192020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vázkatalizátorok előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás katalitikusán aktív fémként nikkelt, vasat, rezet vagy kobaltot tartal­mazó vázkatalizátorok előállítására. Mint ismeretes, a vázkatalizátorokat M. Raney módszerével (1 628 190 sz. amerikai szabadalmi leí­rás) állítják elő. Az eljárás lényege, hogy a katalitiku­sán aktív nikkel katalitikusán inaktív alumíniummal alkotott ötvözetéből az inaktív fémet lúggal kioldják'. Ezt a klasszikus eljárást később többször is tökéletesí­tették a technológia egyszerűsítése vagy az eljárással előállítható katalizátor aktivitásának növelése végett. Így például a 3 657 157 sz. amerikai szabadalmi leírás szerint rövidebb idő alatt aktívabb katalizátorhoz lehet jutni azzal, hogy az alumínium kioldását egy szerves savval, például tejsavval való semlegesítéssel megállít­ják , azután a pH-t 7,2 és 8,0 közötti értékre állítják be. A 3 990 996 sz. amerikai szabadalmi leírás szerint úgy járunk el, hogy a lúgos kioldást turbulens áram­lásban tartott 5-15%-os nátriumhidroxid oldattal végzik. Ekkor meghatározott szemcseméret-tarto­­mányba eső egyenletes minőségű vázkatalizátort kap­nak. A 3 809 658 sz. amerikai szabadalmi leírás szerint a vázkatalizátorok aktivitását növelni lehet, ha az öt­vözet a kioldás előtt kis mennyiségű vízzel és nátrium­­hidroxiddal közelítőleg szilárd fázisban előzetesen víz­zel megbontják. A Raney-nikkel katalizátorok között legnagyobb aktivitással az úgynevezett W6 típusú katalizátorok rendelkeznek. Ezeket igen nagy gonddal, szigorúan meghatározott körülmények között állítják elő. Elő­állítási eljárásuk egyik fontos jellemzője, hogy az alu­minium lúgos kioldása után a katalizátort folyamato­san mossák vízzel hidrogén atmoszférában, azután etilalkohollal, ügyelve arra, hogy a katalizátor közben ne érintkezzék levegővel. (Augustine, R.L.: Catalytic Hydrogenation, Marcel Dekker Inc., New York 1965, 26. old.). Az egyre szigorúbb követelményeket támasztó fel­használók igényeit kielégítő, elsősorban megfelelő ak­tivitású vázkatalizátorok az ismert eljárásokkal csak körülményesen és hosszadalmasan állíthatók elő. Ezek az eljárások nagy aktivitású katalizátorok ipari méretű előállítására nem alkalmasak. A találmány célja, hogy olyan eljárást biztosítson nagy aktivitású vázkatalizátorok előállítására, amely könnyen és rövid idő alatt kivitelezhető, és nem igé­nyel különleges reakciókörülményeket, valamint kü­lönleges berendezéseket. Vizsgálatunk során azt találtuk, hogy a kitűzött célt elérhetjük, ha nikkelt, vasat, rezet vagy kobaltot tartalmazó vázkatalizátorokat a katalitikusán aktív fémnek egy lúgban oldható fémmel készített ötvöze­téből az ötvözet alkálihidroxidok vizes oldatával való kezelésével oly módon állítjuk elő, hogy a kündulási ötvözetet annak tömegére számítva 5—80% (!) álta­lános képletű vegyület jelenlétében — ahol R , R2, R3 és R4 jelentése egymástól független 1 -4 szénatom számú alkil-, benzil- vagy hidroxietil-csoport vagy kö­zülük kettő vagy három a közrezárt nitrogénatommal együtt hattagú telített vagy telítetlen gyűrűt képez és X jelentése hidroxil-csoport vagy egy szervetlen sav savmaradéka - 50—200% alkálihidroxiddal reagáltat­­juk 25-110 °C-on, keverés közben 0,5-2 órán át, azután a szilárd fázist elkülönítjük és vízzel semleges­re mossuk. A találmány szerinti élj árás alapja az a felismerés hogy az említett (I) általános képletű Vegyületek je­lenlétében az inaktív fém viszonylag rövid idő alatt könnyen kioldódik az aktív fém mellől, és a reakciót kísérő habképződés lényegesen csökken az ismert el­járásokhoz képest a lúgos reakció befejeződése után egyszerű mosással, illetve dekantálással is olyan kata­lizátorhoz jutunk, amelynek aktivitása felülmúlja az ismert eljárásokkal készített katalizátorok aktivitását. Arra a további felismerésié jutottunk ugyanis, hogy az (I) általános képletű vegyületek megakadályozzák a lúgos oldatban lévő inaktív fémek különféle vegyü­­leteinek kiválását, és így megóvják a váz-katalizátor fe­lületét az aktivitást csökkentő anyagok lerakódásától. A találmány szerint előnyösen oly módon járunk el, hogy a kiindulási ötvözet finomszemcsés porát esszékévérjük az (I) általános képletű vegyülettel, és a keveréket az alkálihidroxid oldatba adagoljuk. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a kündu­lási ötvözet porát az (1) általános képletű vegyület vizes oldatában szuszpendáljuk, és a szuszpenzióhoz adagoljuk az alkálihidroxid vizes oldatát. Megjegyez­zük, hogy az utóbbi foganatosítást mód az (I) általá­nos képletű vegyületek jelenléte nélkül nem volna ke­resztülvihető az. igen gyors hőfejlődés és az erős hab­zás miatt. Kiindulási ötvözetként a katalitikusán aktív fém lúggal kioldható inaktív elemekkel, így például alu­míniummal, cinkkel és/vagy szilíciummal alkotott ötvözeteit használjuk, amelyekben az aktív fém ará­nya mintegy 30 -60%. Célszerű az ötvözetet finom, mintegy 40 100 n szemcsenagyságú por alakjában használni. Reagensként előnyösen nátriumhidroxidot vagy káliumhídroxidot használunk mintegy 25—30 t%-os vizes oldatban. A reakciót — mint említettük az ötvözet töme­gére számítva 50 -80 tömeg% (I) általános képletű ve­gyület jelenlétében hajtjuk végre. Ezek szubsztituen­­sei a megadott körön belül lehetnek azonosak vagy el­térőek, illetve gyűrűvé is záródhatnak. Dyen vegyü­­letként előnyösen használhatunk például teraetil­­-ammóniumbromidot, vagy -kloridot, tetrabutil­­-ammóniumbromidot vagy -kloridot vagy a megfelelő hidroxidokat, benzil-trietil-ammónium-kloridot vagy -bromidot, valamint N-metü-hidroxíetil-piridil-szulfá­­tot, N’N-dimetü-hidroxietil-piperidil -szulfátot. A reakciót 25-110 °C! hőmérsékleten, célszerűen mintegy 60-95 °C hőmérsékleten hajtjuk végre. Meg­figyelésünk szerint ezen a hőmérsékleten a reakció a reagensek bármelyik említett adagolási sorrendjével könnyen végrehajtható anélkül, hogy azt a habképző­dés vagy a hőfejlődés nem kívánatos mértéke miatt lassítani kellene. A reakció mintegy 0,5-2 órát vesz igénybe. A reakció végbemenetele után a katalizátort egy­szerű dekantálással elválaszthatjuk a reakcióelegytől és vizes mosással eltávolíthatjuk belőle a lúg marad­ványait. Ekkor olyan katalizátort kapunk, amely 85-99% katalitikusait aktív fémet, 1-15% Inaktív fémet és 0,01-1% (I) általános képletű vegyületet tar­talmaz. A találmány előnye, hogy egyszerű eljárást biztosít nagy aktivitású vázkatalizátorok előállítására. Az eljá­rás könnyen foganatosíthsitó, nem igényel különleges berendezéseket. A reakció rövid idő alatt végbemegy. 192.020 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents