192122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széles hőmérsékleti tartományban alkalmazható szilárd, a szénhidrogéntermelő kutak és kútkörzetek védelmére szolgáló inhibitor kompozíciók előállítására

1 2 A találmány olyan új szilárd inhibitorkeverékek előállítására vonatkozik, amelyek különösen a nagy — 1 tí% feletti - szén-dioxid és kén-hidrogén (30 mg|­­Nm3) tartalmú földgázt és kőolajat termelő kutak és kútkörzeti szerelvényeinek, illetve szállító vezetékei­nek, termelőberendezéseinek a korrózió elleni védel­mére - az azokban sokszor jelentősen eltérő hőmér­sékleti viszonyok között is — alkalmasak. A szénhidrogéntermelő kutak védelmére elsősor­ban szerves nitrogén-vegyületeket alkalmaznak, aipe­­lyeknekfőbb típusai: N-tartalmú alifás zsírsav-szárma­zékok, imidazolin-származékok, kvaterner ammó­­nium-vegyületek és megfelelő gyanta-származékok. Ilyen N-tartalmú folyadék halmazállapotú korró­ziós inhibitort ismertetnek például az 1 446 840 sz. francia szabadalmi leírásban is. A 3 653 452 sz. amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírás szerint a gázkutak fúrásánál a berende­zések erózió és korrózió elleni védelmére speciális tercier aminokat és poliaminokat használnak iners hordozó folyadékban oldva. Ezek mellett különböző oxigén- és kéntartalmú heterociklikus vegyületek, sőt újabban foszfororga­nikus vegyületek is használatosak a fentemlített célra a szénhidrogéniparban. A szénhidrogéntermelő kutak kezelésére szolgáló hagyományos inhibitorok túlnyomórészt folyadék halmazállapotúak, amelyeket különböző, általában apoláris oldószerekben oldva vagy nagynyomású ada­goló berendezésekkel (aggregát, szivattyú stb.) juttat­nak a kúttalpra a termelőcsövön vagy a kút gyűrűs terén keresztül. A hazai szénhidrogén termelő kutak kezelésére leg­inkább elterjedt a Servo CK 340 (holland) és a Kont­rol 143 (USA) inhibitorok használata. Ez a két inhibitor (az MTA Központi Kémiai Kuta­tó Intézete 1981. évi Sz-953 számú kutatási jelenté­se szerint) főleg alkilbenzolokból, naftalinokból, ali­fás észterekből és oxo-vegyöletekből áll. Az eljárásunkkal nyert inhibitorok minőségének meghatározására és azoknak az imseretekkel való -összehasonlítására kidolgoztunk laboratóriumban vé­gezhető védőképesség-vizsgálatokat és az ezek segítsé­gével nyert adatok alapján döntöttük el a továbbiak­ban az üzemi felhasználhatóságot. A meghatározások lényegét az alábbiakban közöl­jük. 1) Statikus védőképesség meghatározás Autoklávban a kútfejen vett gázmintával a kútfej nyomásán és hőmérsékletén mérjük a korróziósebes­séget, illetve az inhibitorok védőképességét. A mintatestek általában a fémberendezés anyagá­ból készülnek és a kútfejen vett rétegvíz vagy model­lezett rétegvízbe merülnek a vizsgálat alatt. A korro­­ziósebességct súlyveszteség alapján határozzuk meg. A szénhidrogén-oldható inhibitorokat szénhidro­gén, legtöbbször gazolin, 10-20% inhibitortartalmú oldatba mártjuk a vizsgálat előtt. A vízoldható inhi­bitorokat a rétegvízbe adagoljuk a szükséges* illetve a vizsgálandó inhibitorokat a rétegvízbe adagoljuk a szükséges, illetve a vizsgálandó koncentrációban. Vizsgálati idő: 4 nap. 2) Dinamikus védőképesség meghatározás Az olajfürdős termosztátba merülő konténereket 16 fi perc forgatási