191984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hibridómák és ezek segítségével antitestek előállítására
5 191984 6 globulinokat tudjon termelni. Ennél fogva lehetetlen volt a szakterületen olyan humán-humán hibridómákat előállítani, amelyek megfelelő növekedési képességgel rendelkeznek és hasznos vegyületeket termelnek. A kutatók nem képesek jelentősebb mennyiségű immunglobulint előállítani a tenyésztett sejtekből és e helyett olyan immunglobulinokat kell használniok, amelyek állat-állat hibridóma sejtekből származnak. Az állat-állat hibridómákból gyártott immunglobulinok azonban olyan fehérjék, amelyek az ember számára idegenek, ezért ezek antigenicitása gátolja kiterjedt alkalmazásukat emberben. Ennél fogva határozottan kívánatos humán-humán hibridómákból származó immunglobulinok előállítása. Amint azonban korábban említettük, a humán mielóma sejtekből származó hibridómák tömeges tenyésztése nagy nehézséget jelent az instabilitás miatt. A mielóma sejtek nagy mennyiségű, mielóma-fehérjének nevezett fehérjét állítanak elő. Nem ismeretes azonban, vajon az így termelt immunglobulinok antitestjei-e bármilyen fajlagos antigénnek, és csaknem lehetetlen olyan mielóma-sejteket kiválasztani amelyek egy fajlagos antigén elleni antitestet képeznek. A tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a mielóma fehérje jelenléte bonyolulttá teszi a hibridómák kirostálását vagy az antitestek tisztításét, így azokat a mielómasejteket, amelyek mielóma-fehérjét képeznek, olyanokkal kell helyettesíteni, amelyek nem képeznek mielóma fehérjét. Más szavakkal, az in vitro növekedési képességet tekintjük most fontosabb tényezőnek azokhoz a mielóma sejtekhez, amelyek a hibridóma előállításához szülőtörzsek. Ezek között a körülmények között kívánatos olyan humán sejteket szerezni szülő-sejtvonalként a hibridóma-elóállításhoz, amely élénken nő és amelyet alá lehet vetni HAT szelekciónak a partner sejttel történt fúzió után, valamint olyan humán hibridómákat nyerni, amelyek in vitro kielégítően stabilak maradnak ahhoz, hogy a kívánt anyagok, mint pl. az immunglobulinok nagyobb mennyiségét tudják előállítani. Általánosságban meg lehet érteni, hogy a hibridóma-képzés érdekében a partner sejtekkel fizionálandó szülő sejteket a mielóma- és B sejtekből [beleértve az Epstein-Barr-virus (EBV) által transzformált sejteket is) származó ráksejtekből kell kiválasztani. Előre meg kell mondani azonban, hogy ezeknek a szülő sejteknek különböző defektusai, hiányosságai vannak, amelyek gátolják kiterjedt használatukat a klinikai alkalmazásban. Ennél fogva a jelen találmány egyik tárgya egy olyan teljesen új típusú, következetes humán sejt vonal kialakítása, amelyet partner sejtekkel fuzionálva hibridómák állíthatók elő, az ilyen sejtvonalak a korábban szülő-se jtvonalként használt hagyományos sejtvonalakkal ellentétben mentesek a defektusoktól. A jelen találmány a feltalálóknak azon a felismerésén alapszik, hogy bármilyen sejt, amely in vitro élénken képes növekedni, használható partner sejtekkel fuzionálandó szülőtörzsként a hibridóma-készítésben. Részletesebben a jelen bejelentés egyik tárgya egy új típusú humán sejtvonal kialakítása egy olyan sejt-mutánsból, amelyet mielóma sejtektől vagy B sejtektől eltérő sejtekből eredő ráksejtek természetes vagy indukált mutációjával nyerünk. Ilyen tumor sejtek típusa pl. az epidermális rák (melanoma)-, hepatóma-, gyomorrák-, bélrák-, nyelvrák- és tüdőrák-sejt, előnyösen emberi melanoma-, hepatóma- és nyelvrák-sejt lehet. A mutánsok fajlagos példái a genetikailag hiányos sejtek, amelyek nem képesek előállítani néhány olyan enzimet, amelyek a DNS-szintézisért felelősek. A jelen találmány egy másik tárgya egy olyan szülő sejtvonal kialakítása, amely in vitro sokkal jobban burjánzik, mint a hagyományos sejt-vonalak, amelyek a csontveló-eredetű tumor-sejtekből (mielóma-sejtekböl) származnak, és amelyeket antitest-termelő sejtekkel (B-sejtekkel) fuzionálni lehet egy olyan hibridóma kialakítása érdekében, amely éppen olyan burjánzó-képességű, mint a szülő-sejt és amely mégis elég stabil marad ahhoz, hogy immunglobulinokat állítson elő. A jelen találmány további tárgya egy olyan hibridóma előállítása az említett szülő sejtvonalból, amely in vitro kielégítően stabil egy hasznos anyag, mint pl, egy antitest előállításához. Részletesebben a jelen találmány egy fajlagos antitest-termelő hibridóma előállítását célozza az említett szülösejtvonal, elsősorban egy humán tumor sejtvonal fuzionálásával az embertől eltérő állatokból származó B sejtekkel, amelyeket egy fajlagos antigénnel érzékennyé tettek. A jelen találmány további tárgya egy fajlagos antitestet termelő humán-humán hibridóma előállítása az említett szülő sejtvonal fuzionálása útján egy bizonyos antigénnel érzékennyé tett emberek perifériás vér-, mandula-, nyirokcsomó- vagy lépsejtjeiből nyert B sejtekkel. A jelen találmány egy további tárgya egy olyan humán-humán hibridóma előállítása, amely olyan emberi immunglobulinokat termel, amelyeket az emberbe be lehet vezetni anélkül, hogy nem-kivánatos antigenicitási problémákat okoznának. A jelen találmány egy további tárgya eljárást nyújtani egy hasznos vegyület, pl. egy antitest előállítására vagy közvetlenül az említett hibridóméból, vagy az említett hibridóma tenyészetéből. Az 1. és 2. ábrák mindegyike egy íelülnézeti kép, amely sematikusan bemutatja az 1. kísérletben végrehajtott Ouchterlony-vizsgálat módszerét. A 3. ábra egy grafikus ábrázolás, amely három növekedési görbét ír le; egyet a mela-5 10 15 20 25 30 35 40 46 50 55 60 65 4
