más típusúakkal kiválthatók, a konkrét alkalmazási hely és feltételek függvényében. Az asztalmozgatás befolyásolása is realizálható változatosabban, pl. a 4. ábra szerinti kiviteli alaknál, ahol a 113 pálya határolása is hidraulikus eszközzel történik. Ha a további 402 munkahengert lezárjuk (az olajat nem engedjük kiáramlani), a 105 rúd és a 103 munkaasztal közötti kapcsolat merevvé válik. így nem kötjük a késleltető fázis tartamát a 113 pálya hosszához, azon belüli tetszőleges kisebb érték is választható, az adott körülményektől függően. A hidraulikus erőjátékot részkapcsolóként is hasznosíthatjuk pl. olyan esetben, ha a 103 munkaasztal megvezetése a menesztő 111 pályán elakad, megszorul, stb.; ekkor a munkahengerben a nyomás fokozódik és ha a munkahengerben egy erre a nyomásnövekedésre érzékeny nyomáskapcsolót rendezünk el, annak aktiválása leállítja az asztalmozgatást. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás forgatható első tartóba, pl. tokmányba befogott első munkadarab és - haladó mozgással az első tartóhoz közelíthetően kialakított - második tartóba, pl. satuba befogott második munkadarab dörzshegesztéses egyesítése során szorítóerő átvitelére, amelynek során a második munkadarabot tengelyirányú menesztő pályával kapcsolt munkaasztalon helytállóan elrendezett második tartóba fogjuk be és a második munkadarabon át fejtjük ki a szorítóerőt, azzal jellemezve, hogy erőátviteli szervként - egyik végén erőközlő szervvel csatolt, másik végén ütközőfelülettel kialakított - rudat alkalmazunk, amelyet tengelytartóan rendezünk el a második tartó környezetében, vagyis úgy, hogy az - ütközőfelületével a második tartó felé mutató - rúd hossztengelye fedésbe kerüljön a második tartó (munkadarab-befogadó ürege) hossztengelyének meghosszabbításával; a menesztő pályával szabadonfutóan (is) kapcsolható munkaasztalt alkalmazunk; a munkaasztal és a rúd közé - relatív elmozdulási pályát határoló - ütközőszerve(ke)t iktatunk; majd a.második munkadarabot úgy fogjuk be a második tartóba, hogy a távolság a második munkadarabnak a rúd felé mutató vége és az ütközőfelület között - az ütközőfelület távolabbi végállásában is - kisebb legyen, mint a relatív elmozdulási pálya teljes hossza, elindítjuk az első tartó forgómozgását és a rudat a második tartó felé toljuk, majd felütközéskor a technológiai előírás szerinti nyomóerővel szorítjuk a második munkadarabot az első munkadarabhoz. 2. Berendezés forgatható első tartóba, pl. tokmányba befogott első munkadarab és - tengelyirányú elmozdulásra alkalmasan rögzitett - második tartóba befogott második munkadarab dörzshegesztéses egyesítése során szorítóerő átvitelére, amelynek van a második tartót helytálló rögzítéssel hordozó, tengelyirányú menesztő pályával kapcsolt munkaasztala, azzal jellemezve, hogy a menesztő pályával (111) szabadonfutóan (is) kapcsolható módon kialakított munkaasztal (103) környezetében - egyik végén erőközlő szervvel (104) csatolt, másik végén ütközőfelülettel (107) kialakított - rúd (105) van tengelytartóan elrendezve, vagyis úgy, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