sebességgel forgatjuk. Ezzel mo­dellezzük a kútkörzet áramlási viszonyait. A konténe­rekbe előzetesen betöltött rétegvizet, illetve model­lezett rétegvizet a próbatestek elhelyezése után.COj vagy más, a vizsgálandó kútra korróziós szempont­ból jellemző agresszív gázzal telítjük, majd a lezárt konténereket forgatjuk a fenti fordulatszámmal a kútfej hőmérsékleten. Az inhibitorokat a statikus módszerhez hasonlóan adagoljuk. Vizsgálati idő: 1 nap. A Kontol 143 inhibitor fentiek szerint végzett 80 °C-on dinamikus körülmények között mért védő­­képessége: 85%, COj gázzal történő telítés esetén. A statikus védőképesség 5% C02 tartalmú deszki földgáz esetén 10 MPa nyomáson és 80 °C-on: 90%. Az üzemi inhibitoros kezeléseket a beépített pró­batestek súlyveszteségmérése, valamint a rétegvíz vas­­tartalom-idő görbéje alapján értékeljük. A bázakerettyei szén-dioxidos és a szanki földgáz kútak Kontrol 143 inhibitorral történő rendszerek ke­zelésével 70-80%-os védelmet sikerült elérni. Hasonló eredmények érhetők el a Servo CK 340 inhibitorokkal a különböző alföldi gáztermelőkutak (Algyő, Deszk, Hajdúszoboszló, Orosháza stb.) rend­szeres kezelése során. Ezek az inlúbitorok folyadék halmazállapotúak és nagy hátrányuk, hogy a nagy kútfejnyomású ku­takban nem vagy csak nehezen adagolhatok, mivel az adagolásukhoz feltétlenül szükséges aggregátorok, szi­vattyúk 25—30 MPa kútfejnyomások esetén nem vagy csak igen korlátozott számban állnak rendelkezésre. Ezen kívül az üzemi tapasztalatok szerint a túlnyo­mással történő folyékony inhibitor besajtolása után jelentősen csökkenhet a kút hozama, szélsőséges eset­ben el is fojthatjuk a kutat. Az ismertetett hiányosságok kiküszöbölésére olyan eljárást dolgoztunk ki szilárd inhibitor-kompozíciót előállítására, amely a különböző olvadáspontú inhibi­tor-komponensekből, az arányoktól függően, olyan termékeket ad, melyek az eltérő kútfejhőmérséklete­­icen egyaránt alkalmazhatók. Tehát a találmány lénye­ge, hogy segítségével azonos védőképességgel, szilárd, 40-120 °C cseppenéspontú inhibitorkeverékek állít­hatók elő az alábbi összetevőkből: 20 —80 tömegrész CjíTIu telítetlen és telített kar bonsavak (A), 5-30 tömegrész etilén-diamin és/vagy dietilén-tri­­amin (B), 2—40 tömegrész max. 20% olajtartalmú petrolá­­'um cerezin minőségű mikrokristályos szilárd paraffin és/vagy vizkőgátló, emuizióbontó, oxigénmegkötő, paramn-kiválásgátló anyag (C), 2-20 tömegrész illékony diciklohexil-ammónium­­mtrit vagy annak megfelelő származékai (D). Eljárásunk szerint a karbonsavakat ésaz amint vagy aminokat 100 °C-on reagáltatjuk egymással, a kelet­kezett vizet ledesztilláljuk, majd a hőmérsékletet 280 "C-ra emeljük és a reakció teljessé tétele érdekében még 5-8 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartjuk az elegyet. Kísérleteink során azt is megállapítottuk, hogy vákuum vagy iners gázpárna alkalmazása - a melegítés alatt — javítja az inhibitorkeverék védőhatá­sát. Az így nyert termékhez a továbbiakban hozzáad­jak az olajtartalmú petrolatumot vagy a mikrokristá­lyos paraffint a fentiekben felsorolt vizkőgátló — stb. - a szénhidrogéniparban a termelés hatékonyságát rövelő vegyszer vagy vegyszereket és a diciklohexil-192.122 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents