191974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés pneumatikus anyagmozgatásra
3 191974 4 A találmány eljárás pneumatikus anyagmozgatásra, különösen szilárd fázisú részeket is tartalmazó kis belső surlódású, folyékony halmazállapotú közegeknek szállító vezetékben való továbbítására. Az eljárás során a továbbítandó anyagon kívül a szállító közeg szerepét betöltő gáz halmazállapotú anyagot is a szállító vezetékbe juttatjuk. Ehhez a ■s szállító vezeték belső terét annak nyomását meghaladó nyomású táptartály terével hozzuk közlekedő kapcsolatba, és a továbbítandó t anyagot a szállító közeg nyomáskülönbségével mozgatjuk. A találmány tárgyát képező berendezés gyűjtőteret magába foglaló táptartályt, a gyöjtötérben lévő továbbítandó anyaghoz szállító közeget juttató levegővezetéket, valamint a továbbítandó anyagot a gyűjtő térbe betápláló bevezető csövet és a továbbítandó anyagot a gyűjtő térből a szállító vezeték felé irányitó elvezető csövet tartalmaz. Folyékony halmazállapotú és adott esetben szilárd fázisú részeket is tartalmazó folyadékok csővezetéken való mozgatására régóta használnak pneumatikus módszereket. Lényegi ismérvük ezeknek, hogy valamilyen nyomásfokozó segítségével juttatják be a továbbítandó anyagot a vezetékbe, amely állandóan gondoskodik arról, hogy a szállító cső palástfelülete mentén létrejövő súrlódás és egyéb áramlási nyomésve6zteségek ellenére az anyagtovábbitás fenntartható legyen. Nyomásfokozóként többnyire szivattyút alkalmaznak. A szivattyú azonban gyakran eltömődik, és ezért általában rövid élettartamú. Kedvezőbb a helyzet akkor, ha a folyadékhoz nagy mennyiségű szállító levegőt lehet hozzákeverni, és így az csekély sűrűségű elegyként könnyebben mozgatható. Az utóbbi esetben gondot okoz azonban, hogy a szállító közeg szerepét betöltő levegő .előre siet", mig a szállított anyag visszamarad, és lerakódik. Ezért aránytalanul sok levegőre van szükség, és annak munkavégző képessége nem használható ki hatékonyan. Közös fogyatékosságuk az említett módszereknek, hogy csak rövid szállítási távolságok esetében működnek megbízhatóan, a cső áramlási keresztmetszetéhez képest pedig csak csekély anyagáramot lehet továbbítani. A találmány célja olyan eljárás és annak megvalósítására alkalmas berendezés kifejlesztése, amely az ismert megoldások hátrányait kiküszöböli, és ezen belül gazdaságos leve gőf elhasználás segítségével biztonságos és tartós anyagtovábbítást tesz lehetővé és módot ad nagyobb távolságokra való anyagmozgatásra. A találmány feladata, hogy a kifejlesztett megoldás megelőzze a leülepedéseket é6 dugulásokat, amellett pedig tág határok között változó konzisztenciájú anyagok továbbítását tegye lehetővé. A találmányi gondolat alapja abban van, hogy a korábbi nézetekkel ellentétben a szállító közeget nem folyamatosan kell a szállítandó anyaghoz juttatni, hanem szaggatott impulzusok formájában, ami magát az anyagáramlást is kvantumszerűen hajtja végre. A felismeréshez tartozik az, hogy a levegő kvantumok a csővezetékben uralkodó átlagos nyomáshoz viszonyítva relativ nyomástöbblettel rendelkeznek, és Így aránylag csekély energia felhasználással megbízható anyagtovábbitásra van mód. Az impulzusokban mozgatott levegő lehetővé teszi azt is, hogy a vezetékrendszer szerelvényeit ezzel összhangban nyissuk és zárjuk, és így ezek összehangolásával az anyagkvantumokat üzembiztosán tudjuk a vezetékbe betáplálni és kívánt helyére eljuttatni. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás pneumatikus anyagmozgatásra, különösen szilárd fázisú részeket is tartalmazó kis belső súrlódású, folyékony halmazállapotú közegeknek szállító vezetékben való továbbítására - melynél a továbbítandó anyagon kívül a szállító közeg szerepét betöltő gáz halmazállapotú anyagot is a szállító vezetékbe juttatjuk, és ehhez a szállító vezeték belső terét a szállító közeg nyomásától eltérő nyomású térrel, pl. táptartály terével hozzuk közlekedő kapcsolatba, a továbbítandó anyagot pedig a szállító közeg nyomáskülönbségének segítségével mozgatjuk - azon alapul, hogy alkalikus programban a továbbítandó anyagból mozgatásra alkalmas adagokat, míg a szállító közegből, célszerűen sűrített levegőből az anyagadagok mozgatására alkalmas kvantumokat képezünk, minden mozgatási ciklus során a csővezeték zéró szerelvényét kinyitjuk, és egy anyagadagot nyomás alá helyezünk, és nyomás alatti állapotában a csővezetéket betápláljuk, ezután a szállító közeg egy kvantumját a csővezetékbe eresztjük, majd a szerelvényt lezárjuk, a végrehajtott műveletsort pedig a továbbítandó anyag mennyiségéhez igazodó ciklusszámban ismételjük meg. A találmány szerinti berendezés - amely gyújtó teret magába foglaló táptartályt, valamint a továbbítandó anyagot a gyűjtő térbe betápláló bevezető csövet és a továbbítandó anyagot a gyűjtő térből a szállító vezeték felé irányitó elvezető csövet tartalmaz - oly módon van kialakítva, hogy a gyűjtő teret magába foglaló téptártályhoz a benne összegyűlő anyag szintjének magasságát észlelő adagérzékelő tartozik, az adagérzékelő a továbbítandó anyagnak az elvezető csövön át a szállító vezeték felé való eltávozását szabályozó zéró szerelvénnyel var kapcsolatban, az adegérzékelóhöz pedig a záró szerelvény működését befolyásoló vezérlő szerv van hozzárendelve. A találmány szerinti eljárás és berendezés a hasonló rendeltetésű megoldásokkal összehasonlítva egy sok műszaki és gazdasági előnnyel rendelkezik. A műszaki előnyök között a legfontosabb az, hogy szilárd anya5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
