191976. lajstromszámú szabadalom • Berendezés alagútkemence tanácsadói vezérlésére

3 191976 4 A találmány tárgya berendezés alagút­­kemence tanácsadói vezérlésére, amely pro­fesszionális célszámitógépból, ennek adatbe­viteli és adatkijelzó perifériáiból, valamint adatbeviteli és adatmegjelenitó szubrutinjai­ból áll. Az alagútkemence megfelelő működését több száz üzemeltetési paraméter együttes helyes beállításával lehet elérni, amelyek le­hetnek pl. az égőnként bevezetett fűtőgáz és levegő paraméterei, a további levegő be- és elvezetések paraméterei, stb. Az irányítás­­technika jelenlegi állása mellett a jól besza­bályozott és állandó körülmények között mű­ködő alagútkemence automatikus működtetése nem okoz nehézséget (Péter Gy.: Kerámiaipari kemencék, Műszaki Kiadó, Bp., 1982). A termékszerkezet vagy egyéb üzemi paraméterek, pl. a tüzelőanyag megváltozása esetén azonban az új, optimális üzemeltetési mód megtalálása bonyolultabb feladat, amely­­lyel az irányítástechnika önmagában már nem tud megbirkózni. Ismert eljárás és berendezés (DE 2507840. ljsz. szabadalmi leírás) esetében az égetési folyamatot a folyamatosan mért égeté­si jellemzők alapján szabályozzák. Ehhez azonban elengedhetetlen az automatikus mé­rő-, feldolgozó- és beavatkozó- egységek ki­építése. Az új, kedvező üzemeltetési paramétere­ket számítógépes szimuláció segítségével le­het meghatározni. Adott alagútkemence eseté­ben a számítógépes szimuláció valamennyi szabad paraméter, vagyis az égőnként a ke­mencébe bemenő fűtőgáz, füstgáz és levegő mennyisége. A szimulációval meghatározható a rako­mány és a füstgáz hőmérséklet-eloszlása, a füstgáz összetétel eloszlása és a nyomásvi­szonyok eloszlása az alagútkemence hossza mentén. Ezek az eloszlások határozzák meg együttesen a termék minőségét és a fajlagos energiafogyasztást egy adott konstrukciójú kemencénél és termékszerkezetnél. A jó ter­mékminőség és a minimális energiafelhaszná­lás szükséges feltétele az eloszlások megfe­lelő beállítása. A nyomásviszonyok eloszlása azonban széles üzemelési tartományban gya­korlatilag függetlennek tekinthető a füstgáz­­összetétel és a füstgázhőmérséklet hosszmen­­tí eloszlásától. Az eloszlások beállításénak helyessége attól függ, hogy szimuláció meny­nyire felel meg a valóságos viszonyoknak. Az ismert módszerek ezeket a követel­ményeket csak részben elégítik ki. Az ismert számítások általában a kemence globális energiamérlegére vonatkoznak és arra a kér­désre keresnek választ, hogy az összes be­vitt energia mire fordítódik. Ismert olyan módszer, amellyel már nem csak az egyes zó­nákat vizsgálják, hanem az előmelegítő, az égető és a hűtő zónákat egyenként négy­­-négy részre osztva, iteratív úton számítják a füstgáz és a rakomány hőmérséklet-eloszlá­sát. Ez az eljárás sem képes azonban figye­lembe venni sem a sugárzási hőt, sem az egyes égőkön bevitt energiák hatását (Mos: Wärmebilanz eines Tunnelofens, Keram. Z., 33., 4., p. 222-4., 1981; Roth, Weber: Ener­giebilanz eines Tunnelofens, Keram. Z., 33., 11., p. 639-711., 1981.; Shelley: Mathemat. Modelling by Computers as an Aid to Kiln Design, Interceram 28., 2., p, 124-5., 1979.; Togari et al.: Energy Estimation of Tunnel Kiln by Digital Simulation, CHEMCOMP '82, Proceedings, Antwerp, Belg., 7.65-7.69). Az ismert számítási módszerek lemonda­nak az alagútkemence együttes hő- és áram­lástani leírásáról, mert így csak viszonylag egyszerű algebrai egyenletrendszert kell megoldani. Egydimenziós, az áramlási viszo­nyokat is figyelembe vevő, - pl. diffúziós - modellek vizsgálata esetén az algebrai egyenletrendszer helyett másodrendű diffe­renciálegyenlet-rendszert kell megoldani. Az alagútkemence égetózónájában a füstgáz és a rakomány ellenáramban mozog, ezért a hő­mérséklet-eloszlások csak iterációval számít­hatók. Továbbá, ha figyelembe kívánjuk ven­ni az égőnként bevezetett fűtőgáz és levegő hatásét is, akkor a megoldandó differenciál­egyenlet-rendszer nagy méretűvé válik, mert az alagutkemencében általában 25-35 égőpár van, és ezekhez még légbevezetések járul­nak. A nem lineáris másodrendű differenciál­egyenlet-rendszer sokpontos peremérték fe­ladatainak megoldása azonban rendkívül bo­nyolult, vagy egyáltalán nem lehetséges. A találmány célja olyan berendezés ki­dolgozása, amely alkalmas a kemencében le­játszódó folyamatok valósághű leírása alapján annak megállapítására, hogy a kemence üzemvitele megközelíti-e, vagy a bemenő pa­raméterek miképpen változtatandók meg, hogy megközelítse az optimális, stacionárius üzemmenetet. Találmányunk szerint az alagútkemence minden egyes olyan szakaszát, amelyben, vagy amelynek határán a füstgáz hőállapota és/vagy áramlási állapota ugrásszerűen meg­változik egy-egy műveleti egységnek (ME) tekintjük, és ezek mindegyikére felírjuk a benne tartózkodó füstgáz és rakomány hosszmenti hómérsékletváltozásénak másod­rendű differenciálegyenletét. Az így nyert differenciálegyenlet-rendszer integrálegyen­­let-rendszerré transzformálható és erre fel­írható a kemence hőmérséklet-eloszlásának algoritmusa, amely önmagában ismert módon számítógépen iterációs módszerrel kiszámítha­tó. A valósághű szimuláció alapján meghatá­rozhatók a kemencére és az égetési módra jellemző paraméterek és ezek alapján, a meg­felelő logikai és algebrai összefüggések se­gítségével íterációmentesen meghatározhatók 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents