192021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemestermény szárítására, valamint szemesterményszárító
1 192.021 2 mig szárítja, s közben ajdvont vízmennyiség 1194 kg. A szárítógép fajlagos hőfelhasználása 14%-os végső tennénynedvesség esetén 5040 kJ/kg víz, 12,5%-os, vég?ő termé nynedvesség esetén 5680 kJ/kg víz. >' Így a szárításhoz felhasznált energia: 1974 kg x 5040 kJ/kg ♦ 1Í94 kg x 5680 kJ/kg = 16730880 kJ. Ha viszont az általunk javasolt módszerrel egyenletessé tesszük keresztirányban a szárítást, és a 16580 kg 30%-os kezdeti nedvességtartalmú terményt egységesen 14^os végnedvesség tartalmúra szárít{uk, akkor az elvont víz 3085 kgjh, és a fajlagos íőfelhasználás 5040 kJ/kg víz. így tehát a felhasznált energia: 3085 kg x 5040 kJ/kg = 155484800 kJ. Az előző műszaki állapotban megvalósított szárítás energia igénye tehát az általunk javasolthoz viszonyítva 16730880 : 155484= 107,6%, vagyis 7,6%-kal magasabb. Az energiaigény csökkenése mellett, mivel nincsenek túlszáradt, kis intenzitással párologtató, s így kielégítetlen önhűtésű szemek, így a termény biológiai károsodása is kisebb, s a szempörkölés kiküszöbölhető. Célszerű az a foganatosítási mód, mely szerint a torony hátulján nyitott és a torony elején zárt befújó csatornák elejére vagy végére, vagy mindkét helyre, és vagy a torony hátulján zárt és a torony elején nyitott kifújó csatornák elejére, vagy végére, vagy mindkét helyre a csatornák alsó síkját elzárva légterelő lemezeket helyezünk. Ezek a légterelő lemezek meggátolják az 1. sz. ábrán bemutatott jelenséget, miszerint a torony hátulján és elején, mivel a terményen áthatoló levegő 30-40%-kal nagyobb, itt a termény száradása is intenzívebb, amiből következően a termény keresztirányú száradása egyenetlen. A légterelő lemezek a levegő útjában helyezve megváltoztatják a levegő áramlási jellemzőit. A légterelő lemez alatt (ha ezek a lemezek a kifújó csatornákban vannak) és a légterelő lemezek fölött (lia ezek a lemezek a befújó csatornákban vannak), a csatornák hossztengelye szerinti keresztmetszetüket tekintve háromszög alakú, légáramlás-mentes terek jönnek létre. Ezen háromszögek egyik befogóját a befújó- és kifújó csatornák magassági szintkülönbsége, míg másik befogóját a légterelő lemezek hossza adja, átfogóját pedig a légterelő lemezeknek a szárító első, vagy hátsó lemezfalával ellentétes végeik és a közvetlen alattuk, vagy fölöttük levő befújó, vagy kifújó légcsatomák végei között húzott egyenes képezi. A szárító első, vagy hátsó fala mentén lefelé mozgó termény tehát, a légterelő lemezek hossza által meghatározottan, hosszabb-rövidebb ideig légáramlás mentes helyen tartózkodik az egyes szinteken ahol is száradása erre az időre leáll, miközben a vele egy szinten, a torony közepén lefelé haladó termény tovább szárad. .. Mivel így a torony hátulján és elején a termény közötti légáramlás-mentes helyek nagyságát széles határok között változtathatjuk és adott esetben egy meghatározott értéken tarthatjuk a módszer alkalmas bármely keresztáramú aknás szárító keresztirányban való szárításának és nedvességelvonásának egyenletessé tételére. Ugyanis a lemezek hosszával beállíthatók azok a száradás! szünet-hosszak, melyek kiegyenlítik az itt egyébként meglévő túlszáradást. Ezek a lemezek nincsenek perforálva, így gyártásuk sokkal egyszerűbb. A találmány szerinti, az eljárás célszerű foganatosítását szolgáló szemestermény szárító keresztáramú levegőcsatornákkal, meleglevegőt előállító forrásként kazánnal és ventilátorral, ehhez csatlakozó meleglevegő szállító csatornával, szárítózónával, esetleg fordítócsatornákkal, valamint hűtőzónával van ellátva. A továbbfejlesztés itt az, hogy a szárító torony keresztirányú levegőcsatornáinak a torony hátuljához vagy eljéhez csatlakozó végeik alsó síkját a torony falától kezdődően, légterelő lemezekkel fedjük. A légterelő lemezek, különösen magas termény közötti légsebességek esetén, készülhetnek csipkés, hullámos stb kivitelben is, de nincsenek különböző mértékű perforációval ellátva. A magyar mezőgazdaság szempontjából legnagyobb jelentősége ennek a megoldásnak az, hogy a jelenleg használatos és esetleg már valamelyik energiatakarékos módszer szerint is átalakított szárítókat könnyedén, a gazdaságoknál rendelkezésre álló eszközökkel és elenyésző anyagköltség mellett lehet átalakítani, s vele további energiamegtakarítást és terményminőségjavulást elérni. A találmány további részleteit a mellékelt rajzra való hivatkozással kiviteli példa kapcsán mutatjuk be. A rajzon a 2. ábra a találmány szerinti aknás rendszerű keresztáramú terményszárító torony elölnézetének részlete. 3. ábra a találmány szerinti eljárás egyik célszerű foganatosítási módja. 4. ábra a találmány szerinti eljárás másik célszerű foganatosítási módja. 5. ábra a találmány szerinti eljárás harmadik célszerű foganatosítási módja. 6. ábra a keresztirányú csatorna vége a benne elhelyezett légterelő lemezzel. 7. ábra a légterelő lemez egyik célszerű kiviteli alakjának hosszmetszete. A 2. ábrán látható a találmány szerinti szemestermény szárítónak a Bl-15-ös típusú terményszárító átalakításával kialakított célszerű kiviteli alakjának elölnézeti részlete. A szárítótorony jobb 3 oldala és bal 4 oldala közöttti vízszintes síkban, sorban helyezkednek el a keresztirányú 6 és 7 légcsatomák. A kifújó 7 légcsatomák vége a torony elülső 5 lemezfalán lévő nyílásokon át a szabadba nyílik, míg az ábrán nem látható hátsó falhoz zárt véggel csatlakozik. A befújó 6 légcsatomák a torony elülső 5 lemezfalához zárt véggel, míg az ábrán nem látható hátsó falhoz nyitott véggel csatlakoznak. A csatornák közötti térben a szárítandó termény saját súlyánál fogva lefelé halad. A befújó 6 csatornából így a levegő a terményrétegen áthaladva a kifújó 7 csatornába jut, ahonnét egyik kiviteli alak esetén a szabadba távozik. A 2. ábrán pont-vonal jelöléssel van körül határolva az a szelvény, melynek axonometrikus képét mutatják a 3, 4, 5 sz. ábrák. Az ábrákon látható, hogy a torony elülső 5 lemezfala és hátsó 8 lemezfala között hogyan helyezkednek el a befújó 6 csatornák és a kifújó 7 csatornák, s a csatornákban elhelyezett légterelő 9 lemezek. Az ábrákon nincs feltüntetve a csatornák közt elhelyezkedő szárítandó termény. A 3. ábra a találmány szerinti eljárás egyik célszerű foganatosítási módja, mely szerint a légterelő 9 lemezek a befújó 6 csatornák a szárító első 5 lemezfalához és hátsó 8 lemezfalához csatlakozó végeinek alsó síkjában vannak elhelyezve. A kifújó 7 légcsatornákban nincs légterelő 9 lemez. A 4. ábra a találmány szerinti eljárás másik célszerű foganatosítási módja, -mely szerint a légterelő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
