192160. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként hidantoin-, tiohidantoin-, pirrolidi- vagy piperidin-származékokat tartalmazó herbicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

1 192 160 2 IV. táblázat (folytatás) Kikelés utáni kezelés vízzel elárasztott földön Hcrbicid hatás Ható­anyag sorszáma Dózis g/a 5 X) 3 M P9 u Széles­­levelűek (1) Sás (2) Nyilfü Fitotoxicitás rizzsel szem bei 25 5 5 5 5 + + 36 12,5 5 5 5 5 + 6,25 5 5 5 5-25 5 5 5 5 + + 37 12,5 5 5 5 5 + 6,25 5 5 5 5--25 5 5 5 5 + 39 12,5 5 5 5 4,5-6,25 4,5 5 5 4-25 5 5 5 5-40 12,5 5 5 5 5-6,25 5 5 5 5-25 5 5 5 5-41 12,5 5 5 5 5-Kont­roll 6,25 4 5 5 4,5 (A) 25 3 4 3 0 + képle-12,5 1 2 0 0-tű ve­gyüld Megjegyzések: (1) Széleslevelü kakaslábfü, tikszekfű keveréke V. táblázat Évelő gyomnövényekkel végzett vizsgálat rizsföldeken Ható­anyag sorszáma Dózis Kikelés előtti vizsgálat Kikelés utáni vizsgálat g/a Trapa natans káka Trapa natans káka 29 50 5 5 4,75 4,75 25 3 3 4 4 25 5 5 5 5 30 12,5 5 5 5 5 6,25 4,5 4,5 4 4 25 5 5 5 5 32 12,5 4 4 3 3 6,25 2 2 2 2 50 5 5 5 5 33 25 4 4 4 3,5 12,5 2 3 2 2 25 5 5 5 5 35 12,5 5 5 5 5 Kont-6,25 5 5 5. 5 roll (B) 50 0 0 0 0-képletű vegyület 25 0 0 0 0 A vizsgálatokhoz összehasonlító anyagként az ismert, (A) képletű vegyületet használtuk. 3. biológiai példa Évelő gyomnövényekkel végzett vizsgálatok rizsföldeken 1/5000 méretű Wagner-féle edényeket rizsfölddel töltünk meg, a rizsföldeken lévő körülményeket imitálva, a földbe sást vetünk. Ezenkívül Cyperus serotinus (káka) és Trapa natans gumókat ültetünk 3 cm-rel a talaj alá (3-3 dugványt minden edénybe), majd a földet 3 cm magasságban vízzel elárasztjuk. A kikelés előtti kezelést a magok és dugványok elültetését követő második napon végezzük, majd a kikelés utáni kezelést két levél megjelenése után végezzük a sás esetében, 2-3 megjelenése után a Cyperus serotinus esetében ; a Trapa natans 5-6 cm magasság elérése után kezeljük. A vizsgálati vegyü­­leteket (0,01 tömeg%-os) oldatban visszük fel a rizsföldekre; 25-50 g-ot permetezünk fel 100 nm­enként. A herbicid hatást 30 nappal a kezelés után érté­keljük. Az eredményeket az V. táblázat foglalja magában. Az értékelést az 1. biológiai példában leírtak szerint végezzük. összehasonlító anyagként az ismert, (B) képletű vegyületet használtuk. Az 1., 2. és 3. biológiai példákból kitűnik, hogy a találmány szerinti készítmények igen kedvező herbicid hatást mutatnak az évelő és egyévi gyom­növényekkel szemben rizsföldeken, a kikelés előtti és kikelés utáni kezelésben egyaránt. Ezenkívül azt találtuk, hogy a találmány szerinti készítmények csak kis mértékű fitotoxicitást mutat­nak a rizzsel szemben mind a kikelés előtti, mind a kikelés utáni vizsgálatban. 4. biológiai példa Kikelés előtti talajkezelés Mezőgazdasági talajt töltünk 8 x 8 cm méretű edénybe, majd ebbe ujjas muhar, ecsetpázsit, disz­nóparaj, Chenopodium album magokat vetünk. A magokat ezt követően 0,5-1 cm vastagságban földdel befedjük. Ezután a találmány szerinti ve­­gyületek higított oldatával (1. példa szerint hígítva) kezeljük a talaj felszínét; 100 msenként 12,5-25 g hatóanyagot hordunk fel. Az edényeket üvegház­ban tároljuk. A kezelést követően 20 nappal végezzük az érté­kelést. A párhuzamos vizsgálatok eredményéből átlagértéket számítunk. Az eredmények értékelését az 1. biológiai példában leírtak szerint végezzük. A kapott eredményeket a VI. táblázat foglalja ösz­­sze. A vizsgálatokhoz összehasonlítás céljára az is­mert, (A) és (B) képletű vegyületeket használjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9

Next

/
Thumbnails
Contents