192143. lajstromszámú szabadalom • Sodróberendezés, főként elősodró- és kihúzó berendezés sodró össecsapógépekhez

1 2 távolságból adódó szorzat, ami azt jelenti, hogy ez­­esetben a statikus tömegnyomatékok összege nullá­val egyenlő. Ugyanez a méretezési szabály érvényes a 20 és 21 bolygókerekekre a velük együttforgó szerke­zeti elemekkel, mint szembeforgó egységekre is. Az itt ismertetett kiviteli példánál a 20 és 21 bolygókere­kek és a 14, 15, szíjtárcsák és ezáltal a lOkihúzótár­­csa és a 13 forgásszerv mindenkor azonos, de ellenke­ző irányú fordulatszámmal van meghajtva, ahol a 20 bolygókerék és a 14 szíjtárcsa, valamint a 21 bolygó­kerék és a 15 szíjtárcsa között megfelelő fordulat­csökkentő áttételt alkalmazhatunk. A 2. ábra a sodróberendezésnek a kihúzóberende­­zésre vonatkozó részét, illetve annak szerkezeti kiala­kítását mutatja. A 10 kihúzótárcsa egy tárcsaalakú 25 rögzítőpe­remből és annak külső kerületén elrendezett 26 gyű­rűs testből áll, amely az áthurkolódó sodrat számára a felcsévélési felületet vagy a húzógyűrűt képezi. A 25 rögzítőperem a hozzátartozó 14 szíjtárcsával együtt megfelelő 27 csavarkötéssel a hozzátartozó 28 csőten­gely peremével szorosan össze van erősítve. Ez a 28 csőtengely a közös, tartótengelyként kiképzett 12 forgás és tartó tengelyen forgatható módon van csap­ágyazva, mégpedig a közép felé egy 29 radiális csap­ággyal, amely a 12 forgás és tartó tengely központi 30 gyűrűs vállára támaszkodik, míg az 1 rotorkeret felé eső oldalon erre a célra egy kombinált radiális- axiális csapágy szolgál, amely a rajzon a 31 számmal van je­lölve. A 31 csapágy egy nagyra méretezett 32 felfogó­elem fejére támaszkodik, ahol a 32 felfogóelem koaxi­álisán van a 12 forgás és tartótengelybe forgástengely­be becsavarozva, aholgy az a 2. ábrán jól látható. Ilyen módon az egész körbeforgó 25, 26,14, 28 szer­kezeti egység axiális irányban a 32 felfogóelemre tá­maszkodik. A 13 forgásszerv egy ugyancsak tárcsaalakú 33 rög­zítőperemből és egy annak külső kerületén elrende­zett 34 gyűrűs testéből áll, amely - amint az a 2. ábrából egyértelműen kitűnik — a 10 kihúzótárcsa 26 gyűrűs teste alá benyúlik, ami azt jelenti, hogy a 13 forgásszerv és a 10 kihúzótárcsa skatuiyaszerüen he­lyezkednek el egymásban. Egy megfelelő 35 csavarkötés segítségével a 13 for­gásszerv 33 rögzítőpereme és az ahhoz tartozó 15 szíj­tárcsa a 36 csőtengellyel mereven össze van kapcsolva A 36 csőtengely közép felé eső vége egy 37 radiális csapágy útján a közös 12 forgás- és tartótengelyen van csapágyazva, ahol a 37 csapágy a 12 forgás- és tartó­tengely 30 gyűrűs vállára támaszkodik. A rotorkeret fala felé eső végén a 36 csőtengely egy kombinált ra­diális-axiális 38 csapágy útján van a közös 12 forgás- és tartótengelyen csapágyazva. A 38 csapágy axiális irányban a 39 felfogóelem nagyra méretezett fejére támaszkodik, amely — amint az a 2. ábrából jól látha­tó - a közös 12 forgás- és tartótengelybe van becsa­varozva és ugyanúgy, mint a 32 felfogóelem, biztosít­va van elfordulás ellen, pl. 40 pecekkel. Ilyen módon a 33, 34, 15,36 elemekből álló, szembenforgó egység a 39 felfogóelém révén axiális irányban forgathatóan, szintén a közös 12 forgás- és tartótengelyre támaszko­dik. Amint az a 2. ábrán látható, a közös 12 forgás- és tartótengely a két 32, 39 félfogóelem útján, egy meg­felelően szabályozható 24 csavarkötéssel van az 1 io­­torkerettel összekötve. A 41 nyilak mutatják a 10 ki­húzótárcsa és a hozzátartozó szerkezeti elemek, vala­mint a 13 forgásszerv és a véle együttforgó szekezeti elemek méghatási-, illetve forgásirányát. A 2. ábrával kapcsolatosan ismertetett, a kihúzóbe­rendezésre vonatkozó-speciális csapágyazás az üreges tengellyel, a kombinát radiális axiáis csapágyak és a felfogóelemek megfelelő módon nyernek alkalmazást a 20, 21 bolygókerekek csapágyazásánál a közös 23 forgástengelyen. Az itt bemutatott kiviteli példánál a 10 kihúzó­­tárcsa a vele körbeforgó szerkezeti elemekkel, vala­mint az ellenirányban forgó 13 forgásszerv a vele e­­gyüttforgó szerkezeti elemekkel ellenkező forgásirány­ban, de azonos forgási sebességgel vannak meghajtva. Mindazonáltal a fellépő pörgettyönyomatékokat ki tudjuk egyenliteni, az ellentétes irányban forgó szer­kezeti egységek kialakításának, méreteinek és tömegé­nek helyes megválasztásával ellenkező irányú, de kü­lönböző forgási sebességének alkalmazása esetén is. A 2. ábrából igen jól látható, hogy a kívánt kompenzá­ciós hatások eléréséhez igen nagy gondossággal kell megválasztani a 13 forgásszerv kerületi 34 gyűrűs tes­tének alakját, méreteit, tömegét és így természetesen anyagát is. Ugyanez vonatkozik a 10 kihúzó tárcsa 26 gyűrűs testére is, amely a húzógyűrűt alkotja a sodrat számára. A 2. ábra alapján egyértelmű, hogy a jellem­ző adatok megfelelő aszimmetrikus megválasztásával lehet különböző forgási sebességek esetén a kívánt kompenzációs hatást elérni. A 2. ábrából az is kitű­nik, hogy az egész kihúzóberendezés a centrifugális erők tekintetében egy zárt erőfolyamot hoz lére a kö­zös 12 forgás- és tartótengelyen keresztül, úgy hogy ezáltal valamennyi fellépő centrifugális erőt ez a zárt rendszer veszi fel, így ezek nem hatnak az 1 rotorke­retre. A 3—5. ábrák alapján a találmány további lehetsé­ges kiviteli alakjait írjuk le. A 3. és 4. ábrák, valamint az 5. ábra kapcsán a sod­róberendezésnek csak azon részeit ismertetjük, ame­lyek a találmány szerinti kialakítás, különösképpen a kihúzótárcsák és a hozzájuk tartozó forgásszervek fel­építése megegyezik az 1. és 2. ábrákkal kapcsolatosan leírtakkal. Egy forgásszimmetrikus, hengeresen kialakított la rotorkeret mindkét oldalán hossztengelye körül for­gatható módon van egy megfelelő 2 gépállványban csapágyazva. Egyik végénél az la rotorkeretet hajtókerék vagy 3 hajtótárcsa hozza forgó mozgásba a hossztengelye kö­rül, pl. egy megfelelő szíjhajtás révén, amint azt a 4. nyfl mutatja. A 3 hajtótárcsa egyidejűleg a 6 sodratelemek belé­pési sodrohelyét is képezi,, amely sodra tetemeket 7 sodrattá sodrunk össze. A 7 sodratot az la rotorkeret üreges 8 csapágy tengely én keresztül és számos, a ro­torkereten belül csapágyazott 9 vezető görgőn át ve­zetjük a kihúzótárcsákhoz, amelyeket a 3. ábrán ösz­­szességükben 10a és 10b hivatkozási számmal láttunk el. A sodrat először felfut a felé eső első 10a kihúzó­tárcsára, majd pedig a kihúzótárcsákat folyamatosan váltogatva mindkét 10a, 10b kihúzótárcsán át van ve­zetve. Amint az a 4. ábrán látható, a 7 sodrat a felcsévélé­si irányokat és a kihúzótárcsákat folyamatosan válto­gatva halad át a 10a és 10b kihűzótárcsákon, ügy hogy egy nyolcasalakú pálya jön létre, amint azt a 4. 192.143 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Thumbnails
Contents