191974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés pneumatikus anyagmozgatásra
7 191974 8 két a 16 levegő lefúvató csonk útján a szabad légtérrel közlekedteti. A 2 zárószerelvény másik véghelyzetében természetesen az 5 levegötovábbitó vezeték a 19 váltó szerv másik állása mellett a 10 légtartálytól jövó 18 levegótöltó csővel közlekedik. A 3. ábrán az 1. ábráétól eltérő szerkezeti fölépítést látunk, amelynél a 3a adagérzékeló, a 2a záró szerelvény és a 6a vezérlő szerv egy közös - úszószerűen kialakított - szerkezeti egységet képez. Magát az úszót a 3a adagérzékeló testesíti meg, amely az 1 táptartály la gyűjtőterében helyezkedik el, és a továbbítandó anyag felhajtó erejével működtetve befolyásolja a 6a vezérlő szervet. Ez utóbbival célszerűen mechanikus úton, pl. a dugattyúrúd jellegű 32 összekötő idom útján van kapcsolatban. A 2a záró szerelvény a 3a adagérzékeló alján helyezkedik el, és az la gyűjtő tér 29 ürítő nyílásán mint szelepüléken fölfekvó szeleptestet képez. Az 1 táptartály la gyűjtő terének alsó része célszerűen a 29 ürítő nyílás felé lejtő 24 aknafenékként van kialakítva. A 3a adagérzékelő saját önsúlya hatására a 2a zárószerelvénnyel lezárja a 29 ürítő nyílást, az la gyűjtő térben a 21 bevezető cső felől érkező továbbítandó anyag felhajtó erejének hatására azonban fölemelkedik, és a továbbítandó anyagnak a 29 ürítő nyíláson át a 14 elvezető csőbe való továbbhaladását lehetővé teszi. A 14 elvezető csőhöz ezúttal is valamilyen záró szerelvény, célszerűen a tolózárként kialakított 27 leválasztó szerv közbeiktatásával a 7 szállító vezeték kapcsolódik. Az 1 táptartály hengeres palástfelületű akna, amely a 26 fedlappal van letakarva. A dugattyúszerűen kialakított 6a vezérlő szervhez a 3a adagérzékelőt a felhajtó erő által megemelt helyzetéből a 28 fojtó szerv lassítva engedi vissza zárási állapotába, amikor a 2a zárószerelvény ráül a 29 ürítő nyílásra. A 6a vezérlő szerv az 1 táptartályból kiemelhető 25 rögzítő elemhez van célszerűen hozzászerelve. A berendezés e kiviteli alakjában gyakorlatilag önszabályozó módon működik. A 7 szállító vezeték végpontján kisebb nyomás uralkodik ugyanis, mint a 21 bevezető csőben. Ezért az la gyűjtő térben képződött anyagkvantum és az azt mozgató levegókvantum akadálytalanul továbbítódik a 7 szállító vezeték felé. A levegőkvantumot az hozza létre, hogy a 3a adagérzékelőt és a vele egybeépített 2a záró szerelvényt a 8 anyagszint által megemelt helyzetben tartja a 6a vezérlő szerv még azt követően is, hogy az anyagadag a 29 üritő nyíláson át már eltávozott. A késleltető szerepű 6a vezérlő szerv éppen olyan mértékű késleltetést hoz létre, hogy a levegökvantum is bejuthasson a 14 elvezető csőbe. A késleltetést a célszerűen golyós visszacsapó szelepként kialakított - a 6a vezérlő szervhez hozzárendelt - 28 fojtó szerv valósítja meg. Az anyagmozgató berendezés elsősorban háztartási és ipari szennyvizek elvezetésére, pépes többfázisú anyagok mozgatására alkalmas. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás pneumatikus anyagmozgatásra, különösen szilárd fázisú részeket is tartalmazó kis belső súrlódású folyékony halmazállapotú közegeknek szállító vezetékben való továbbítására, amelynél a továbbítandó anyagon kívül a szállító közeg szerepét betöltő gáz-halmazállapotú anyagot is a szállitóvezeték be juttatjuk, és ehhez a. szállitóvezeték belső terét a szállító közeg nyomásától eltérő nyomású térrel, pl. táptartály terével hozzuk közlekedő kapcsolatba, a továbbítandó anyagot pedig a szállító közeg nyomáskülönbségének segítségével mozgatjuk, azzal jellemezve, hogy ciklikus programban a továbbítandó anyagból mozgatásra alkalmas adagokat, míg a szállító közegből, célszerűen levegőből, az anyagadagok mozgatására alkalmas kvantumokat képezünk, minden mozgatási ciklus során a csővezeték zárószerelvényét kinyitjuk, és egy anyagadagot relatív nyomás alá helyezünk, és nyomás alatti állapotában a csővezetékbe tápláljuk, ezután a szállító közeg egy kvantumját a csővezetékbe eresztjük, majd a szerelvényt lezárjuk, a végrehajtott műveletsort pedig a továbbítandó anyag mennyiségéhez igazodó ciklusszómban megismételjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás módja, azzal jellemezve, hogy a továbbítandó anyagból a táptartályban (1) adagképzésre alkalmas mennyiségeket gyűjtünk össze. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a táptartály (1) gyűjtőterében (la) és az anyagszint (8) túlzott megemelkedése esetén a táptartály (1) további töltódését kikapcsoljuk. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a táptartály (1) gyűjtőterében (la) elhelyezkedő továbbítandó anyag felületére sűrített levegőt engedünk, a továbbítandó anyag mozgatását pedig a sűrített levegő mennyiségével és/vagy nyomásával vezéreljük. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a sűrített levegőt a továbbítandó anyag szállító vezetékének (7) az anyag beadása felőli végénél állítjuk elő és azt e táptartályban (1) az a.nyag jellegéhez és a belőle képzett adagok nagyságához igazodó nyomásszinten tároljuk. 6. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a továbbítandó anyagot a környezettel közlekedő atmoszferikus nyomású térben gyűjtjük, a szállító vezetékben (7) pedig depressziót ál-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
