192110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukrászati töltelékmassza előállítására zsírszegény hűvelyesmagvakból

'192.110 2 1 A találmány tárgya A találmány tárgya eljárás cukrászati töltelék­massza előállítására zsírban szegény hüvelyes-mag­vakból. A találmány felhasználási területe A találmány szerinti eljárással zsírban szegény hü­velyes-magvakból, különösen sárgaborsóból cukrászati töltelékmassza állítható elő, amely az édesség- és sütő­iparban kerül felhasználásra. A találmány szerinti elő­állított töltelékmassza sütemények töltelékeként, édességek félfolyékony töltelékeként, krémekben és hasonló cikkekben használható fel. Az ismert műszaki megoldások ismertetése Az édességiparban és a sütőiparban felhasznált töl­telékmasszák hagyományosan olajtartalmú magvak­ból, így a mandula, sárgabarack- vagy a barackmag belsejéből készülnek, tehát olyan magvakból, amelye­ket ícözépeurópában csak lényegtelen mennyiségben vagy egyáltalán nem lehet tenneszteni. A világpiacon jelentkező mennyiség az élelmiszeripar igényét nem elégíti ki, ezért már kísérletek folytak megfelelő pót­anyagok megtalálására. A sütőipar számára, valamint töltelékmassza gyanánt viszonylag nagy zsírtartalmú hüvelyes-magvakat, így szójababot (27 20 691 sz. és 27 20 692 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat) és szó­jabablisztet (29 48 161 sz. NSZK-beli közrebocsá­tási irat) javasoltak. Az ezekből készült masszák a nyersanyag zsírtartalma miatt igen kalóriadúsak. A zsírtaralmú hüvelyes-magvak esetében a kelle­metlen ízt a zsírra jellemző vegyületek eredményezik, és ez a hatás megszüntethető (23 03 387 sz. NSZK- beli közrebocsátási irat, zsírban szegény hüvelyes­magvak esetén az eljárás azonban nem vezet célhoz. A különbség tetemes: a szójabab 18—19% zsírt tartal­maz, ezzel szemben a sárgaborsó csak 1,4%-ot, a szá­razbab 1,6%-ot és a lencse 0,9-1,2%-ot. Az utóbbiak zsírtartalma tehát nem jelentős. A hagyományos gyümölcsfa-magvak hüvelyes-mag­vakkal való kiváltásához szükséges a hüvelyesekre jel­lemző íz eltávolítása. Az ízmentesítésre már ismertek eljárások, amelyek szerint a magvakat vizes fázisban vegyszerekkel, így savakkal és bázisokkal, adott eset­ben vízzel elegyedő oldószerekkel, valamint hídrogén­­peroxiddal kezelik (805 489 sz, német szabadalmi leí­rás, 1 935 400 és 1 269 465 sz. NSZK-beli közzété­teli irat). Az ismert eljárások hátránya, hogy az alkalmazott vegyszereknek - hogy az élelmiszertörvényben foglal­taknak eleget tegyenek — igen tisztának kell lenniük, másrészt a vegyszereket el kell távolítani a termékből. Mind a vegyszerek beszerzése, a kezelőszeményzet egészségi védelme, valamint a vegyszerek eltávolításá­hoz szükséges gépi berendezések költésgeket okoz­nak. A hüvelyesekre jellemző íz eltávolítására vegyszer­­mentes eljárások is ismertek. Ezek vagy vízgőz közvet­len injektálásával dolgoznak, vagy olyan körülmé­nyek között, amelyek között a víz gőzhalamazálla­­potban van (20 07 588 sz. NSZK-beli közzétételi irat, 23 39 908 és 23 03 387 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat). A gőz közvetlen behatása esetén is problémák je­lentkeznek, tekintettel arra, hogy az üzemi hálózat­ból vett gőz még a vízlágyításhoz használt vegyszere­ket, valamint a csőhálózatból felvett anyagokat tar­talmaz. A meglévő üzemi hálózattól független kazán­ház létesítése - az élelmiszertörvény szempontjából aggálytalanul felhasználható gőz fejlesztése céljából — igen költséges megoldás. Az ismert eljárások esetében a gőznek két feladata van: bizonyos hatóanyagok lebontása és az illékony anyagok eltávolítása. A nehezen elillanó ízanyagok extrahálása nem történik meg. Az így kezelt szójababot már használják is töltelék­masszák előállításához. Az ugyanígy kezelt sárgabor­só azonban csak liszt és pelyhek alakjában, élelmiszer gyanánt használható; töltelékmasszává nem dolgozha tó fel. A pótanyagokból készült töltelékmasszák előállí­tási technológiája a hagyományos nyersmasszák, így a marcipán és a perzipán előállítási technológiájának felel meg: a receptura komponenseit külön-icülön vegy együttesen aprítják, összekeverik és csak így, ke­verék alakjában vetik alá a hőkezelésnek, az úgyneve­zett pirításnak, majd a lehűtésnek. A hőkezelés akár nyitott, akár zárt berendezésekben történhet; külön­böző eljárások ismertek (1, 932 838 és 2 552 045 sz. NSZK-beli közzétételi irat, 23 24 554 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat). A magvak, illetve az előkezelt pótanyagok feldol­gozására eddig ismert eljárások esetén a kiindulási anyagokat a folyamat elején keverik össze a többi komponenssel, főleg a szacharózzal. A megdolgo­zandó tömeg így viszonylag nagy, és ez lényeges hát­rányokat eredményez a folyamat technológiájának ki­alakításában, például nagy térfogatú, nagy teljesít­ményű gépek, nagy szállítási volumen stb., ami magas beruházási költségeket igényel. További hátrány, hogy a massza termikus kezelését, ideértve a szüksé­ges hűtést is, a receptura összes komponensével vég­zik, ezért a kezelés energiaigényes. Az energia mérleg szempontjából szükségtelen és hátrányos az az energia fogyasztás, amely a termikus kezelést nem igénylő komponensek meigítéséből és hűtéséből adódik. Tekintettel arra, hogy az adalékok túlnyomómennyi­ségét a cukor képezi, a berendezések falain és az érzé­kelőkön könnyen lerakódások képződnek. Az előke­zelt zsírtartalmú magvak - külön-külön vagy cukor­ral együtt történő - aprítást az ilyen célokra ismert berendezésekben, például henger- vagy örlőművek­­ben, így gránithengereken, korundtárcsás malmokban, differenciálmalmokban a magvak viszonylag magas zsírtartalma elősegíti.Ugyanazok a berendezések azon­ban zsírban szegény, magas víztartalmú hüvelyesek aprításához csak feltételesen vagy egyáltalán nem al­kalmasa,. energiafogyasztásukról, beruházási költsé­gükről nem is beszélve. Mindezideig nem ismert olyan eljárás, amellyel költség szempontjából kedvezőbb ismert örlőberende­­zésekkel zsírban szegény, nagy víztartalmú élelmiszer alapanyagokat a nyers- és töltelékmasszákhoz szüksé­ges szemcseméretre lehetne aprítani. A találmány célja: A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amely­­lyel zsírban szegény hüvelyekből, főleg sárgaborsóból töltelékmassza állítható elő az édesség- és sütőipar számára. A találmány célja továbbá a fent említett 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents