192092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés szárítóberendezések hulladékhőjének hasznosítására

1 192.092 2 A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés szárítóberendezések hulíadékhőjének hasznosítására, amely a szárító-, ill. hőrögzítő berendezésekből ezidá­­ig hulhdékhőként a szabadba kivezetett melegközeg - hulladék meleglevegő, vagy füstgáz hőjének — a gyártási folyamaton belüli nagyfokú hasznosítására alkalmas. A találmány különösen előnyösen alkalmazható olyan esetekben, amikor a szárító berendezés körfo­lyamatán belüli légelőmelegítésre történő hőhaszno­sítás lehetősége annak következtében korlátozott, hogy a hulladék meleg közeg mennyisége lényegesen több, mint amennyi hő a körfolyamatba visszavihető, illetve a hulladék meleg levegővel előmelegíthető szá­raz levegő mennyisége. Gáznemű hulladék meleg kö­zeg hőjének hasznosítására többféle megoldás ismere­tes. Célját tekintve ismeretes a körfolyamaton belüli hasznosítás, de ismeretes olyan megoldás is, amikor a gáznemű hulladék meleg közeg hőjét a gyártási folyamaton kívüli berendezésében hasznosítják, Ilyen pl. ha egy zöldségszárítóból kivezetett hulladék me­leglevegő hőjével a szárításra kerülő áru mosásához szükséges vizet melegítik. A műszaki megoldást te­kintve az ismert hőhasznosítások vagy felületi, vagy — keverő rendszerű - másszóval kontakt — hőcserélő alkalmazásán alapulnak. Mint ismeretes, a felületi hőcserélő hőhasznosító­ként történő alkalmazásának lényege, hogy a hulla­dék meleg gáznemű közeggel hőátadó felületen ke­resztül olyan hideg közeget melegítenek fel, melyet hasznosan fel tudnak használni. A felmelegített közeg lehet gáznemű, vagy folyadékfázisú. Ismeretes az a megoldás is, amikor a gáznemfl me­leg közeggel nem a közvetlen felhasználásra kerülő közeget, hanem egy keringetett, ún. közvetítőközeget melegítenek, amely újabb hőcserélőben adja át a hő­jét a közvetlen felhasználásra kerülő közegnek. Az NSZK 1 401 698 és 2 648 854 sz. leírások felületi hőcserélők kapcsolási megoldásait tartalmazzák, ame­lyek a fent vázolt célú hővisszanyerésre is alkalmasak. A folyadékmelegítésre történő hőhasznosítás más típusú ismert módszere a kontakt hőcserélők alkalma­zása. Ennél a megoldásnál tehát felületi hőcserélőt nem alkalmaznak. A kontakt hőcserélőben a felül bepermetezett víz a vele szembe áramló meleg gőzne­mű közeggel közvetlenül érintkezik, így melegíti fel a vizet, amely a hőcserélő alján felmelegedve távozik. A 185 501 sz. magyar szabadalom olyan kapcsolási eljárást ismertet, amelynél a kontakt hőcserélőben nem közvetlen felhasználásra kerülő közeget, hanem közvetítő közeget melegítenek fel, A 180 283 sz. magyar szabadalom leírás szerint ismeretes olyan megoldás, amelynél a meleg gázne­mű közeget sorbakapcsolt felületi és kontakt hőcse­rélővel hűtik le. Az ismert megoldásoknak hátránya, hogy a hővlsz­­szanyerés mértéke az esetek nagy részében korláto­zott, azaz a gáznemű meleg közeg hőjének csak korlá­tozott hányadát lehet visszanyerni. A vízlemegítésre történő hasznosításánál a korlátozó tényező legtöbb esetben az, hogy nincsen szükség a gyártási folya­matban olyan nagy mennyiségű melegvízre, amely a hulladék gáznemű meleg közeg hó hatékonyságú le­hűtését tenné lehetővé. Különösen kontakt hőcserélő alkalmazása esetén van sok hűtővízre szükség annak közvetkeztében, hogy a víz egységnyi mennyiségével csak kevés hő közölhető, mert a víz legfeljebb a hulla­déklevegő úgynevezett nedves hőmérsékletéig, tehát csak alacsony hőfokszintre melegíthető fel. A levegő/levegő hőcserélővel történő hőhasznosi­­tásnak azon ismert kapcsolási megoldása, amikor a szá­rító berendezésből távozó hulladék meleg .közeggel friss levegőt melegítenek elő, — amelyet ugyanebbe a szárító berendezésbe visszayezetnek, — széles körben alkalmazott megoldás, mert a saját körfolyamaton belüli hőhasznosítás jelentős előnnyel jár. Ugyanak­kor azonban jelentős hátránya, hogy sok esetben csak kis mennyiségű hő nyerhető vissza. A legtöbb szárító­­berendezésnél ugyanis, például a textiupari szárító- és hőrögzítő berendezéseknél csak mintegy fele olyan mennyiségű előmelegített levegőt lehet koncentráltan visszavezetni, mint amennyi hulladék meleg levegőt el kell vezetni, mert a berendezés zavarmentes üzeméhez szükséges, hogy a szárítólevegő egy része továbbra is a réseken, hidegen áramolják be a berendezésbe. A szárítótérben ugyanis a légkörinél kisebb nyomásnak meg kell maradnia. Az említett kis részarányú hideg levegővel a hulladék meleg levegőt nem lehet kellő hatásossággal lehűteni. A visszavezethető meleg leve­gő mennyisége más okok miatt is korlázotott például a közvetlen olaj- vagy gáztüzelésű szárítóberendezé­seknél. Találmányunkkal célunk az ismert eljárások olyan továbbfejlesztése a gáznemű meleg közegek hőtartal­mának hasznosítására, amely megőrzi a körfolyama­ton belül történő hőhasznosítás előnyeit, ugyanakkor azonban nagyobb mértékű hővisszanyerést biztosít, mint az ismert megoldások. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a körfolyamaton belüli teljes mértékű hőhasznosítás­hoz elegendő a szárító berendezésből távozó gázne­mű közeg egy részét, azaz részáramát felhasználni, továbbá, hogy a szárítási körfolyamaton belüli hasz­nosítást célzó hővisszanyerő berendezés és a gyártási folyamat más fázisaiban történő hőhasznosítást célzó hővisszanyerő berendezéseknek hulladék meleg közeg oldali párhuzamos kapcsolásával összességében az is­mert megoldásoknál nagyobb mértékű hővisszanye­rést lehet elérni úgy, hogy a hővisszanyerő berendezé­sek a szárító berendezés üzemét nem zavarják. A találmány lényege abban van, hogy az egy vagy több szárítóberendezésből kiáramló gáznemű meleg közegnek csak egyik részmennyiségét használjuk fel abba, vagy azokba a szárítóberendezésbe/ekbe vissza­vezetett levegő melegítésére, amelyekből a gáznemű meleg közeg kijön. A gáznemű meleg közeg másik részmennyiségét olyan az előzővel a gáznemű meleg közeg oldalon párhuzamosan kapcsolt hővisszanye­rőben, vagy hővisszanyerőkben hasznosítjuk, melyek­nek célja, hogy a gyártási folyamat más fázisaiban a primer nőforrással fedezett hőfelhasználást csökkent­se. A találmány lényege tehát egy olyan kapcsolási elrendezés, amelynél a gáznemű meleg közeget elő­ször párhuzamos kapcsolással két vagy több irányba vezetjük, azaz két, vagy több részáramra bontjuk; az egyik részáramot olyan hővisszanyerőbe vezetjük, amelyben hőjét azon szárítóberendezésbe, vagy be­rendezésekbe visszavezetett levegő előmelegítésére hasznosítjuk, amelyekből a hulladék meleg levegő származik; a többi részáramot pedig a gyártási folya­mathoz kapcsolódó más hővisszanyerőbe vezetjük. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös fogana­­tosítási módja, az, hogy a gáznemű meleg közeg mind­egyik részáramának vezetékébe külön-külön ventilá­tort Iktatunk be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents