192061. lajstromszámú szabadalom • Többsoros adapter, főként kukorica betakarítására

1 192.061 2 pillanatában az egyedi láncként, vagy láncpárként al­kalmazott, hátrahajó felhordó elemekkel ellátott 24 felhordóláncok megfogják. A 24 felhordóláncok a le­vágott termény egyedeit a megfogáskor elfoglalt hely­zetükben a 20 közös átadó tér felé szállítják, mi­közben főként a szélső 19 felhordócsatomák burkola­tait követő része akadályozza meg. Amint a felhordó­láncok által felszállított szárak adott mértékben meg­közelítik a 20 közös átadó teret, illetve a 18 behúzó hengerpárt, beleütköznek a szárterelő 34 hátsó részé­be, mely általában párhuzamos a behúzó hengerpár­ral és a terményhez igazodó magasságban helyezkedik el. Ettől kezdve a szárak fokozatosan eredeti helyze­tükből csaknem vízszintes helyzetbe kerülnek a 24 felhordóláncok és 34 szárterelő hátsó részének egy­máshoz viszonyított relatív elmozdulása következté­ben, közben az összetartóan elrendezett sorok a ter­mény sűrűségének megfelelően a 20 közös átadó tér­ben egyesülnek. A 20 közös átadó térből a szárvégek egyenletesen a 18 behúzó hengerpár hengerrésébe jutnak és egymással párhuzamosan vagy közel párhu­zamosan kerülnek a szecskázódobba. A találmány szerinti többsoros adaptert bármely olyan önjáró szecskázógépre fel lehet szerelni, mely­nél az adapterek 37 közös átadó terének különböző szerkezeti szélessége azonos az adott szecskázógép 35 behúzó hengerpárjának szélességével. Menet közben a 41 felhordóláncokat a szecskázógép erőforrásáról úgy hajtjuk meg, hogy azok a fekete nyilak értelmé­ben a 40 orrok felől a 37 közös átadó tér felé szállít­sanak. A lábon álló terményt, mely-elsősorban kuko­rica, a 40 orrok terelik a 36 felhordócsatomák be­menetéhez, ahol azokat a 48 forgókéses vágószerkeze­tek segítségével elvágjuk úgy, hogy gyakorlatilag a vá­gás pillanatában az egyedi láncként, vagy láncpárként alkalmazott hátrahajló felhordó elemekkel ellátott 41 felhordóláncok megfogják. A 41 felhoróláncok a levágott termény egyedeit a megfogáskor elfoglalt helyzetükben a 37 közös átadó tér felé szállítják, mi­közben főként a szélső 36 felhordócsatornákban levő szárak kidőlését az 50 szárié relőnek a szélső felhordó­csatomák burkolatait követő része akadályozza meg. Amint a felhordóláncok által felszállított szárak adott mértékben megközelítik a 37 közös átadó teret, illetve a 35 behúzó hengerpárt, beleüköznek a szárte­relő 51 hátsó részébe, mely általában párhuzamos a behúzó hengerpárral és a terményhez igazodó magas­ságban helyezkedik el. Ettől kezdve a szárak fokoza­tosan eredeti helyzetükből csaknem vízszintes hely­zetbe kerülnek a 41 felhordóláncok és az 51 szártere­lő hátsó részének egymáshoz viszonyított relativ el­mozdulása következtében, kőben az összetartóan el­rendezett sorok a tennény sűrűségének megfelelően a 37 közös átadó térben egyesülnek. A 37 közös át­adó térből a szárvégek egyenletesen a 35 behúzó hen­gerpár hengerrésébe kerülnek és egymással párhuza­mosan, vagy közel párhuzamosan kerülnek a szecská­zódobba. Az adapterekbe épített elektromechanikus lánc­szakadást jelző berendezés az 54 elektromos végállás­kapcsolón keresztül felhordólánc szakadás esetén vé­delmet nyújt annak a szecskázódobba kerülése ellen, mivel a felhordölánc szakadás esetén jelzést ad a szecskázógép felé és leállítja az etetőszerkezetet, illet­ve ait adapter hajtását. Emellett érzékeli a nagyobb mérvű láncnyúlást is és figyelmezteti a vezetőt a fel­hordóláncok 52 rugós feszítésének utánállítására. A találmány szerinti különböző elrendezésű meg­oldások előnyös tualjdonságait az alábbiakban foglal­hatjuk össze: A felhordócsatomák- és az azokba beépített felhordóláncok egy síkban és összetartóan vannak elrendezve, a felhordóláncok hátsó hajtó ten­gelyei a behúzó hengerpártól azonos távolságban, egy vonalban vannak elhelyezve. Ebben az elrendezésben a felhordócsatomák, illetve a felhordóláncok az etető­szerkezet szélességéhez igazodó, a felhordóláncok és/ vagy az egymáshoz rendelt felhordóláncok hajtó ten­gelyvonalait összekötő síkok, a középső burkolatok felső része, a szélső sorok csatornáinak, illetve burko­latainak külső oldalfala, valamint a felhordócsatornák alsó részének meghosszabbításaként, illetve felül a szárterelő hátsó része által határolt közös átadó teret képeznek, a felhordóláncok viszonylag közel ke­rülnek a behúzó hengerpárhoz, mindezek azteredmí­­nyezik, hogy az adaptereknél egyenletes anyagáram­lás alakul ki, az egyes sorok a termény sűrűségének megfelelően a közös átadó térben egyesülnek, az a­­dapterek kedvező helyzetben csatlakoztathatók a szecskázógépek etetőszerkezetéhez, minden egyes sor kellően közel kerül a behúzó hengerpáihoz és az egy síkban elrendezett felhordóláncok által igen kedvező optimális behúzási irány alakul ki az adapter és a be­húzó hengerpár között. Az egyenletes anyagáramlás az adaptereknél, a behúzó hengerpárhoz közel levő sorok és az optimális behúzási iránykialakulása együt­tesen biztosítják a szecskázógépek adagoló szerkezeté­nek, szecskázódobjának folyamatos, egyenletes leter­helését, végső soron növelik a gép áteresztőképességét, a szecska méret homogenitását, nem utolsó sorban a terhelés egyenletességéből kifolyólag az adapterek és a szecskázógépek élettartamát is. A felhordócsatomák és az azokba beépített fel­hordóláncok egy síkban és összetartóan vannak el­rendezve, a középső felhordóláncok hajtó tengelyei a szélső felhordóláncok hajtó tengelyeihez képest eltol­tan vannak elhelyezve, középen nagyobb közös át­adó teret képezve, biztosítva a szélső láncok közelebb vitelét a viszonylag szélesebb etetőszerkezethez, mindezek által az egyenletes anyagáramlást és az opti­mális szár behúzást, illetve az ebből eredő kedvező adapter és szecskázógép leterhelését. A felhordócsatomák két csoportra vannak feloszt­va úgy, hogy az egyes csoportokhoz rendelt felhordó­láncok a nem azonos csoportokat tekintve egymáshoz viszonyítva függőlegesen eltoltan és összetartóan van­nak elrendezve, a középső felhordóláncok hajtó ten­gelyei a szélső felhordóláncok hajtó tengelyeihez ké­pest eltoltan vannak elhelyezve, középen nagyobb át­adó teret képezve, biztosítva a szélső láncok közelebb vitelét a viszonylag szélesebb etetőszerkezethez, a füg­gőleges eltolásnak a felhordóláncok magasságának megfelelő, szerkezetileg indokolt viszonylag kis mér­tékét; mindezek által az egyenletes anyagáramlást és az optimális szár behúzást, illetve az ebből eredő kedvező adapter és szecsakázógép leterhelést. A találmány szerinti különböző variációjű megol­dások lehetővé teszik az adott szecskázógép teher­bírása, illetve teljesítménye, továbbá etetőszerkezete szerkezeti szélességének függvényében minden egyes szecskázógéphez a legmegfelelőbb adapter elrendezés kialakítását. A láncszakadást jelző elektromechanikus szerkezet felhordólánc szakadás esetén védelmet nyújt annak a szecskázódobba kerülése ellen. Szabadalmi igénypontok 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents