192017. lajstromszámú szabadalom • Könnyűszerkezetű kokszolókemence-ajtó

A találmány tárgya kokszolókemence-ajtó vízszin­­teskatnrájú kokszolökemencékhez vékonyfalú ajtó­­testtel, amelynek tömítőél-hordozó peremét egy záró­csapszegre támaszkodó tömítőkeret és egy szorító­elem tartja a kemencekereten, továbbá az ajtótest belső oldalán, attól bizonyos távközre elhelyezett és a kemencébe benyúló kokszosítólappal. Az eddig majdnem kizárólagosan alkalmazott kok­szolókemence-ajtók nehéz öntvénydarabból állnak, amelynek tömege elérheti, sőt meg is haladhatja az 5 tonnát. Az ilyen kokszolókemenee-ajtókat, ame­lyeknek belső oldalán meg egy kb. 0,4 m mély, neház kerámiadugó is van nehéz kezelni és megfele­lően terjedelemes kezelőgépeket igényelnek. Ezekkel az ismert kokszolókemence-ajtókkal szem­ben a 31 38 406 szánni NSZK-beli szabadalmi leírás­ból ismert kokszolókemence-ajtó önsúlya jóval ki­sebb és ezért egyszerűbben kezelhető, továbbá a kokszolókemence előtt pontosabban pozícionálható. Magát az ajtótestet kettőnél több csatlakozási ponton szorítjuk a kamrakerethez, amiben egymás felett több zárócsapszeg és záróhorog helyezkedik el. Az ismert kokszolókemence-ajtó lapalakú ajtótestből áll, amelynek peremcnt tömítóelek vannak. A tömítő­­élekre szorítóelemek hatnak, illetve szorítóelemek nyomják a kemencekerethez. Ezek a szorítóeleinek egy U-profilból vagy hasonló elemből kialakított, át­menő tömítőkerethez, az egymás felett elhelyezett zárócsapszegekhez támaszkodnak. A lehető legegyen­letesebb lel támaszkodás végett hat vagy több ilyen zá­rócsapszeget alkalmazunk. Az ilyen jellegű kokszoló­kemence-ajtó silly a jóval kisebb és flexibilitása jóval nagyobb. Ezáltal a/ ajtótest jobban alkalmazkodhat a kemencekeret alakjához. Ismeretes, hogy' hő hatásá­ra a kemencekeretek cs ajtók helyzetükből, illetve függőleges alakjukból kihajlanak. Emiatt tömítetlen­­ségek léphetnek fel, mivel a töinítőé! nem szorul rá elég tömören a kemencekeretre. Az ajtótest flexibi­litását tovább növeli és ugyanakkor súlyát csökkenti, hogy belső oldalán kerámiadugó helyett egy az ajtó­testtől bizonyos távközre elhelyezett kokszosítólap van. Bebizonyosodott, hogy hosszabb idejű üzemelte­téskor a fellépő szennyezés vagy egyéb igénybevétel nem mindig teszi lehetővé a tömítöél kellően egyen­letes terhelését a szorítóelemen keresztül. Ezen kívül a még mindig alkalmazott nem-hajlékony elemek, - mint például az ajtőtest korbemenő tömítőkerete - akadályozzák, hogy az ajtótest a kemencekeret alakja hoz igazodjék cs ezáltal akadályozzák azt is, hogy ma­gát a kemencét könnyen és biztosan el lehessen zárni a légkörtől. Hátrányos továbbá, hogy maga az ajtótest is ki van még téve hajlító igénybevételnek és a szorító­­clcmeken át ennek ellene kell hatni. Találmányunk célja olyan tlexibilis kokszolóke­mence-ajtó kialakítása, ami lehetővé teszi az ajtótest biztos és nagy' hőhatás, valamint hosszú üzemeltetési idő esetén is kifogástalan illeszkedését a mindenkori keinen ce ke re t liez. Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy' az ajtótestei részben a kemencekeretet is átfedő tömítőlapként, a tömítőkeretet a kemenceke­ret irányában tlexibilis. a másik irányban merevít­hető, nyomáskiegyenlítő ruda/atként, a szorítóelemet a záróv sa ps/egre támaszkodó, az ajtólecmelő kocsiról kezelhető állítóegységként, a kokszosítólapot pedig a függőleges gá/gyűjtőteret szabadon tartó távtartó­ként képezzük ki, amit bizonyos távközükben elhe­lyezett távtartó-elemek tartanak.-> Az így kialakított kokszolókemence-ajtók súlya meglepően kicsi. Ez annak tulajdonsítható, hogy az ajtótestként alkalmazott tömítőlap könnyű kivitelű és hogy a kokszosítólapot távtartó elemek tartják. Az egész ajtótest meglepő módon olyan flexibilis, hogy teljes hosszában teljesen illeszkedni tud a kemence­keret mindenkori alakjához. A tömítőlap mindenütt tömören felfekszik a kemencekeretre,illetve a rajta el­helyezett tömítöél a kokszolókemence-ajtó teljes ma­gasságában tömören elzárja a kemence belsejét a lég­körtől. Az egész ajtótest flexibilitása nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy az ajtótest tömören fel tud feküdni a többé vagy kevésbé meghajlott kemencekeretre, hanem ezen túlmenően lehetővé teszi meg a kemence­keretre is felkerülő szennyezés szétroncsolását. A tö­­mitőlap, illetve a tömítöél része ugyanis nagy erővel nyomódik a kemencekerethez. Ezt a nagy erőt alkal­mas egységek hozzák létre és a nyomáskiegyenlítő ruda/aton keresztül sok ponton hat a kokszolóke­mence-ajtóra. A távtartó eleinek által tartott kokszo­­sít ólap egy függőleges gáz gyűjtő teret tart szabadon a tömítőlap belső oldalán. A gáz ezen a téren át az elöszekrénybe áramolhat. Ezáltal a tömítőlapnál de­­kompresszió lép fel. A találmány szerinti ajtót min­den további nélkül rá lehet építeni a meglévő kokszo­­lókemeneékre, mivel az állítóegység is kombinálható a meglévő záróhorgokkal. Ezért az újszerű ajtó alkal­mazásakor a kemencét nem kell átépíteni. A tömítőlap vékonyfalú lemez és így egészében valamint teljes magasságában igen tlexibilis. Kezelé­sét megkönnyíti, hogy a kemencenyílásnál lévő részé­nél egy lapos perein meghagyásával- kinyúlóan le van kerekítve. Ez bizonyos önmerevséget nyújt anél­kül, bog) flexibilitása a kemence, illetve a tömítőlap magasságában esokkene. A találmány egyik kiviteli alakjánál a tömítőlap belső és külső oldalán szigetelőfonat van, egyrészt a vékonyfalú tömítőlap védelme, másrészt termikus ere­detű elhajlások elkerülése érdekében. A teljes szigete­lés végett, ezen túlmenően, a tömítőlapot mind a tömítőéltöl, mind az elosztóléctől, illetve a kannok­­tól szigetelőréteg választja el. Ez biztosítja, hogy az aj­tó önmagában ne hajoljon el. így az ajtót csak a nulla­helyzetből kiinduva a kemencekerethez kell illeszteni, hogy ahhoz illeszkedjék. Á találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál a nyo­máskiegyenlítő rudazat egymásba csúsztatott, egy­másra, illetve kétoldalt előre meghatározott távkö­zökben a tömítőlap hosszanti peremére ható nyomás­­kiegyenlítő bakokból áll, amelyeknek cannai a tömítő­­lapra támaszkodnak. Ezek a nyomáskiegyenlítő ba­kok biztosítják a szorítónyomás egyenletes átadását és a tömítőlap rövid úton elérendő, a kemencekeret elhajlásának megfelelő elhajlását. A nyomáskiegvenlí­­tű bakok hátlapjai csuklós kapcsolatban vannak to­vábbi nyomás kiegyenlítő bakokkal, amelyek össze­kötő bakként vagy elosztóbakként működnek. Így az égés/ nyomáskiegyenlítő rudazat a nyomólap irányá­ban a leírt flexibilitással, ellenkező irányban a szük­séges merevséggel rendelkezik. A tűi nagy beépítési magasságot azzal kerüljük el és a biztos átvitelt pon­tosan a megfelelő részekre azzal érjük el, hogy a nyo­­máskiegyenlítö rudazat részekre van osztva és kétol­­dalúan egy-egy zárócsapszeghez van hozzárendelve. A nyomáskiegyenlítő ruda/atoknak négy-négy nyo­máskiegyenlítő bakjuk van,amelyek két kamuikkal a tömítőlapra hatnak és a két összekötő bakon, vala­mint az. elosztó bakon keresztül a zárócsapszegre 2.01 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents