192078. lajstromszámú szabadalom • Elektróda ívkemencékhez

1 192.073 2 tetve. Egyedül a 6. ábrán látható részletesebben maga az elektróda is, Az 1. és 2. ábrán a találmány szerinti elektróda egyik kiviteli alakja látható. Az ábrán többek között láthat ? a fémből készült, vízhütéssei ellátott felső 1 szár, továbbá a cserélhető, elfogyó anyagból készült 2 aktív rész. Az 1 száron az áranwe/.ctfí egységet cgv 11 cső képezi, amelyben hűtőközeg 12 csatorna van elhelyezve. A 11 cső belső felületén egy villamos 13 szigetelés van kiképezve. Az, 1 szár többi eleme, mint pl. a külső szigetelés, stb. nincsenek az ábrán feltün­tetve. Az 1. ábrán látható a 30 szorító szerkezet is, amely két 31 és 32 szorítópofát tartalmaz. Ezek a 31 és 32 szorítópofák hosszirányban egymáshoz képest, a raj­tuk kiképezett ferde 31a és 32a felületek mentén el­tolhatok. Mivel ezek a ferde 31a és 32a felületek a rendszer tengelyéhez képest enyhe lejtésű szögben vannak kiképezve, ha a két 31 és 32 szorítópofát egy­máson elcsúsztatjuk, az egész rendszer sugárirányba elfoglalt helyzete lecsökken, míg abban az esetben, ha egymásra csúsztatjuk, a rendszer átmérője megnövek­szik. Abból a célból, bogy a két 3 ! és 32 szorítópofa egymáson alakzáróan felfeküdjön, a fecskefarkveze­­téssel vannak egymással összekapcsolva. A 2 akti ’ részben 21 zsák!urat van kiképezve, a­­mely 22 vállal is el van látva. Ebbe a a 21 zsákfuratba vezetjük be a 31 és 32 szorítópofákat. Az 1. ábrán jól látható, hogy amikor a két 31 és 32 szorítópofa meg külön-külön van, a rendszer átmérője kisebb, mint amikor már egymásba vannak csúsztatva. A két 31 és 32 szorítópofát egymáson elcsúsztatva a 21 zsákfurat­ba bevezetjük, és ott elfoglalják a 2. ábrán bemutatott helyzetet. Ekkor a rendszer átmérője megnő és a két 31 és 32 szorítópofa a ferde 31a és 32b felületükkel egymáson, a 31a és 32b felület pedig a zsákfurat 22 vállűnak felületén fekszik fel. Ebben a helyzetben a 3 1 és 32 szorítópofákat felfelé mozdítjuk el, úgy­hogy a 2 aktív rész homiokfelülete a 11 cső 14 hom­lokfelületére felfeküdjön. Ekkor jön létre a villamos kapcsolat az 1 szár és a 2 aktív rész között. A 3. ábra a találmány szerinti elektróda egy továb­bi kiviteli alakját mutatja. Az ábrán látható 40 szorí­tó szerkezet egy 41 szorítóperselyt tartalmaz. Ez a 41 szorítópersely az 1 szár áramvezető 11 csövével kon­centrikusan van elhelyezve és azt körülveszi. A 41 szorítópersely alsó végén 42 szorítópofák vannak el­helyezve, amelyeken szorító 42a felület van kiképez­ve. A 42 szorítópofák lehetnek különálló elemként ki­képezve, de lehetnek egy megfelelően kialakított hosszirányú horonnyal közvetlenül a 41 szorítóper­selybe kialakítva, Lényeg az, hogy a 42 szorítópofák sugárirányban elmozdíthatóak legyenek. A 41 szorítópersely egy 43 cső veszi körül, amely­nek belső oldalán a 42 szorítópofa tartományában ferde 43a felületek vannak kiképezve, amelyek a 42 szorítópofa ferde 42b felületével, a továbbiakban még ismertetésre kerülő módon kölcsönhatásba lépnek. A 2 aktív rész felső végén a köpenyfelületben egy 24 horony van a kerület mentén kiképezve, amelybe a 42 szorítópofa szorító 42a felülete beleakaszkodik. Ebből a célból van a rendszer úgy kialakítva, hogy a 41 szorltópersely a külső 43 csőhöz képest tengely­irányban el tud mozdulni. Ha a 41 szorítóperselyt és a 43 csövet egymához képest elmozdítjuk, a 42b és 42a felületek már nem kapcsolódnak egymáshoz, és ennek következtében a 42 szoritópofa'k sugárirányban kifele elmozdíthatóak. A 42 szoiítópofüknak ebben az állásban, a 2 aktív rész felső vége a pofák közé be­csúsztatható. Ha most a 43 csövet és a 41 szoritóper­­selyt összetoljuk, a 42v és 42a felületek összekapcso­lódnak, aminek következtében a 42 szorítópofák su­gárirányban befelé mozdulnak el mindaddig, amíg a 42b felületük a 2 aktív rész kerületi 24 hornyának felső részével nem érintkezik. Ezután a 41 szorít ö­­persclyt és a 43 csövet együtt felfelé mozdítjuk el, aminek következtében a 2 aktív rész érintkező 23 fe­lülete az áramvezető 11 cső 14 homlokfelületével úgy érintkezik, hogy az érintkezés megfelelő villamosán vezető kapcsolatot képez. A 4. ábrán bemutatott kiviteli alak elsősorban ab­ban tér el a 3. ábrán bemutatott kiviteli alaktól, hogy az 1 szárnak az. áramve/.etö része az előzőektől el­térő rúd alakjában van kiképezve, amelynek alsó vé­gén egy 16 érintkező lapba megy át és a 16 érintkező lap átmérője a 2 aktív rész átmérőjének felel meg. Ez a megoldás két szempontból előnyös. Egyrészt az ! szár áramvezető részénél anyagmegtakarítás jelentke­zik, másrészt a 16 érintkező lap a 2 aktiv rész érintke­ző 23 felületén nagyobb felület mentén fekszik fel. A tömör 1 5 rúd egy, a rúd anyagánál és a 16 érintke­ző lap anyagánál olcsóbb anyagból készült védőbe­vonattal készült,, amely azt termikus és mechanikai hatásokkal szemben védi. A 3. ábrán bemutatott kiviteli alak 2 aktív része több szelvényből is kiképezhető, amelynél a két két szomszédos szelvény csavarozható 25 csőkapcsoló val van öss/eerősítve. A 2 aktív rész legfelső szelvénye, amely mintegy előtétként van kiképezve, a 24 horonnyal van ellátva a kerülete mentén, továbbá a felső végén egy 26 zsák­­furat van kiképezve, amelyben egy belső menet van kialakítva, a mely az esetleges csavarozható csőkapcso­ló becsa varozásához alkalmazható. Ily módon a 2 aktív résznek ez a szelvénye, amikor már előtétként nem alkalmazható, mint eliogyasztható szelvény csat­lakoztatható a 2 aktív részhez, így tulajdonképpen a 2 aktív rész mindig teljes egészében ejhasználhatóvá válik. Az: 5 -8. ábrákon a találmány szerinti elektróda azon kiviteli alakjai láthatók, amelyeknél az 1 szár áramve/ető 11 csöve mindéi.kor a szorító szerkezei belsejében van elhelyezve Az 5. ábrán bemutatón kiviteli alak 50 szorító szerkezettel ellátott cf kiiódát mutat be. Az 50 szo­rító szét kezet. 51 szorítópersellyel és egy az 51 szorí­­töperselyt koncentrikusan körülvevő 52 nyomóper­­sellyel van ellátva. Az 52 nyomópersely kúpos belső 53 felülettel van ellátva, amely az 51 szorítópersely megfelelően kúposra kiképezett belső felületén fek­szik fel. Az 51 szorltópersely és az 52 nyomópersely egymáshoz képest történő elmozdításával az 51 szorí­tópersely pofái sugárirányban befelé, illetőleg kifele elmozdíthatok. Ezzel az 50 szorító szerkezettel lép kölcsönhatásba egy, az aktív rész felső végén kiképe­zett 27 szorító csap, amely úgy van kialakítva, hogy amikor az 51 szorítópersely pofái sugárirányban kife­lé vannak elmozdítva, akkor a 27 csap a pofák közé betolható, majd ezt követően az 51 szorltópersely szorító pofáit ismét sugárirányban, de befelé elmoz­gatva, elérhető, hogy a szorító pofák a 27 csapot meg­szorítsák. Ezt követően az 51 szorítóperselyt és az 52 nyomóperselyt együttesen felfelé húzzuk, hogy a 2 K 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents